tag:blogger.com,1999:blog-69945834925994220492024-02-18T23:55:43.356-08:00अरभाट आणि चिल्लरMayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.comBlogger11125tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-47304563292560150822015-11-10T08:47:00.000-08:002015-11-10T08:47:19.070-08:00लालू रिलोडेड<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">आठ नोव्हेंबरची सकाळ.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">आज बिहारचा निकाल आहे. देशाचं लक्ष पाटण्याकडे आहे.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">लालू सकाळी सातच्या सुमारास घराच्या गेटपाशी येतात. </span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">"गुड मोर्निंग. वुई आर विनिंग." असा बाईट देतात आणि आत जातात. </span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">---</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">मग निकाल सुरूवातीला विरोधात जायला लागतात. वाचाळ लालू तोंडावर आपटणार असं वाटायला लागतं. कारण नितीश दोन दिवस तोंड शिवून गप्प आहेत आणि लालूंचे इमले 190 पर्यंत वर चढलेत.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">दीड तासांत फासे उलटतात, आकडे फिरतात. लालू-नितीश विजयाच्या पल्याड जाऊन पोहोचतात. सर्क्युलर रोडच्या लालूंच्या घराबाहेर गाणीबजावणी, घोषणा सुरू होतात. लालू आत गप्प आहेत. त्यांचा सगळा परिवार आतल्या अंगणात मजेत गप्पा मारतोय. खूष आहेत. लालू मात्र कुठेच नाहीत.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">विजय निश्चित होतो. शेजारीच राहणारे नितीश अगोदर घराबाहेर येतात. पण त्यांना जाणीव आहे की आज पहिल्यांदा बोलायचा अधिकार आपला नाही. ते पलिकडे लालूंकडे येतात. गळाभेट होते. पत्रकारांना दोघे सामोरे जातात. विजयाचं पहिलं वाक्य लालू उच्चारतात. नितीश फार काही बोलत नाहीत. लालू त्यांना सोडायला हात धरून गाडीपाशी येतात.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">नितीश गेल्यावर लालूंच्या घराचं भलमोठं गेट उघडतं. आणि बाहेरचे शेकडो कार्यकर्ते आत शिरतात. ढोलवाले, घोषणावाले, झेंडावाले, बायका, पोरं, म्हातारे, पांढ-या शुभ्र कपड्यांचे, फाटक्या कपड्यांचे, गुच्छवाले, दारू पिऊन आलेले, अगणित जातींचे सारे एकच आत शिरतात. कोणालाही अडवायचं नाही. दोन पाय-या चढून गैलरी आहे. लालू तिथं जाऊन उभे राहतात आणि एखाद्या नवराज्याभिषेक झालेल्या राजासारखे अभिनंदन स्विकारायला लागतात. जे होतं ते खास लालू स्टाईलमध्ये. लोक पाया पडतात, हार घालतात, फोटो काढतात, लालू एक हात हवेत फिरवत त्यांना पुढे सारत राहतात. आणि हे चालूच राहतं. लालू थकत नाहीत. त्यांना ते आवडतं. ते असं सतत पाच तास करत राहतात.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">मग पुन्हा घरासमोरच्या अंगणात फिरायला लागतात. गर्दी तशीच असते. लोकांना हटकत राहतात. अंधार होतो. लोकांची वर्दळ काही थांबत नाही. हळूहळू त्यात लालू एकटे पडतात. एक खुर्ची मागवून एकटेच बसून राहतात.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">मध्यरात्री कधीतरी दिवस संपून जातो.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">---</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">दुसरा दिवस उजाडतो आणि पुन्हा लालूंचा दरबार सुरू होतो. लालू तयार होऊन, आवरून घरासमोरच्या अंगणात येऊन बसतात. भेटायला येणा-यांची रीघ लागते. आज कोणकोण बिहारच्या लांबवरच्या भागातूनही आलेत. जे काल पहिल्या दिवशी पोहोचू शकले नाहीत. लालू बोलत कुणाशीच नाहीत. धड एक संपूर्ण वाक्यही बोलत नाहीत. फक्त हुंकार भरत राहतात. लोक पाया पडत राहतात, हार पायाशी ठेवत राहतात, काही लोक गुच्छ, मिठाई घेऊन येतात.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">मध्येच जाऊन पाटण्यातल्या 'मौर्य' फाईव्ह स्टार हाँटेलात पत्रकार परिषद करून येतात. </span><span style="font-size: large;">घरी आल्यावर परत दरबार सुरू. खुर्चीवर एक पाय वर घेऊन पान चघळत लालू लोकांना भेटत राहतात. मध्येच पान संपलं की नवं मागवून तोबरा भरतात. </span><span style="font-size: large;">देशभरातून आलेले पत्रकार लालूंना मुलाखतीची विनंती करत राहतात. पण लालू हुंकारानं त्यांनाही नकार देत राहतात.</span><span style="font-size: large;"> दिल्लीतल्या एक प्रसिद्ध पत्रकार ज्या सकाळपासून लालूंची मुलाखतीसाठी पाठ सोडत नाहीयेत, त्या परत परत आळवत राहतात.</span><span style="font-size: large;">लालू शब्दही उच्चारत नाहीत. </span><span style="font-size: large;">त्या शेवटी किमान एका सेल्फ़ीसाठी लालूंना विचारतात. </span><span style="font-size: large;">लालू तोंडातलं पान सावरत कसबसं हसत पोज देतात. सेल्फ़ी होतो आणि लालू परत गर्दीतल्या शून्यात बघत राहतात. </span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">आता कोणीतरी उत्साही कार्यकर्ता मणभर मिठाई घेऊन येतो. गणपतीला वाहावी तशी वाहतो. लालू मिठाईला फक्त हात लावून स्वीकार करतात आणि मण हलवला जातो. लालूच्या खुर्चीमागे एव्हाना हार, मिठाई, पुष्पगुच्छ यांचा डोंगरभर ढीग तयार झालेला असतो.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">थोड़ा वेळ गर्दी तशीच सोडून ते आत घरात निघून जातात. वामकुक्षी घेण्यासाठी. लोक तसेच बसून राहतात. त्यात शत्रुघ्न सिन्हा भेटायला आल्यानं लालूंची झोप चाळवते. सिन्हा गेल्यावर दरबार पुन्हा सुरू.या दरबारात आता अनेक शासकीय अधिकारी असतात. दोन तपांनंतर त्यांची आता लालूंशी गाठ पडणार असते. त्यांना माहिती आहे इकडेही एक सीएम राहणार आहे. त्यांना मुजरा करावा.बाहेरगांवचे कार्यकर्ते त्यांच्या भागातले रिपोर्टस् देत राहतात. अंधार होतो तरी लालूंचा दरबार आटत नाही.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">---</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">लालू एखाद्या राजासारखे सत्ता हाकायला सुरू झालेत. पण ब-याच काळ जंगलाबाहेर राहिल्यावर आणि मग परतल्यावर सिंहाला ते जंगल जसं एकाच वेळेस ओळखीचं आणि अनोळखीही वाटत असेल, तसं लालूंचं झालंय. परत फिरून आलेल्या सत्तेचा ते रवंथ करत राहतात. तिचा जुना वास, चव या गर्दीत आठवत, शोधत राहतात. एकेकाळी बिहारवर त्यांचं बेबंद राज्य होतं. त्यानंतर दूर सारले गेले. आज सत्ता पुन्हा दाराशी आली. तिच्याशी नवी ओळख शोधत ती चघळत अंधारात बसून राहतात.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">त्यांच्याकडे असं पाहत राहणं आपल्यालाच काहीतरी विचारत राहतं.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">हे सर्व कुठून येतं? </span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">---</span></div>
</div>
Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-62595894020571316602014-10-19T09:15:00.000-07:002014-10-19T09:21:29.968-07:00बदललेल्या अर्थव्यवहारांची राजकीय कसोटी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">ज्या दिवशी मतदान झालं, १५ तारखेला, त्या दिवशी हे लिहिलं होतं. आकड्यांची भाकितं सगळ्यांनी केली.पण येऊ शकणा-या आकड्यांमागे काय प्रक्रिया असेल त्याबद्दल लिहिलं होतं. काही मित्रांना तेव्हाच पाठवलं होतं. ते आज निकाल आल्यावर पोस्ट करतो आहे.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">---------------------------------------------------------------------------------</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">सगळे ओपिनियन पोल्स आले आहेत आणि प्रत्येकानं आपापली गणितं मांडली आहे. प्रत्येकाच्या विश्लेषणाला निरिक्षणांचा, तर्कांचा आधार आहे. उद्या निवडणूक झाल्यावर आणि निकाल आल्यावर तर बोलूच, पण आता काही निरिक्षणं नोंदवून ठेवतो. </span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">आतापर्यंतची सगळी चर्चा, मतं, आडाखे हे राजकीय आहेत. पण निवडणूक ही सर्वस्वी राजकीय प्रक्रिया असते का? किंबहुना ती दुय्यम राजकीय घटना असते आणि प्रामुख्याने दीर्घ ,चालू अशा आर्थिक प्रक्रियेचा एक टप्पा असते. या मतानुसार महाराष्ट्रातल्या निवडणूकीचे काय होईल? </span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">ही निवडणूक भावनिक मुद्द्यांकडे ढकलली गेली आहे. ढकलली यासाठी म्हटलं, की ती तशी होणं अपेक्षित नव्हतं आणि नाही. मराठी-अमराठी , महाराष्ट्रवादी-गुजरातवादी, मुंबई-विदर्भ तोडणारे-अखंड महाराष्ट्रवाले , अफ़झलखानाच्या फ़ौजेतले-शिवाजींच्या सैन्यातले. हे मुद्दे नवे निश्चितच नव्हेत. किंबहुना हे तेच जुने भावनिक मुद्दे आहेत जे प्रत्येक पक्षाने यापूर्वी महाराष्ट्रात कधी जातींच्या, कधी धर्माच्या, कधी प्रांताच्या तांब्यात घालून नाण्यासारखे वाजवले आणि नाणं त्या त्या वेळेस खणखणीत वाजलं. प्रश्न हा आहे की ती नाणी आजच्या काळाची करन्सी आहे किंवा नाही ! <br /><br />भावनेच्या मुद्द्यांवर मतदान करणारा महाराष्ट्र उरला आहे का ? ती पिढी आता शिल्लक आहे का? जर तो उरला आहे असं म्हटलं तर घडणा-या आर्थिक प्रक्रियेच्या विरोधातलं ते विधान होईल. 1991 नंतरच्या आर्थिक उदारीकरणाच्या प्रक्रियेचे प्रत्यक्ष डोळ्यांना सर्वप्रथम ज्या प्रदेशांत दिसले त्यापैकी महाराष्ट्र एक होता. मग आय टी इंडस्ट्री, सर्व्हिस इंडस्ट्री, आधुनिक शेती हे सगळे प्रकार आले. परदेशी गुंतवणूक वाढत गेली, फ़ाईव्ह स्टार एम आय डी सी आल्या. कपडे बदलले, आर्किटेक्चर बदललं, गाड्या बदलल्या, शाळा बदलल्या आणि इंटरनैशनल स्कूल्स आली, मोबाईल्स बदलले. सगळे आर्थिक व्यवहार बदलले आणि भावना या अर्थव्यवहावरच आधारलेल्या असल्याने भावनाही बदलल्या. या पंधरा ते वीस वर्षांच्या झपाट्याच्या आर्थिक प्रक्रियेत ५५ टक्के महाराष्ट्र हा नागरी, शहरी बनला आणि जुने आर्थिक हितसंबध मोडून नवे, ग्लोबल हितसंबंध आले. अमर्त्य सेन म्हणतात तशा नव्या अर्थव्यवस्थेत नव्या 'संधी' येतात आणि त्या अगदी निम्न मध्यमवर्गापर्यंत ओघळत आल्या. </span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">राजकारण, मग ते स्थानिक असो वा राष्ट्रीय, हे त्या त्या काळातल्या आर्थिक हितसंबंधांनाच जपणारं असलं , तर ते टिकतं. त्याचा चेहरा भावनेनं कळवळणारा वा खुललेला असतो, पण आत मात्र कालानुरूप आर्थिक हितसंबंध जपणाराच मेंदू असतो. म्हणून आर्थिक प्रक्रियेच्या एका टप्प्यात जमीनदारांची राजकीय सद्दी असते, एका टप्प्यात साखर कारखानदारांची, एका टप्प्यात इंडस्ट्रिआलिस्टची आणि सध्याच्या टप्प्यात बिल्डर्सची. बाळासाहेबांचं असो वा नव्वदीच्या दशकातलं भाजपाचं राजकारण, ही जुन्या अर्थव्यवस्थेतल्या हितसंबंधांचं होतं, जिथं संधींचं समान वाटप नव्हतं. पण आता प्रक्रिया बदलली, हितसंबंध बदलले आणि त्यानुसार भावना बदलल्या. मग जुने भावनिक मुद्दे जिवंत राहिले तरी मतं मिळतील का? त्याला उत्तर नाही असं आहे.</span></div>
<div dir="ltr" style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">ते तसं असतं तर भाजपाचा राम मंदिराचा मुद्दा मागे पडला नसता. बाबरी पडण्याइतकीच अतिगंभीर आणि सेन्सिटिव्ह घटना त्या प्रकरणाचा तीन वर्षांपूर्वी आलेला निकाल होता. तेव्हाही दंगली होतील या भितीनं देशभरच्या रस्त्यांवर पोलिस होते, निमलष्करी दलं होती, काही ठिकाणी आर्मीही होती. पण निकाल आला आणि देशभरातल्या एकाही गल्लीत खुट्टही वाजलं नाही. जणू काही घडलंच नाही, कोणाला काही देणघेणंच नाही, जणू हा तो देशच नव्हे ज्यानं या घटनेमुळे पुन्हा एकदा फ़ाळणीची स्थिती अनुभवली होती. असं का झालं? धर्म तेच होते, धर्मभावना त्याच होत्या, धार्मिक व्यवहारही तेच होते. मग बदललं काय होतं? बदलले होते आर्थिक व्यवहार आणि त्यामुळे बदलले होते भावनांचे व्यवहार. उदारीकरणाच्या आर्थिक प्रक्रियेतून तयार झालेल्या आपल्या नव्या पिढीच्या आर्थिक हितसंबंधांना ती जुनी भावना सुसंगत नव्हती, परवडणारी नव्हती. सो, शी डाईड.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">हेच राज ठाकरेंच्या मागच्या पाच वर्षांतल्या आंदोलनांच्या बाबततीत म्हणता येईल. मुद्दे आर्थिक होते, चेहरा भावनिक होता. स्थलांतर, विस्थापन, नोक-या, स्वस्त लेबर हे नव्या आर्थिक प्रक्रियेचेच परिणाम, पण त्यांच्यावर उत्तर शोधतांना आतले आणि बाहेरचे या द्वेषभावनेचं औषध. हा भावनिक उमाळा तात्पुरते राजकीय यश देऊन गेला, पण कायमस्वरूपी उत्तर हे आर्थिक व्यवहारांमध्येच दडले असल्याने लवकरच ओसरला. त्यानंतर राज चुकीची राजकीय पावलं टाकताहेत असं नाही, तर त्यांचं राजकीय अस्तित्व ज्या आर्थिक मुद्द्यांवर आधारलेलं आहे, त्यांच्यासाठी ते भावनांची उत्तरं शोधताहेत. जी मिळणं शक्य नाही. हीच चूक बाळासाहेबांनी केली होती. शिवसेना विस्तारली, तिचं अस्तित्व टिकलं, पण ती सत्ताकारणात कधीच स्थिर राहिली नाही. भावनेच्या आधारानं अस्तित्व राहतं, नेतृत्व नाही. ती चूक कॉंग्रेसनं नाही केली. यशवंतरावांनी आणि नंतर शरद पवारांनी अगोदर सहकारी चळवळीतून एक आर्थिक घडी बसवली आणि मग त्यावर राजकारण उभं केलं. त्यांनी केलेलं भावनेचं (जातीच!) राजकारण हे या भक्कम आर्थिक व्यवहारांवर उभं होतं, म्हणून कायम मतपेटीत विजयी झालं, सत्तेत राहिलं. आणि आता जेव्हा बदलल्या आर्थिक प्रक्रियेत जेव्हा सहकारी चळवळी असुसंगत होताहेत, तेव्हा पवारांच्या (कॉंग्रेसी आणि त्यातही पश्चिम महाराष्ट्रातल्या) राजकारणालाही उतार लागला आहे.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">मोदींचा उदय हा या बदललेल्या आर्थिक प्रक्रियेच्या अनुषंगाने पाहिला पाहिजे, ना की त्यांनी कसे भाजपातल्या वृद्धांना हटवले, कसे संघाला सोबत घेतले, हार्डलाईनरची इमेज तयार केली वगैरे वगैरे. मोदींचा उदय हा या आर्थिक प्रक्रिय़ेचा टप्पा आहे. नव्या अर्थव्यवस्थेत तयार झालेल्या प्रत्येक वर्गाच्या नव्या हितसंबंधांना जपणारं नेतृत्व ही या टप्प्याची गरज होती, ती गरज मोदींमध्ये पूर्ण झाली. आर्थिक उदारीकरणाची प्रक्रिया सुरु करून सुद्धा नवनव्या कायद्यांमधून, लायसन्सेस मधून समाजवादी अर्थव्यवस्थेची आठवण करून देणारे मनमोहन सिंग नको झाले होते. भ्रष्टाचाराविरोधातल्या भावनेचा उल्लेख लोकसभा निकालाबाबत सगळे करतात, पण आर्थिक हितसंबंध जपले जातात तेव्हा भ्रष्टाचारही मान्य व्यवहार होतो. म्हणून कोर्परेटस, बिल्डर्स, नोकरदार, शेतकरी हे सगळे वर्ग मोदींच्या बाजूने उभे राहिले. जोपर्यंत हे हितसंबंध जपले जातहेत वा ते जपले जातील असा विश्वास जोपर्यंत लोकांच्या मनात आहे, तोपर्यंत ती 'मोदी लाट' जिवंत राहिल. जेव्हा मोदी या हितसंबंधांच्या आड येतील, तेव्हा बाजूला सारले जातील. </span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">बहुमतातल्या सरकारची गरज हीही आर्थिकच असते. भारतीय आर्थिक उदारीकरणाने जोपर्यंत स्पष्ट आकार घेतला नव्हता तोपर्यंत आपल्याकडे आघाड्यांचीच सरकारं होती. कारण कोणत्याच वर्गाचं आर्थिक उद्दिष्ट नेमकं नव्हतं. आपली इंडस्ट्री कोणत्या दिशेला जाते आहे, गुंतवणूकीचं काय होणार याचं नेमकं गणित कोणाकडेच नव्हतं. पण जेव्हा तो आकार यायला लागला, रस्ता दिसायला लागला आणि आघाडी सरकार त्यातला अडथळा आहे हे स्पष्ट झालं, तेव्हा अशक्य वाटणारं बहुमतातलं सरकार सहज प्रत्यक्षात आलं.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">मग यंदाच्या निवडणूक उद्धव ठाकरेंनी ज्या जुन्याच भावनिक मुद्द्यांवर आणून ठेवली आहे, ते मुद्दे नेहमीप्रमाणे (मर्यादीत) यश देतील का? महाराष्ट्राच्या बदललेल्या पिढीच्या अर्थव्यवहारांवर अखंड महाराष्ट्र, वेगळा विदर्भ, मुंबई वेगळी करण्याचं कटकारस्थान, पाठीत खंजीर खुपसण्याची तक्रार, गुजराती अफ़झलखानाची दिल्लीहून महाराष्ट्रावर चाल या मुद्द्यांचा कुठे परिणाम होतो? दोन भाऊ एकत्र आल्याने कुठले आर्थिक फ़ायदे मराठी माणसाला मिळणार असतात? मराठी अस्मिता ही भाषिक भावना नसून अर्थव्यवहारावर आधारलेली भावना आहे आणि ती नवीन पिढीची भावना आहे. एकेमेकांमध्ये व्यवसाय वाढून आर्थिक फ़ायदा होत असतो तेव्हा मराठी अस्मिता आणि गुजराती अस्मिता वा तमिळ अस्मिता हे समानार्थी शब्द असतात. जातीय अस्मितेचा उल्लेखही वारंवार केला जातो, पण त्यामागे आरक्षणातून सुटणा-या आर्थिक अडचणींचीच अपेक्षा असते. अभिमान वगैरे बिल्कुल नसतो. यंदाच्या निवडणूकीत केंद्रस्थानी आलेले भावनिक मुद्दे हे नव्या काळातली कोणतीही आर्थिक गणितं सोडवतील असं दिसत नाही, त्यामुळे त्यांचा राजकीय प्रभावही दिसणार नाही.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">अर्थात हे असं विधान मुंबईबद्दल सरसकटपणे करता येणार नाही. कारण आर्थिक संधी आणि लोकसंख्या यांच्या अतिव्यस्त प्रमाणातून तिथं हे भावनिक मुद्दे आजही धारदार बनतात. पण त्याची कारणं निव्वळ आर्थिक आहेत, केवळ राजकारणाची झालर भावनेची. </span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">एका प्रकारे ही निवडणूक ही या अर्थानं अतिमहत्वाची आहे की ती ठरवेल की महाराष्ट्र बदलला आहे की नाही. या परदेशी गुंतवणूकीचा, ग्लोबलायझेशनचा, अर्बनायझेशनचा, त्यातून बदललेल्या जीवनशैलीचा आपल्या राजकीय मतांवर काही परिणाम झाला आहे की नाही हे ठरवलं जाईल.</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;"> </span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">---------------------------------------------------------------------------------</span></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial, sans-serif;">
<span style="font-size: large;">ता. क. : <span style="background-color: white;"> </span><span style="background-color: white;">विधानसभा निवडणूकीचे</span> निकाल आले आहेत. वरील निरिक्षणांनुसार जो कल दिसणं अपेक्षित होतं तो दिसला आहे. महाराष्ट्रातील वेगवेगळ्या वर्गांतील मतदारांनी भावनेकडे न पाहता बदललेल्या वैयक्तिक आर्थिक निकषांनुसार मतदान केलं आहे असं <span style="background-color: white;">एकंदरीत चित्र </span>दिसतं आहे. </span></div>
</div>
Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-24141831398023105642013-12-04T04:18:00.001-08:002013-12-04T04:18:26.392-08:00राजस्थान डायरीतली चार पानं<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">दिवसाचा प्रचार धूळभरल्या राजस्थानातून संपला की सगळे नेते
रात्री जयपुरातल्या घरट्याकडे परततात. अशाच एका थकल्या रात्री परतलेले डॉ.किरोडीलाल
मिणा त्यांच्या घरी भेटतात. त्यांना भेटणं आवश्यक आहे. कारण या विधानसभा निवडणुकीत
राजस्थानात वसुंधराची लाट आहे की मोदींची की गेहलोतांची की राहुलची हा प्रश्न जरी
सगळ्यांना असला तरीही</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">लाट कुणाचीही असो</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">या प्रत्येका इतकीच</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">किंबहुना जरा जास्तच चर्चा डॉ.किरोडीलाल
मिणांची असते.</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">मिणा क्या करेगा</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">हा सर्वांच्या कुतूहलाच्या विषय असतो आणि
त्यामुळेच बाहेरून आलेल्या पत्रकारांना अगोदर भाजप विरूद्ध काँग्रेस अशीच लढाई
दिसत असते</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">त्यांना अचानक या मिणांच्या तिसऱ्या
सैन्याचा साक्षात्कार होतो.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
<span style="background: white;">"</span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">हम तो किंगमेकर बनेंगे. हमारे
सपोर्ट बिना राजस्थान की गव्हर्नमेंट नही बनेगी. और ना हम वसुंधरा को सी एम बनने
देंगे ना गहलोत को</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">?"</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">तोंडात
पान नसतांनाही तोबरा भरल्यासारखं बोबडं बोलावं तसं किरोडीलाल बोलतात</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">जरा चिरक्या आवाजात.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">त्यांच्या
चिरक्या आवाजातल्या उत्तरात बेमालूमपणे मिसळलेला उसना राजकीय आत्मविश्वास असतो</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">जो प्रत्येक निवडणुकीअगोदर
डिपॉझिट जप्त होणाऱ्या उमेदवाराकडेही असू शकतो. पण इथं तसं सरधोपटपणे तसं म्हणता
येणार नाही. एक निश्चित</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">मिणा आणि त्यांची</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">नॅशनॅलिस्ट पीपल्स पार्टी</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">म्हणजे</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">एनपीपी</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">ही राजस्थानात तिसरा
महत्वाचा पक्ष झालेली आहे.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">डॉ.किरोडीलाल
मिणा अगोदर</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">भाजपा</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">त होते. राजस्थानातील सर्वात मोठी
अनुसूचित जमात असलेल्या मिणा समाजाचा हा सर्वमान्य नेता. ते वसुंधरा राजे शिंदे
यांच्या पहिल्या सरकारमध्ये मंत्री होते. पण त्यांचं आणि राजेंचं कधीच जमलं नाही. जातींच्या
अभिमानातून फ़ुललेला</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">पोलिटिकल इगो</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">'<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">हे राजस्थानच्या राजकारणाचं
व्यवच्छेदक लक्षण आहे.</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">2008<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">च्या निवडणूकीत राजेंनी डॉ.किरोडीलाल
यांच्यासह त्यांच्या सगळ्या समर्थकांची तिकिटं कापली. मग किरोडीलाल भाजपातून बाहेर
पडले</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">अपक्ष उभे राहिले आणि स्वत:सह
आपल्या साधी अक्षरओळखही नसलेल्या पत्नी गोलमा देवींसह निवडून आले. नंतर आलेल्या
लोकसभा निवडणुकीतही अपक्ष निवडून आले आणि आता शरद पवारांची साथ सोडून स्वत:ची
एनपीपी काढणाऱ्या माजी लोकसभा अध्यक्ष पी ए संगमांचा हात धरून या पक्षातर्फे राजस्थानात
भाजपा आणि काँग्रेस या दोन राष्ट्रीय पक्षांना आव्हान देत उभे आहेत. त्यांचा पक्ष
इथल्या</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">200<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">पैकी</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">147<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">जागा लढवत आहे आणि स्वत: डॉ.किरोडीलाल
मिणा सवाई माधोपूर आणि लालसोट या दोन जागांवरून लढताहेत.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">एसटी
दर्जा मिळालेला आणि त्यामुळे सरकारी नोकऱ्यांसह शिक्षणात आरक्षण मिळालेला मिणा
समाज कोणाकडे झुकतो यावर विकासापेक्षा केवळ जातींमध्येच अडकलेल्या राजस्थानच्या
निवडणुकीची गणितं आधारलेली आहेत. तो जर डॉ.किरोडीलाल मिणांच्याच खिशात राहिला तर
ते म्हणतात त्याप्रमाणे काँग्रेस वा भाजपाला त्यांच्याशिवाय सरकार स्थापन करता
येणार नाही. सध्या तरी भाजपात अपमानास्पद वागणूक मिळालेल्या मिणांची काँग्रेसबरोबर
अधिक सलगी आहे. वसुंधरा राजे तर जाहीर आरोप करतात की किरोडीलाल मिणांच्या
प्रचाराच्या हेलिकॉप्टरसह सर्व खर्च काँग्रेसच करत आहे.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">किरोडीलालांनी
राज्यभर तिकिटं वाटली आहेत. पण उत्तर राजस्थानात मिणा समाज मोठ्या संख्येनं आहे. त्यामुळे
तिथं त्यांचे उमेदवार निवडून येण्याची शक्यता जास्त आहे.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
<span style="background: white;">"</span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">कितनी सींटे आएगी आपकी</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">?"<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">प्रश्न.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
<span style="background: white;">"30<span class="apple-converted-space"> </span></span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">से</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">40<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">आएंगी". मिणांचं उत्तर.</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> <span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">दोनशेमध्ये चाळीस जागा म्हणजे किल्ल्या
यांच्याच कनवटीला.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
<span style="background: white;">"</span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">क्या आप खुद सी एम बनने की
कोशिश करेंगे</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">?"<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">प्रश्न.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
<span style="background: white;">"</span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">क्यो नही</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">जरूर करेंगे."</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">म्हणजे
किंगमेकर किरोडीलालांना किंग सुद्धा बनायचं आहे तर!</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
<span style="background: white;">***</span><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">इकडे
यंदाच्या निवडणुकीत किंगमेकर बनण्याची स्वप्नं पाहणारे हे डॉक्टर किरोडीलाल</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">तर तिकडे गेल्या निवडणुकीत
असंच स्वप्न पाहणारे</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">पण तेव्हाही आणि आताही केवळ
सत्ताधाऱ्यांच्या खेळातलं प्यादं झालेले दुसरे कर्नल किरोडीलाल. म्हणजे कर्नल
किरोडीलाल भेंसला. गुर्जर समाजाचे नेते. यांचा चेहरा तर उभा देश कधीच विसरू शकणार
नाही.</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">2008<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">मध्ये आपल्या हजारो
कार्यकर्त्यांसह रेल्वे ट्रॅक्सवर ठाण मांडून सरकारी नोकऱ्यांमध्ये गुर्जर
समुदायाला पाच टक्के आरक्षणाची मागणी करणाऱ्या या कर्नल किरोडीलाल भेंसलांचा भरदार
पांढऱ्या मिशांचा चेहरा तर देशातल्या घराघरात पोहोचला. रेल्वे बंद करून संपूर्ण
उत्तर भारत त्यांनी जागेवर उभा केला. दगडफेक झाली</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">जाळपोळ झाली</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">गोळीबार झाला</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">रक्ताचे पाट वाहिले. सगळं
झाल्यावर वर मग आश्वासनांची खैरात झाली. हेच सगळं पुढे</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">2010<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">मध्ये फ्लॅशबॅक दाखवावा तसं
घडलं.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">पण या
कर्नल किरोडीलालांचं पुढे झालं काय</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">?</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">सत्तेच्या
सलगीला लागलेल्या सगळ्या आंदोलनांचं होतं तेच झालं. त्यांची भीती आता कोणाला वाटत
नाही. वसुंधरा राजेंच्या सरकारने बंदुकीच्या गोळ्या दिल्या</span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">मग पाच टक्के आरक्षणाच्या
वाटाण्याच्या अक्षता दिल्या म्हणून गेल्या निवडणुकीत काँग्रेसकडे गेले. त्यांचं
सरकार आल्यावर आश्वासन पूर्ण होत नाही म्हणून पुन्हा आंदोलनाला बसले आणि आता
पुन्हा यंदाच्या निवडणुकीत काँग्रेसला त्यांनी पाठिंबा जाहीर केला. परिस्थिती आता
इतकीच आहे की गुर्जरांची तेव्हा झालेली एकी आता फ़ुटली आहे. कर्नल भेंसला जरी
काँग्रेसकडे गेले तरी त्यांच्या आंदोलनातून फ़ुटलेले बाकी गुर्जर नेते भाजपाने ओढून
नेले आहेत. मतं फ़ुटली आहेत. जातीच्या झेंड्याखाली एकत्र टिकलात तरच तुम्हाला किंमत
आहे हे राजस्थानच्या राजकारणाचं सूत्र ते विसरले आहेत.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">तरीही
काँग्रेस आणि भाजपा या दोन्ही पक्षाच्या नेत्यांनी गुर्जर समाजाला पाच टक्के
आरक्षणाचं आश्वासन आपापल्या जाहिरनाम्यांमध्ये ठेवलं आहे. ते कसं प्रत्यक्षात
येणार हे कोणालाच माहित नाही. कर्नल भेंसलांनाही नाही. एकूण</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"> </span></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">50<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">टक्के आरक्षणाची
लक्ष्मणरेषा कधीही ओलांडता येणार नाही हे माहित असूनही ते देऊ अशा शपथा घेतल्या
जातात. अशी खोटी आश्वासने राजस्थानातच मतं मिळवून देऊ शकतात जिथं जात पाहूनच
प्रत्येक मत पडतं.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">कर्नल
किरोडीलाल भेंसला मात्र काँग्रेसच्या प्रचारात व्यस्त असतात. मी त्यांना शंभर एक
फोन करतो. मात्र प्रत्यक्ष भेट कधीही होत नाही.</span><span style="color: #333333;"><br />
<span style="background: white;"><br />
<!--[if !supportLineBreakNewLine]--><br />
<!--[endif]--></span><span style="color: black;"></span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;">***</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
<br />
<span mce_style="color: #ff0000;"></span><span lang="HI" style="background-color: white;">राजस्थानचं एक मात्र बरं आहे. ते लपवून
नाही ठेवत की जात हाच उमेदवारी देण्याच्या एकमेव क्रायटेरिया आहे. तसा भारतात एकही
प्रदेश नाही की जिथं जातविरहीत राजकारण होतं. पण बाकी सगळे ताकाला जाऊन भांडं
लपवणारे. इथं सगळं खुल्लम खुल्ला. नाव विचारण्याअगोदर जात विचारणार.</span><br />
<br />
<span lang="HI" style="background-color: white;">राजस्थानचं
भंवरी देवी हत्याकांड देशभरात प्रत्येकाला ठाऊक असेल. गेल्या काही वर्षांत आरूषी
प्रकरणानंतर टेलिव्हिजनवर सर्वात जास्त चाललेली क्राईम स्टोरी होती ती. मंत्री</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">आमदार</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">एक स्त्री</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">सेक्स स्कँडल सिडी</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">शेवटी मर्डर आणि त्याची
मिस्ट्री. काँग्रेसचे वरिष्ठ मंत्री महिपाल मेदरना त्याच अडकले होते</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">त्यांना अटकही झाली. त्याबरोबर
आलेलं राजकीय वादळही इतकं मोठं होतं की वाटलं आता हे वादळ काँग्रेसचं सरकार इथून
घेऊन जाणार. वाटलं हेही होतं की तो यंदाच्या निवडणुकीतला विरोधी पक्षांचा सर्वात
महत्वाचा मुद्दा असणार कारण इतकी नाचक्की झाली होती काँग्रेसची या प्रकरणात.</span><br />
<br />
<span lang="HI" style="background-color: white;">पण
प्रत्यक्षात परिस्थिती कल्पनेपेक्षा वेगळी होती. जातीच्या राजकारणानं आपल्यातल्या (पुस्तकी</span><span style="background-color: white;">?)<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">संवेदनशीलतेला हरवलं होतं.</span><br />
<br />
<span lang="HI" style="background-color: white;">महिपाल
मेदरना हे काँग्रेसचे मंत्री भंवरी देवी प्रकरणात तुरुंगात आहेत. त्यांनीच तिची
हत्या घडवून आणली. पण ते जोधपूर भागातले जाट समाजाचे नेते आहेत. त्यांचा मतदार
त्यांना जातीने मानतो</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">इतर कृत्यांनी नाही. ते
तुरुंगात म्हटल्यावर काँग्रेसने त्यांची पत्नी लीला मेदरना यांना त्यांच्या ओसियन
मतदारसंघातून तिकीट दिलंय. म्हणजे खरं तर मेदरनाच तुरुंगातून निवडणूक लढवताहेत.</span><br />
<br />
<span lang="HI" style="background-color: white;">याच
भंवरी देवी प्रकरणात काँग्रेसचे अजून एक आमदार तुरुंगात आहेत</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">मल्खन सिंग बिश्नोई. त्यांनी
आणि मेदरनांनी मिळून भंवरी देवीला मारण्याचा कट रचला असा आरोप आहे आणि जोधपूरच्या
याच भागात बिश्नोई समाजाची मतं सर्वाधिक आहेत. मल्खनचे वडिल रामसिंग बिश्नोई या
समाजाचे मोठे नेते होते</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">आमदारही होते. त्यांच्यानंतर
ती जागा मल्खनने घेतली. त्याने हत्येचा कट रचला काय किंवा अजून काय केलं काय</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">बिश्नोई समाजाची मतं
त्यांच्याकडेच जाणार. म्हणून मग काँग्रेसनं मल्खन सिंगच्या</span><span class="apple-converted-space"><span style="background-color: white;"> </span></span><span style="background-color: white;">82<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">वर्षांच्या अक्षरओळखही
नसलेल्या आईला</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">अमरी देवींना</span><span style="background-color: white;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">लुनी मतदारसंघातून तिकीट
दिलं.</span><br />
<br />
<span lang="HI" style="background-color: white;">आता याला
काय म्हणावं</span><span style="background-color: white;">?<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">रोज उठसूठ महिलांच्या
हक्कावरून दिल्लीतल्या आपल्या वकील पक्षप्रवक्त्यांमार्फ़त महिला सबलीकरणाचे
ट्विट्स करवणाऱ्या राष्ट्रीय पक्षाने दोन सबल महिलांना दिलेली उमेदवारी म्हणावी</span><span style="background-color: white;">?<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">का आपापल्या जातींचे नेते
असणाऱ्या दोन नेत्यांच्या सावल्यांना उमेदवारी दिली</span><span style="background-color: white;">?<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="background-color: white;">आणि मग भंवरी देवीचं काय करायचं</span><span style="background-color: white;">?</span><br />
<span style="background: white;"><br />
<!--[if !supportLineBreakNewLine]--><br />
<!--[endif]--></span><span style="color: black;"></span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span mce_style="color: #ff0000;">***</span><br />
<span style="color: black;"><br />
<!--[if !supportLineBreakNewLine]--><br />
<!--[endif]--><span mce_style="color: #ff0000;"></span><o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span lang="HI" style="background-color: white;"><span mce_style="color: #ff0000;"><span mce_style="color: #ff0000;">राजस्थानात
होणार काय</span>?</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="color: #333333;">गेल्या
चार निवडणुका पाहिल्या तर तामिळनाडूनंतर हेच एमकेव राज्य असावं जिथं सत्तेत
असलेल्या पक्षाला पायऊतार व्हावं लागतं. तामिळनाडूत स्थानिक पक्षांचच (डीएमके आणि
एआयडीएमके) अस्तित्व आहे तर राजस्थानात फ़क्त दोन राष्ट्रीय पक्षांचं</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">भाजपा आणि काँग्रेस. याला
म्हणायचं काय</span><span style="color: #333333;">?<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">सर्वात जागरूक मतदार</span><span style="color: #333333;">?<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">आदर्श लोकशाही</span><span style="color: #333333;">?</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="color: #333333;">पण
विरोधाभास हा आहे की देशभरात अस्तित्व असलेल्या दोन राष्ट्रीय पक्षांना इथे
स्थानिक जातींच्या टोळ्यांना घेऊनच लढावं लागतं. राष्ट्रीय मुद्दे वगैरे इथे
बिनकामाचे आहेत. ज्याच्याकडे जेवढ्या जास्त टोळ्या</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">तो विजेता. वसुंधरा राजे आणि अशोक गेहलोत
दोन पक्षांचे नेते असतील</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">पण दोघंही अगोदर आपापल्या
समाजांचे नेते आहेत. राजस्थानात तसं पाहिलं तर दोनदाच तिसऱ्या पक्षाची पोलिटिकल
स्पेस तयार झाली आणि तीही तयार झाली जातीच्याच आधारावर. पहिल्यांदा राजमाता
गायत्री देवींनी स्वतंत्र पक्ष स्थापन केला होता तेव्हा. कधीकाळी सत्तेच्या जवळ
पोहोचलेला हा पक्ष राजपुतांचा</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">राजघराण्यांचाच पक्ष होता. आणि
दुसऱ्यांदा ही पोलिटिकल स्पेस तयार होते आहे डॉ.किरोडीलाल मिणांमुळे यंदाच्या
निवडणुकीत. जरी पक्ष असला राष्ट्रीय</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">तरीही भाजपावर नाराज असलेल्या मिणा
समाजातल्या नेत्यांचाच हा पक्ष आहे. म्हणजे परत आधार जातच.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="color: #333333;">त्यामुळे
चर्चा जरी एंन्टी इन्कबन्सी काँग्रेसला भोवणार का</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">नरेंद्र मोदी फॅक्टर राजस्थानसारख्या रा.स्व.संघाचं
मोठं नेटवर्क असणाऱ्या राज्यात चालणार का अशा विषयांवर होत असली तरीही निवडणूक
मात्र नेहमी काँग्रेसलाच मदत करणारे जाट भाजपाकडे येणार का</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">गुर्जरांची मत विखुरणार का</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">राजपूत राजघराणी संस्थानं
राखणार का या जातीगणितांवरच लढवली जाते.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="color: #333333;">वास्तविक
गेहलोतांच्या सरकारनं शेवटच्या काळात घेतलेले मोफ़त वैद्यकीय सुविधा आणि औषधं असो</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">वा ज्येष्ठांसाठी पेन्शन
योजना असो</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">या निर्णयांचे दृष्य परिणाम
निवडणुकीअगोदर दिसू लागले. शहरापेक्षा ग्रामीण भागात लोकांना या योजनांचा चांगलाच
फ़ायदा झाला आहे आणि लोक तसं बोलूनही दाखवतात. प्रश्न इतकाच सगळ्यांना आणि
काँग्रेसलाही आहे की</span><span style="color: #333333;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">जातीय अभिमानाच्या वर उठून
लोक मतदान करणार का</span><span style="color: #333333;">?<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">बाहेरून ऐश्वर्यसंपन्न
दिसणाऱ्या महालांच्या आत मात्र लागलेली जातीय राजकारणाची बुरशी हे राजस्थानचं
वास्तव आहे.</span><span style="color: #333333;"><br />
<br />
</span><span lang="HI" style="color: #333333;">असो. विक्रमी</span><span class="apple-converted-space"><span style="color: #333333;"> </span></span><span style="color: #333333;">74<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">टक्के मतदान राजस्थानात
झालं आहे.</span><span class="apple-converted-space"><span style="color: #333333;"> </span></span><span style="color: #333333;">8<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="HI" style="color: #333333;">तारखेला पेटारा उघडेल
तेव्हा निकाल समजतील आणि वरील निरिक्षणांची मीमांसा करता येईल. त्या दिवशी
डायरीतलं शेवटचं पान लिहिता येईल.</span></span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="color: #333333; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: #333333; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">***************************************************</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: #333333; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: #333333; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">राजस्थानच्या या निवडणूकीसाठी फिरतांना इतर राज्यांपेक्षा निराळ्या गोष्टी दिसल्या, त्याचे रिपोर्ट केले. त्यातल्या काही लिंक्स देतो आहे. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: #333333; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">गुलजारांची 'रावीपार' फ़ाळणीवेळी घडली असेल.</span><br style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;" /><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">पण ते 'रावी-झेलम-सतलज'पार होणं आजही थांबलं नाही आहे.</span><br style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;" /><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">दर रविवारी कराची-जोधपूर थार एक्स्प्रेस सीमा ओलांडून येते आणि राजस्थानातल्या विस्थापित हिंदूंची संख्या वाढवते.</span><br style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;" /><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">जन्म घेतलेल्या भूमीवरची ओळख पुसत हे</span><span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #37404e; display: inline; line-height: 18px;"> सारे धर्माच्या आधारानं इकडं नवी ओळख शोधतात.<br />आणि त्या संघर्षात केवळ वाढत्या संख्येमुळे निवडणूकीतली एकगठ्ठा मतं बनतात,<br />भारत-पाकिस्तानातलं प्रत्येक युद्ध, प्रत्येक दंगल विस्थापितांची आणि पर्यायानं मतदारांची संख्या वाढवत जाते.</span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #37404e; display: inline; line-height: 18px;"><i><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">या विस्थापितांची कैफियत </span></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #37404e; display: inline; line-height: 18px;"><a href="http://abpmajha.newsbullet.in/videos/india/37892-2013-11-30-09-46-25"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><i>http://abpmajha.newsb</i>ullet.in/videos/india/37892-2013-11-30-09-46-25</span></a></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">लोकशाहीतली व्होटिंग मशीन्स राजस्थानातली राजेशाही मजबूत करतात.</span><br style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;" /><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">त्यामुळेच खालसा झालेली संस्थानंही इथली राजघराणी निवडणूक जिंकून राखू शकतात.</span><br style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;" /><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">राजेही शाबूत, राज्यही शाबूत आणि त्यांच्या आधारानं निवडून आलेलं सरकारही शाबूत.</span><br style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;" /><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">हे राज्य वर्तमानात इतिहास जगतं.</span><br style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;" /><span style="background-color: white; color: #37404e; line-height: 18px;">राजस्थान की राजपुताना?</span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="http://abpmajha.newsbullet.in/videos/india/37893-2013-11-30-09-50-54"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">http://abpmajha.newsbullet.in/videos/india/37893-2013-11-30-09-50-54</span></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">***************************************************************************</span></div>
</div>
Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-48221738676593386412012-08-03T07:44:00.000-07:002012-08-03T07:48:32.555-07:00पावसाच्या मागावर: दक्षिणायन<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;"><br /></span><br />
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पावसाची अशी वाट यापूर्वी कधीही पाहिली नसेल. किमान मी तरी. पण मे उजाडला आणि माणदेशातून</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">नेहमीप्रमाणेच</span>, <span lang="MR">पाण्यासाठी पहिली आर्त हाक उठली. बातम्या सुरु झाल्या</span>, <span lang="MR">दौरे सुरू झाले. तात्या माडगूळकरांच्या </span></span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">बनगरवाडी</span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त वाचलेले ते शुष्क दिवस डोळ्यांना पहायला मिळाले. जोडीला </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चाराडेपो</span>’<span style="font-family: Mangal;">, </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">दुष्काळसदृष</span>’<span style="font-family: Mangal;"> </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">छावण्या</span>’<span style="font-family: Mangal;">, </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पैकेज</span>’<span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">असले सरकारी शब्द आणि समोर वास्तव. माझ्या शहरी आयुष्याला ते नवीन होतं</span>, <span lang="MR">घाबरवणारं होतं. पिण्यासाठी आणि आन्हिकांसाठी सोय झाल्यावर उरलेलं पाणी </span></span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">नकळत</span>’<span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">उधळणा-या शहरी आयुष्याला ती भीषणता घुसळवून टाकणारी होती. इथल्या जाहीर झालेल्या योजना कुठे गेल्या</span>, <span lang="MR">धरणांमधून इकडे यायला निघालेले</span></span> <span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px; text-align: -webkit-auto;">कॅनॉल </span><span style="font-family: Mangal; text-align: -webkit-auto;"><span lang="MR">कुठे गायब झाले</span>, <span lang="MR">त्याचे पैसे कुठे गेले या अशा बातमीच्या प्रश्नांबरोबरच शेकडो वर्षांपासून अवर्षणात असलेल्या या भागात माणूस मुळी वस्ती करायलाच आला कसा आणि का असे प्रश्नही सतावायला लागले. पण जसजसे दिवस जायला लागले</span>, <span lang="MR">तसा प्रश्नांचा रवंथही टोचायला लागला</span>, <span lang="MR">तशी पावसाची ओढ वाढत गेली. पाऊस हवा</span>, <span lang="MR">लगेच हवा. माणदेशातून डोळे केरळकडे वळले. </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px; text-align: -webkit-auto;">मॉन्सून</span><span style="text-align: -webkit-auto;"> </span><span style="font-family: Mangal; text-align: -webkit-auto;"><span lang="MR">आम्हाला वाचवणार. गेली हजारो वर्षं वाचवत आलाय</span>, <span lang="MR">पाणी घेऊन आलाय. यंदाही तेच करेल. आणि तो येईल</span>, <span lang="MR">मग थोड्या दिवसांनी माझ्या घराशी पोहोचेल. पण अशी वाट पाहत नाही बसायचं. मग आमचं</span>, </span><span style="text-align: -webkit-auto;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal; text-align: -webkit-auto;">एबीपी माझा"चं ठरलं</span><span style="font-family: Mangal; text-align: -webkit-auto;">, <span lang="MR">की त्याच्याबरोबर प्रवास करायचा</span>, <span lang="MR">त्याला इथे आणायचा. अंदमानवर</span></span><span style="text-align: -webkit-auto;">
</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px; text-align: -webkit-auto;">मॉन्सून</span><span style="font-family: Mangal; text-align: -webkit-auto;"><span lang="MR">च्या दाट ढगांचं आवरण पडलं आणि निरोप आल्यासारखे आम्ही केरळकडे निघालो. तहान घेऊन</span></span><span style="text-align: -webkit-auto;">
</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px; text-align: -webkit-auto;">मॉन्सून</span><span style="font-family: Mangal; text-align: -webkit-auto;"><span lang="MR">च्या पहिल्या घराकडे निघालो. त्या दिवसापासून माझा सुरु झाला आठ हजार किलोमीटर्सचा प्रवास</span>, <span lang="MR">आशा-निराशेचा</span>, <span lang="MR">असलेल्या-नसलेल्या-येणा-या पावसाबरोबर.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पुण्याहून निघालो तेव्हा खंबाटकी घाट ढगांनी भरला होता</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">साता-यात तो धो-धो कोसळत होता. कोल्हापूर दिवसा अंधारात बुडालं होतं. दक्षिणेकडे निघालो तसे काळे ढग अधिकच गडद होत चालले. वाटलं</span>, <span lang="MR">यंदा आपली ओढ अधिक</span>, <span lang="MR">गरज अधिक</span>, <span lang="MR">तर हाही पठ्ठ्या जोरात कोसळणार. बहुतेक चांगल्या मॊन्सूनचा हवामान खात्याचा अंदाज यंदा खरा ठरणार. बंगळूरूहून जरा तामिळनाडूच्या दिशेने</span>, <span lang="MR">कोईम्बतूरकडे</span>, <span lang="MR">गेलो तेव्हा पुन्हा निरभ्र आकाश डोक्यावर आले. पण पालघाटमार्गे केरळमध्ये शिरल्यावर पुन्हा एकदा रस्ता अंधारला. त्रिचूरमध्ये पोहोचलो होतो आणि ऒफ़िसमधून फ़ोन आला की आय एम डी ने जाहीर केलंय</span>, </span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR"> केरळमध्ये दाखल झालाय. आला</span>? <span lang="MR">जूनच्या पहिल्या दिवशी न येता पाचव्या दिवशी आला</span>, <span lang="MR">इतकच. पण पाऊस कुठाय</span>? <span lang="MR">त्रिवेंद्रम पर्यंत अजून तीनेकशे किलोमीटरचं अंतर कापायचं होतं. मधे कुठेतरी सापडेलच. जोरात निघालो. मनोमन ठरवलं होतं की काहीही झालं तरी आज दिवस बुडायच्या आत केरळच्या त्या धो-धो पावसातून् भिजत</span>, <span lang="MR">उसळत्या समुद्रावरून</span>, <span lang="MR">कैमे-यासमोर उभं राहून एक तरी लाईव्ह करायचंच आणि दुष्काळातल्या महाराष्ट्रासाठी वर्दी द्यायची की</span>, </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">फ़ार तापू नकोस</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">कण्हू नकोस</span>, <span lang="MR">तो आलाय. बस्स. आता अगदी थोडा अवधी शिल्लक आहे.</span></span>’<span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">गाडीचा वेग वाढला</span>, <span lang="MR">आणि पहिल्या पावसाकडे जाण्याच्या आवेगही. त्रिचूर सुटलं</span>, <span lang="MR">एर्नाकुलम गेलं</span>, <span lang="MR">कोची मागे पडलं. समुद्रकिना-यानं आमचा प्रवास सुरु झाला. डोक्यापासून ते क्षितीजाच्या समुद्राला टेकणा-या रेषेपर्यंत काळ्या ढगांचं साम्राज्य होतं. पावसाची चाहूल लागून समुद्राच्या लाटा पुरूषभराहून जरा अधिकच उसळत होत्या. सोसाट्याच्या वा-यात नारळाच्या झाडांची ती जंगलं आपलं डोकं आपल्याच पायाला लावायच्या प्रयत्नात होती. कुठं जाता जाता एखाद्या पट्ट्यात ओली माती दिसायची. वाटायचं की आता हाकेच्या अंतरावर असणार पाऊस. पण तो नसायचा. हा काय लपाछपीचा खेळ आहे</span>? <span lang="MR">त्रिवेंद्रमची वस्ती सुरु झाली. सूर्यास्त होत असावा</span>, <span lang="MR">कारण अधिकच दाट अंधारायला लागलं. हिरमुसून त्रिवेंद्रमच्या अलिकडे २० किलोमीटर अंतरावर एका किना-यावर थांबलो. कैमेरा सुरु केला. लाईव्ह झालं. दिमतीला मॊन्सूनचे वारे होते</span>, <span lang="MR">त्यांनी वाहून आणलेले काळे ढग होते</span>, <span lang="MR">उसळणा-या लाटांचं संगीत होतं</span>, <span lang="MR">नव्हता फ़क्त धो-धो पाऊस. पहिल्याच दिवशी पावसाविना पावसाची वर्दी शब्दांचेच ढोल वाजवत मी केरळहून महाराष्ट्रासाठी दिली.</span></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKNaw62O0Si3BlwSGPv5MwgRXuWrYMhLW1rojcHyUriIQbPyLsXp-rSY9I0zxWP3X2c7MsPhc7r__8p6fWiRDzU4cgmdRFpV576TtcZenqZYsXO8H9L3n5oHl6oU-89fxFmtDvqL8xul0/s1600/DSCN1522.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKNaw62O0Si3BlwSGPv5MwgRXuWrYMhLW1rojcHyUriIQbPyLsXp-rSY9I0zxWP3X2c7MsPhc7r__8p6fWiRDzU4cgmdRFpV576TtcZenqZYsXO8H9L3n5oHl6oU-89fxFmtDvqL8xul0/s320/DSCN1522.jpg" width="320" /></span></a></div>
<span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR" style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">लाईव्ह झाल्यावर जवळच्या चहाच्या टपरीवर थांवलो. तिथं एक वयस्क गृहस्थ होते. पांढ-या लुंगीला आणि सद-याला बराच चिखल लागला होता. उगाच अंदाज केला की हे शेतकरी असावेत. काहीतरी हिंदी-इंग्रजी मिसळून विचारलं</span><span style="font-family: Mangal;">,</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: Mangal;">"</span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span> <span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">आलाय म्हणतात. पण पाऊस का नाही</span>?"</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्यांनी आभाळाकडे पाहत म्हटलं</span><span style="font-family: Mangal;">,</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">"<span lang="MR">अजून पाच दिवस काहीही नाही."</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">माझ्या पोटात गोळा आला. पण पाच दिवसांनंतरची आशा घेऊन मी त्रिवेंद्रम मुक्कामी निघालो. तेव्हा काय माहित होतं की पाच दिवस नाही</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">तर पावसाचा हा शोध आठ हजार किलोमीटर चालणार आहे! </span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्रिवेंद्रम हा <span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span>चा नगारखाना आहे. ढगांनी तिथे ढोल वाजवले की भारतीय भूमीवर
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span>चं आगमन झालं असं जाहीर होतं. आम्ही शिरलो तेव्हा एखाद दुसरी सर पडून गेली होती. ओलावा होता. सकाळी उठून पाहतो तो लख्ख प्रकाश होता. आकाश निरभ्र होते. सोबतीला अखंड घामाच्या धारा होत्या. तो <span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span> वगैरे म्हणतात तो खरंच आलाय ना</span><span style="font-family: Mangal;">? <span lang="MR">हा प्रश्न वेधशाळेत जाऊन विचारल्याशिवाय पर्याय नव्हता. त्रिवेंद्रमची वेधशाळा ऎतिहासिक आहे. ती भारताची पहिली वेधशाळा आहे. १८३७ साली कार्यरत झालेली. केरळ हे तेव्हा त्रावणकोर साम्राज्य होतं. त्या भूमीवर युरोपिअनांचं आगमन कधीच झालं होतं. त्यांच्याबरोबर व्यापार करण्याबरोबरच तेव्हाच्या या साम्राज्याच्या राजाला</span>, <span lang="MR">राजे स्वातितिरूनाल यांना </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">ज्ञानाच्या </span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">देवाणघेवाणीतही रस होता. खरं तर त्यांना जास्त रस होता खगोलशास्त्रात. त्यामुळे एक ऒब्झर्व्हेटरी उभी करावी असं त्यांच्या मनानं घेतलं. आणि तशी ती इथल्या एका टेकडीवजा उंच भागावर उभी राहिली. अर्थात</span>, <span lang="MR">खगोलशास्त्रीय निरिक्षणांपेक्षा हवामानशास्त्रीय निरिक्षणांसाठीच तिचा वापर पहिल्यापासून अधिक झाला. परिणामी </span></span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">चे सर्वाधिक जुने रेकॊर्डस असणारी ती वेधशाळा आहे. सध्या ती जुनी इमारत नुसती उभी आहे</span>, <span lang="MR">पण समोर हवामानखात्याची अद्ययावत वेधशाळा तयार आहे. इथून अधिकृतरित्या सांगितलं जातं की मॊन्सून आला.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मी गेलो तेव्हा मुख्य संचालक कुठे दौ-यावर गेले होते. <span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">डॉ</span>.बिजू म्हणून एक प्रभारी होते. पहिला प्रश्न त्यांना हाच</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">की पाऊस कुठं आहे</span>? <span lang="MR">ते म्हणाले</span>, <span lang="MR">आलाय की. त्यांच्या</span></span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">ऑ</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">ब्झर्व्हेशन सेंटरमध्ये घेऊन गेले. तेव्हा समजलं की </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून </span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">येतो म्हणजे काय होतं ते. या मुख्य केंद्राच्या अखत्यारित केरळमध्ये एकूण १४ अशी मापनकेंद्रे आहेत. त्यातली काही अंदमान बेटांवरही आहेत. यापैकी कोणत्याही ४ केंद्रांवर सलग ४८ तास ४ मिलीमीटरपेक्षा जास्त पावसाची नोंद झाली की </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">चे आगमन झाले किंवा या विभागीय केंद्राच्या अखत्यारित असलेल्या एकूण क्षेत्रापैकी ६० टक्के भागात जर सलग २४ तास २.५ मिलीमीटर पाऊस पडला की</span></span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span> <span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">आला. म्हणजे त्यांच्या भाषेत </span></span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">ऑ</span>नसेट</span>’<span style="font-family: Mangal;">. <span lang="MR">आणि मुख्य म्हणजे</span></span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR"> म्हणजे नैऋत्य मोसमी वारे</span>, <span lang="MR">पाऊस नव्हे. ते वारे वहायला लागले याच अर्थ पाऊस पडेलच असे नाही. तो पडण्यासाठी जो योग्य दाबाचा पट्टा तयार होणं अपेक्षित असतं</span>, <span lang="MR">जी नेमकी वातवरणाची परिस्थिती तयार होणं गरजेचं असतं</span>, <span lang="MR">ती लगेच तयार होईल असे नाही. प्रत्येक वेळेस ते वारे बाष्प असलेले ढग आणतीलच असे नाही आणि आणले मग कमी दाबाचा पट्टा तयार होऊन बरसतीलच असे नाही. म्हणजे एकंदरीत काय</span>, <span lang="MR">तर ते मला सांगत होते</span>, <span lang="MR">जास्त उत्साही होऊ नका</span>, <span lang="MR">धीर धरा. त्यांच्या हातातल्या सगळ्या केंद्रांच्या यादीमध्ये मोजक्या चार-पाच केंद्रांवर चांगला पाऊस झाल्याचे आकडे तरी दिसत होते. त्यामुळे </span></span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR"> आला होता</span>, <span lang="MR">पसरायला नी बरसायला तो त्याचा वेळ घेणार होता. त्याला नाही म्हणणारे आपण कोण</span>? <span lang="MR">आणि म्हटलं</span>, <span lang="MR">तरी उपयोग काय</span>? </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्रिवेंद्रमच्या प्रसिद्ध कोवलम बीचवर जाऊन बसलो. समुद्र खवळला होता. लाटा उंच उसळत होत्या. जसं काही त्या वरच्या ढगांना खाली आपल्या पोटात ओढू पाहत होत्या. पण आभाळाच्या पोटात काही निराळंच होतं.</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span><br />
<span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: large;"><br /></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNxA66eHNoAi24XwPeIuTF1HCcdcFxkfsb8egAnaPOBPz3Kx0YlZk9wMMEOCIhJTLgZ9UyH0FUPVQ0WKVOHhb67eHL5apy_pvmTut9gDh90Xw5XBr9mqPFhATkFwXMLAIbPfOa0WKnDZk/s1600/DSCN1588.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNxA66eHNoAi24XwPeIuTF1HCcdcFxkfsb8egAnaPOBPz3Kx0YlZk9wMMEOCIhJTLgZ9UyH0FUPVQ0WKVOHhb67eHL5apy_pvmTut9gDh90Xw5XBr9mqPFhATkFwXMLAIbPfOa0WKnDZk/s320/DSCN1588.jpg" width="320" /></span></a></div>
<span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: large;"><span id="goog_1524366059"></span><span id="goog_1524366060"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्रिवेंद्रममधले पुढचे दोन दिवस असेच कोरडे गेले. वाटलं</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">की जरा इथं थांबूया. भले सगळ्या पश्चिम किनारपट्टीवर नाही</span>, <span lang="MR">पण किमान केरळच्या समुद्रकिना-यावर सगळीकडे पाऊस सुरु होईल. मग त्याच्याबरोबर पुढे निघता येईल. म्हणून वाट बघत थांबलो. ठरलेली दिशा सोडून उलट्या दिशेला कन्याकुमारीला जाऊन आलो. त्या त्रिवेणी संगमावरचे तीनही समुद्र स्थिरचित्त होते</span>, <span lang="MR">विवेकानंदांच्या मुद्रेसारखे. तिथून परततांना मार्गातच असणा-या पद्मनाभपुरम राजमहालात जाऊन आलो. त्रावणकोर साम्राज्याचे १४ राजे पाहिलेला हा महाल</span>, <span lang="MR">संपूर्णपणे लाकडामध्ये कोरलेला. आज साडेतीनशे पावसाळे या लाकडी महालाने पाहिले</span>, <span lang="MR">एक बुंधाही हलला नाही. ना कधी बुरशी चढली ना कधी वाळवी. हे लाकूड पावसाला कधी भ्यालं नाही. पण यावर्षी अजूनही कोरड्यात उभा होता. पावसात तो कसा दिसतो हे पहायला मिळालं नाही. केरळची एक खासियत डोळ्यात भरून राहिली. केवळ हा शेकडो वर्षांपूर्वीचा महालच नव्हे</span>, <span lang="MR">तर आजच्या आधुनिक वास्तूरचनेत लाकडाला केवढं स्थान आहे. फ़णसाचं लाकूड ते जास्त वापरतात. मी जरा अतिषयोक्तीनेच म्हणत असेन</span>, <span lang="MR">पण केरळमध्ये किमान दर चार किलोमीटरनंतर एक लाकडी फ़र्निचरचं दुकान लागतं. आणि ते फ़र्निचरही आपल्याकडचं केवळ काटकोनातलं</span>, <span lang="MR">कॊर्पोरेट स्टाईल नव्हे. तर राजेशाही</span>, <span lang="MR">कारागिरी केलेलं. एवढ्या पावसाच्या प्रदेशात लाकडाचा हा वापर डोळ्यात भरतो.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्रिवेंद्रमला परत आलो. नारळाच्या जंगलामध्ये वसलेलं हे शहर <span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span>च्या आगमनाच्या वर्दीनंतर तीन दिवसांनीही कोरडं होतं. आता मला पुढे निघण्यावाचून पर्याय नव्हता. कोणीतरी म्हणालं की तसा इकडे त्रिवेंद्रमला कमीच पडतो पाऊस. पुढे जा</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">आलेप्पीच्या बैकवॊटर्समध्ये पूर आला असेल आत्तापर्यंत. तडक निघालो</span>, <span lang="MR">स्वत:लाच नावं ठेवत. पाऊस तिकडे कोसळतोय आणि मी इकडे काय करतोय</span>?</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आलेप्पी मोठं गोड शहर आहे. त्याला </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">व्हेनिस ऒफ़ द ईस्ट</span>’<span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">म्हणतात. कारण व्हेनिससारखे इथंसुद्धा पाण्याचे रस्ते आहेत आणि त्यातून बोटीने प्रवास करत तुम्ही केरळच्या प्रसिद्ध बैकवॊटर्समध्ये शिरता. एखाद्या पेंटिंगसारखं रेखीव शहर आहे. केरळला येणा-या पर्यटकांसाठी सर्वात मोठं आकर्षण. केरळच्या कम्युनिस्टांचं तर हे तीर्थस्थान आहे आलेप्पी. ४० च्या दशकातल्या केरळच्या कम्युनिस्ट क्रांतीचं हे केंद्र होतं. आजही व्ही एस अच्युतानंदांसारखे सर्वात ज्येष्ठ कम्युनिस्ट नेते या भागातूनच निवडून येतात.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">डोळ्यांमध्ये भरलेल्या आभाळाची आशा घेऊन इथं आलो खरा पण प्रत्यक्ष डोळ्यांना दिसणारं आकाश मोकळंच होतं. आलेप्पीला पाऊस झाल्याचे आकडे हवामान खात्याकडे दिसत होते</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">सॆटेलाईट इमेजेसवर ढग तर भरून आलेत असं दिसत होतं</span>, <span lang="MR">कदाचित आतल्या भागात</span>, </span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">बॅकवॉटर्स</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">मध्ये पाऊस सुरु असेल</span>, <span lang="MR">म्हणून तिकडे निघालो</span>, <span lang="MR">कुट्टनाडकडे. इथल्या समुद्रसपाटीखालच्या भातशेतीबद्दल बरंच काही ऎकलं होतं. आता भातशेती म्हणजे पाऊस तर भरपूर हवाच. खाचंर पाण्या-चिखलानं भरल्याशिवाय पेरणी करणार कशी</span>? <span lang="MR">इकडं आमच्या राज्यातला शेतकरी ती खाचरं भरण्यासाठी पावसाची वाट पाहतोय</span>, <span lang="MR">मग इकडचे शेतकरी काय करताहेत</span>? <span lang="MR">कुट्टनाड म्हणजे जमिन कमी आणि पाणी जास्त असला प्रकार आहे. आणि आहे तीसुद्धा जमिन कसली</span>? <span lang="MR">जरा ऊंचीवर होती म्हणून पाण्याखाली न गेलेल्या बेटांचा समूह म्हणता येईल. या सगळ्या बेटांवर हे लोक राहतात. पाण्यामध्येच</span>, <span lang="MR">पाण्यानं वेढलेलं</span>, <span lang="MR">पाण्यामुळेच यांचं आयुष्य. खा-या पाण्याच्या समुद्राला वाकुल्या दाखवत असलेल्या गोड्या पाण्याचा हा प्रदेश. गेल्या अनेक वर्षांमध्ये थोडा थोडा करत आता बराचसा भाग रेक्लमेशनने जोडण्यात आलाय खरा. ब-याचशा भागाचं शहरीकरण झालंय. पण आजही पावसाळ्यात इथे पूर येतात</span>, <span lang="MR">बंधारे वाहून जातात</span>, <span lang="MR">रस्त्यांवरून पाणी वाहून जाते</span>, <span lang="MR">कधी कधी बरोबर रस्तेच घेऊन जाते. बेटांवरच्या घरांमध्ये पाणी शिरते. मग लोक त्याच घरातल्या वरच्या मजल्यांवर रहायला जातात</span>, <span lang="MR">पण घर सोडत नाहीत. चारेक महिन्यांनी पाऊस थैमान घालायचं थांबतो. मग सामान्य पाण्यातलं आयुष्य पुन्हा सुरु होतं. पण या सगळ्या पाण्यात हे लोक भातशेती कशी काय करतात</span>?</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">कुट्टनाड मध्ये आत शिरत होतो</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">तेव्हापासूनच पावसाशी झगडण्याची त्यांची तयारी दिसत होती. पाण्यातून जाणा-या रस्त्यांना काथ्यांचा आधार द्यायची कामं चालली होती. नारळाच्या झावळ्यांपासून केलेल्या काथ्यांनी विणलेली काथ्यांची लांबच्या लांब आयताकृती किंतानं तयार केली होती. आणि ती रस्त्या दोन्ही बाजूच्या उतारांवर लावली जात होती. कारण हे की काथ्यांचं हे आवरण पूरातही माती धरून ठेवतं</span>, <span lang="MR">रस्ता खचत नाही आणि वाहून जात नाही. एकदा हे आवरण लावलं की मग पाच वर्षं चिंता नाही. जवळपास गावं जोडणा-या सगळ्या रस्त्यांवर हे काम चाललं होतं. मुख्यत्वे बायकाच हे काम करत होत्या. विचारलं तेव्हा समजलं की रोजगार हमी योजनेत हे काम चाललं आहे.</span></span></span><br />
<span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR" style="font-size: large;"><br /></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ6HZQymRBYYENxg61Z-qzfjrFBf6xJIJb1D203XUVR6LRrClzS8vUQP5XT-Z7-mYIEIie3QrKsFMQ7TJFpi8IAtg55t62vpCwglrITaIgoHIQ1rFY8h0J1tlhhvLDWHcaxjNtHjKy9pM/s1600/DSCN1821.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ6HZQymRBYYENxg61Z-qzfjrFBf6xJIJb1D203XUVR6LRrClzS8vUQP5XT-Z7-mYIEIie3QrKsFMQ7TJFpi8IAtg55t62vpCwglrITaIgoHIQ1rFY8h0J1tlhhvLDWHcaxjNtHjKy9pM/s320/DSCN1821.jpg" width="320" /></span></a></div>
<span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR" style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पुढे जायला लागलो</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">नी हिरवीगार भाताची खाचरं दिसायला लागली</span>, <span lang="MR">आणि मग मला समजलं की हिला समुद्रसपाटीखालची शेती का म्हणतात ते. आमची नाव पाण्यातून चालली आहे</span>, <span lang="MR">बाजूला बंधारा आहे आणि बंधा-याच्या पलिकडे ही खाचरं आहेत. बंधा-यावर उभं राहून अदमास घेतला तरी समजतं की एका बाजूचं पाणी जमिनीपेक्षा अडीच ते तीन इंचानी उंचीवर आहे. म्हणजे पाणी वर आणि शेती खाली. आणि हे काही नैसर्गिक नाही</span>, <span lang="MR">तर मानवी उपायांनी तयार केलेली परिस्थिती आहे</span>, <span lang="MR">त्याचं एक तंत्र आहे जे अनेक वर्षांपासून विकसित झालं आहे आणि इथे माणूस पाण्याच्या पोटात जागा करून भातशेती करतोय. ब-याच ठिकाणी पेरणी झाली होती. हिरवीगार खाचरं गुडघाभर वाढली होती. काही ठिकाणी पेरणी सुरु होती</span>, <span lang="MR">तर काही ठिकाणी भातशेतीसाठी जमिन तयार केली जात होती ! तंत्र असं आहे</span>, <span lang="MR">की जिथं सखल जमिन आहे</span>, <span lang="MR">पाण्याची खोली जास्त नाही</span>, <span lang="MR">अशा ठिकाणी पाणी शिरायला मज्जाव करून वा असलेलं पाणी बाहेर काढून शेतजमिनीचा पट्टा तयार करायचा. इतक्या वर्षांचा गाळ आहेच</span>, <span lang="MR">जमिन सुपीक आहेच</span>, <span lang="MR">पाण्याची कमतरता अजिबात नाही</span>, <span lang="MR">मग हे भातशेतीचं नंदनवन. पण त्यासाठी अक्षरश: हातानं पाणी बाहेर काढलं जातं. नंतर पायानं मारायच्या मोटेचं काही तंत्रही विकसित झालं. आत्ता मी समोर पाहत होतो</span>, <span lang="MR">तर अनेक ठिकाणी पाण्याखालचा गाळ काढून या शेतपट्ट्याला चारही बाजूंनी बांध घालायची कामं चाललेली होती. म्हणजे आता पाऊस जरी जोरात सुरु झाला आणि थोड्याच दिवसात पूर आला तरीही शेतात पाणी घुसणार नाही.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">शेकडो वर्षांपासून ही अशी समुद्रसपाटीखालची शेती इथं चालू आहे. त्याला ते </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">कायल शेती</span>’<span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">असंही म्हणतात. </span></span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">कायल</span>’<span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">म्हणजे </span></span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">बॅकवॉटर्स'</span> . अशा प्रकारची शेती म्हणे युरोपातल्या एका भागात होते</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">नंतर इथंच. आज कुट्टनाडचा जवळपास ३५ हजार हेक्टर भाग अशा शेतीखाली आहे. या शेतीतंत्राला आता जागतिक हेरिटेज दर्जा सुद्धा मिळालाय. ही कायल शेती मॊन्सूनच्या चार महिन्यात होते. पण इथं अजून एका प्रकारची भातशेती होते. एवढ्या पाण्यामुळे इथे चिखलाचे</span>, <span lang="MR">दलदलीचे भाग सुद्धा तयार झालेत. त्यातही भात लावला जातो. पावसाळ्याबरोबरच डिसेंबरनंतरसुद्धा या चिखलात अजून एकदा भात घेतला जातो.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पण पावसाच काय</span><span style="font-family: Mangal;">? <span lang="MR">पावसाने ओढ दिल्यानं इथली भातशेती सुद्धा रेंगाळणार काय</span>? <span lang="MR">अनेक शेतक-यांची बोललो. पण चिंतेची आठी त्यांच्या कपाळावर दिसली नाही. उलट पावसाला उशीर झालाय म्हणून ते खूष वगैरे आहेत की काय असंच वाटलं. "उशीर झालाय</span>, <span lang="MR">पण अजून थोडा झाला तरी हरकत नाही "</span>, <span lang="MR">त्यातला एक जण मला सांगतो. "त्यामुळे किमान आमची बंधा-यांची कामं तरी पूर्ण होतील. आणि भातलावणीसाठी बक्कळ पाणी आहे इथं. उलट पाऊस आल्यावर पूर लवकर येतात आणि नुकसान आमचंच होतं." पाऊस उशीरा यावा म्हणतांना तो निर्विकार होता. मी म्हटलं</span>, <span lang="MR">भारी आहे बुआ. निसर्ग कोणाची अवस्था कशी करून ठेवेल सांगता येत नाही. तो वरचा आपल्याकडचा शेतकरी पाऊस पाऊस म्हणून ओरडतोय</span>, <span lang="MR">आणि इकडचा शेतकरी त्याला जरा सबूरीनं घ्यायला सांगतोय. अर्थात</span>, <span lang="MR">प्रत्येक जण आपलीच सोय बघतो म्हणा. पण कुट्टनाडमधून बाहेर पडतांना हा प्रश्न सतावत होता</span>, <span lang="MR">की यंदाचा पाऊस नक्की कोणाची सोय पाहून येत होता वा नव्हता</span>? <span lang="MR">तो त्याची सोय कशी ठरवतो</span>? <span lang="MR">जोरात आला उगाच तर सोयीचं पडावं म्हणून आम्ही आमच्या नावेला पावसासाठी छत वगैरे लावून गेलो होतो. निराशेनं ते काढून टाकावं लागलं. कुट्टनाडला अजून तरी फ़ार काही फ़रक पडत नव्हता</span>, <span lang="MR">आम्हाला मात्र पाऊस सापडत नव्हता.</span></span></span><br />
<span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR" style="font-size: large;"><br /></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEa4YJq3KckNF9K_4TaKWzD-SbykDI8xESBgsmC8gq3nIT-jaZZtntZHLiPom77EN7MbQSJv1_ee_igYRmoyRu4Q3muQcYXWL6y-1GYBFpISvvgTJ9_oVq6lI1PJ3eKeVdUzX5JfMr630/s1600/DSCN1866.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEa4YJq3KckNF9K_4TaKWzD-SbykDI8xESBgsmC8gq3nIT-jaZZtntZHLiPom77EN7MbQSJv1_ee_igYRmoyRu4Q3muQcYXWL6y-1GYBFpISvvgTJ9_oVq6lI1PJ3eKeVdUzX5JfMr630/s320/DSCN1866.jpg" width="320" /></span></a></div>
<span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR" style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आलेप्पीची अजून एक खासियत सांगितल्याशिवाय पुढे जाववणार नाही. ते म्हणजे छत्र्या ! इथल्या छ्त्र्या पाहिल्या आणि वाटलं की आपल्याकडे ही दृष्टीच नाही. आपण निव्वळ उपयुक्ततावादी. पाऊस ज्याला म्हणतात त्या आकाशातून पडणा-या पाण्यामुळे लज्जारक्षणासाठी उपयुक्त ठरणारे कपडे नामक आवरण भिजू नये यासाठी उपयुक्त ठरते ती छत्री</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">ही आपली कल्पना आणि तसा वापरही. पण छत्री ही निव्वळ </span></span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">वापरायची</span>’<span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">गोष्ट नसून ती </span></span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मिरवण्याचा</span>’<span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">अलंकार आहे हे मला आलेप्पीत आल्यावर समजलं. छत्रीवर प्रेम करतात हे लोक. भारतातलं छत्र्या तयार करण्याचं आलेप्पी हे खूप मोठं केंद्र आहे. तसा हा उद्योग वर्षभर सुरु असतो</span>, <span lang="MR">पण </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">चे चार महिने म्हणजे त्यांची दिवाळी. केवळ या सिझनचा त्यांचा टर्नओव्हर दोनशे कोटीहून जास्त जातो.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">"<span lang="MR">तुम्हाला सांगू</span>? <span lang="MR">आमच्याकडे छत्र्यांची साडेसहाशे डिझाईन्स आहेत आणि सगळी मार्केटमध्ये आहेत."</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आलेप्पीच्या </span>'<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">जॉन्स'</span> <span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">या प्रासिद्ध ब्रॆन्डचे मालक </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">जॉ</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">र्ज थाईल माझ्यासमोर हे पहिलंच वाक्य टाकतात तेव्हा मी डोळे विस्फ़ारून फ़क्त "का</span></span><span style="font-family: Arial;">ssss</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">य</span><span style="font-family: Mangal;">?</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">इतकंच विचारू शकतो.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">"<span lang="MR">आणि दरवर्षी नवनवी डिझाईन्स तयार करण्यासाठी आमच्याकडे खास रिसर्च एंड डेव्हलपमेंट विभाग आहेत. आमचे आर्टिस्ट नवी आकर्षक डिझाईन्स शोधून काढतात. वेगवेगळ्या मटेरिअल्समध्ये प्रयोग केले जातात."</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">थाईल सांगत असतात.</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">छत्र्यांसाठीही </span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आर एण्ड डी</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">असतं ही गोष्ट माझ्यासाठी तरी नवीन होती. त्यांच्या ज्या शोरूममध्ये आम्ही होतो तिथं त्यापैकी अनेक छत्र्या होत्या. आठ माणसांना सामावून घेईल एवढ्या मोठ्या छत्रीबरोबरच अर्धा वितभर असलेली पाच फ़ोल्डची छत्री तिथं होती. कापडाच्या छत्रीबरोबर अल्ट्रा व्हायोलेट किरणांपासून रक्षण करणारी छत्री तिथे होती. वर्षभराच्या मुलांसाठी </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">हनुमान</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">छत्रीपासून आजोबांसाठी काठी म्हणूनही उपयोग करता येईल अशीही छत्री तिथे होती. मुळात त्यांच्यावर असलेले कारिगरीचे संस्कार दिसत होते</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">लाकडाचा वापर तसाही केरळात भरपूर होतोच</span>, <span lang="MR">तसा तो छ्त्र्यांसाठीही होतो. अफ़लातून कारिगरी असणा-या वेगवेगळ्या आकाराच्या लाकडी मुठींच्या छ्त्र्या तर दिमाखदार होत्या. त्या वापरण्यापेक्षा मिरवायलाच जास्त आवडतील.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आलेप्पीचा हा छत्र्यांचा व्यवसाय जगभर पसरलाय. जगभरातल्या विमानतळांवर आलेप्पीच्या </span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">एलिट</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">छत्र्या वेगवेगळ्या ब्रॆन्ड्सच्या नावाने तर असतातच</span>, <span lang="MR">पण अनेक कॊर्पोरेट कंपन्या इथे लाखालाखांच्या ऒर्डर्स देतात. या व्यवसायाचा व्यापच इतका आहे आता त्यांच्या कुटुंबातच दोन ब्रॆन्ड्स आहेत. एक </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">जॉन्स</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">आणि दुसरा </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">पॉपी'</span>. पण यंदा तेही चिंतेत होते कारण पावसाचा उशीर. ओर्ड्स् आल्या होत्या</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">माल तयार होता</span>, <span lang="MR">पण पाऊसच अद्याप न आल्यामुळे कोणी तो माल उचलायला तयार नव्हता. "अजून १५ दिवसांत माल नाही उचलल गेला</span>, <span lang="MR">तर नुकसान जास्त आहे." </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">जॉ</span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">र्ज</span></span><span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR"> चिंतित स्वरात सांगतात</span>, <span lang="MR">तेव्हा आलेप्पीला फ़क्त ऊन असते. बाहेर रस्त्यावर लोकांच्या हातात छत्र्या दिसतात</span>, <span lang="MR">पण त्या पावसासाठी नसतात तर कडक उन्हासाठी असतात. आम्हीही विकत घेतलेल्या भरपूर छत्र्या व्यवस्थित </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">पॅक</span> <span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">करायला सांगतो. कारण अजून तरी त्याचा उपयोग लगेच करावा लागेल अशी आशा वाटत नाही.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पावसाच्या शोधात चाललेल्या आमच्या </span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून </span>एक्स्प्रेस</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चा पुढचा पडाव असतो कोची. भारताचं पश्चिम जगताशी असलेल्या पुराणसंबंधांचा साक्षीदार असलेलं पश्चिम किना-यावरचं व्यापारी बंदर. त्याच्या आणि त्याच्यासारख्या अनेक व्यापारी बंदरांच्या अस्तित्वाचं कारणही मुळात
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span>च. <span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span>च्या वा-यांना धरूनच युरोप-आफ़्रिकेतले व्यापारी भारताच्या किना-याकडे आले. म्हणता असंही येईल की <span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span>च्या वा-यांच्या दिशेला धरून भारताचा शोध पश्चिमजगताला लागला. केरळच्या मसाल्यांच्या चवीवर ग्रीक-रोमन-पोर्तुगिज-ब्रिटिश भाळले</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">आणि </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">स्पाईस रूट</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चं महत्वाचं केंद्र बनलं केरळ. भारतासाठी ते पहिलं जागतिकीकरण होतं. आणि या जागतिकीकरणाच्या पहिल्या साक्षीदारांपैकी एक होतं कोची. म्हणून तिथं जाऊन पहायचं होतं की यंदाच्या मॊन्सूनच्या वा-यांनी तिथं तरी पाऊस आणलाय की नाही</span><span style="font-family: Mangal;">? <span lang="MR">काय हा मसाल्यांचा व्यापार अजूनही पावसावर आधारलाय का</span>? <span lang="MR">का </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">स्पाईस रूट</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">ची चव आता पावसावर फ़ारशी अवलंबून नाही</span><span style="font-family: Mangal;">?</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">कोची</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">जुनं कोची किंवा कोची फ़ोर्ट</span>, <span lang="MR">हे फ़ारच टुमदार शहर आहे. हेरिटेज म्हणून घोषित असल्यानं तेच जुनं आर्किटेक्चर अजूनही जपलं गेलंय. ती लाकडी खांबांची</span>, <span lang="MR">उतरत्या कौलांची घरं</span>, <span lang="MR">त्या घरांच्या लांबच्या लांब गल्ल्या</span>, <span lang="MR">गल्ल्या कसले बोळच ते</span>, <span lang="MR">त्या घरांच्य मधे मधे असलेली मसाल्यांची प्रशस्त गोडाऊन्स. त्या बोळांतून फ़िरतांनासुद्धा आल्याचा</span>, <span lang="MR">मिरपूडीचा</span>, <span lang="MR">वेलचीचा वास असा नाकातून थेट घशात जातो</span>, <span lang="MR">ठ्सका लागतो. आणि त्या मसाल्यांच्या वासात मिसळलेला अत्तरांचा वास ही एक जुन्या कोचीची खासियत. खूप सारी अत्तरांची दुकानं या बोळांमध्ये आहेत. आणि एक गंमत सांगू</span>, <span lang="MR">इथला बहुतांश अत्तरांचा व्यापार हा मराठी माणसांनी चालवलाय. शंभर दीडशे वर्षांपूर्वी व्यापाराच्या निमित्ताने महाराष्ट्रातून</span>, <span lang="MR">विषेशत: कोकणातून</span>, <span lang="MR">आलेली बरीच मराठी मंडळी इथेच स्थायिक झाली. कोचीतच अशी तीसहून अधिक मराठी कुटुंबं आहेत जी आता इथलीच बनून गेली आहेत. त्यातलेच प्रकाश देव मला कोचीत ओळख झालेली पहिलीच व्यक्ती. त्यांचाही इथे अत्तराचा व्यापार आहे. जेव्हा राजापूर-कोची असा समुद्री व्यापाराचा वर्दळीचा मार्ग होता तेव्हा त्यांचे पूर्वज कोचीला आले आणि इकडचेच बनून गेले. पण प्रकाशरावांचा जन्म जरी कोचीचा तरी मराठी उत्तम बोलतात. इथल्या </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">महाराष्ट्र मंडळा</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चे ते सचिव आहेत आणि सर्वात एक्टिव्ह मेंबर. घरात सगळेच मराठी बोलतात. इतकच काय</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">कोचीच्या राजघराण्यातल्या असलेल्या त्यांच्या पत्नीही आता मराठीच बोलतात.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आम्ही केरळचा पाऊस पहायला आलोय</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">त्याच्याबरोबर प्रवास करणार आहोत हे नेहमीचे प्रवचन केल्यावर म्हणाले</span>,</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">"<span lang="MR">मग कोचीला आलात हे उत्तम केलेत. कोचीचा पाऊस म्हणजे घागरीतून बदाबदा पाणी ओतल्यासारखा पाऊस."</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">"<span lang="MR">मग आहे कुठे तो</span>? " <span lang="MR">मी विचारले.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">"<span lang="MR">यंदा मात्र अडलाय कुठेतरी. फ़ारच उशीर झालाय."</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पाऊस हा आता आमची दुखरी नस झाला जसा काही. घागरीसारखा कोसळणारा पाऊस आता शिंपडल्यासारखा पडायलाही तयार नव्हता. प्रकाश देवच मग आम्हाला मसाल्याच्या व्यापा-यांकडे घेऊन गेले. आम्ही राजकुमार गुप्तांकडे गेलो. जसे मराठी लोक अत्तरांच्या व्यापारात आहेत </span><span style="font-family: Mangal;">,<span lang="MR">तसा हा कोट्यावधी डोलर्सचा मसाल्यांचा व्यापार पिढ्यान पिढ्या गुजराती-मारवाडी समाजाने चालवला आहे. गुप्तांच्या गेल्या तीन पिढ्या या व्यवसायात आहेत. त्यांच्यबरोबरच आम्ही मसाल्यांच्या गोडाऊन्समध्ये गेलो. पावसाची चाहूल लागून ती गोडाऊन्स ताडपत्र्यांनी शाकारली होती. कच्च्या मसाल्यांच्या त्या तिखट वासाबरोबर एक ओलसरपणाचाही दर्प जोडीला होता. बारीक सरी कधी येऊन गेल्या असतील.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">"<span lang="MR">पूर्वी असेल</span>, <span lang="MR">पण आता किमान व्यापार तरी पावसावर अवलंबून नाही. पूर्वी जहाजांच्या प्रवासवर परिंणाम व्हायचा</span>, <span lang="MR">आता तसे काही नाही. आलेले मसाले प्रिझर्व्ह करण्यासाठी सुद्धा आता सोय आहे. पण यंदा वर घाटांमध्येही पाऊस नाही. त्यामुळे उत्पादनच कमी होण्याची चिंता आहे. तुम्ही खरं वर घाटात जाऊन शेती पाहून यायला हवं".</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">राजकुमारांनी मला आवर्जून बजावलं. आम्ही त्यांच्या बंदरातल्या जेट्टीवरच बोलत उभे होतो. मागे बंदरात येणारी मोठमोठी व्यापारी जहाजे दिसत होती. बोलता बोलता साधारण दहाएक मिनीटांत अचानक भरून आलं. सूर्य काही मिनीटांपूर्वी इथे होता की नव्हता हे विचारण्याइतपत अंधारून आलं. आणि त्याला काही प्रतिक्रिया देण्याअगोदरच धो धो पाऊस कोसळायला लागला. बघता बघता मागची जहाजं आणि बंदर पुसून टाकल्यासारखं दिसेनासं झालं. आख्खं कोची बंदर पावसात बुडून गेलं. गुप्ता म्हणाले</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">हा यंदा मी इथं बंदरात बसून पाहिलेला पहिला मोठा पाऊस आहे. तो खरंच इतका धोद्या होता की देवांची घागरीची उपमा मनोमन पटली. आणि मुख्य म्हणजे ती उगाच एखादी चुकार सर नव्हती. त्यानंतर किमान तास-दीड तास तो पाऊस तसाच लागून राहिला. वाटलं</span>, <span lang="MR">झाला बहुतेक एकदाचा तो मॊन्सून सक्रीय. घाईघाईने ऒफ़िसला फ़ोन केला</span>, <span lang="MR">म्हटलं आला बहुतेक पाऊस पुन्हा फ़ॊर्मात. लगेच लाईव्ह करू. पण तेव्हा दिल्लीत राष्ट्रपती निवडणूकीच्या राजकारणाचे फ़ासे पडायला सुरुवात झाली होती</span>, <span lang="MR">आणि निराश केलेला पाऊस मागे पडला होता. त्यादिवशी नंतरही पाऊस कोचीमध्ये लागून राहिला. रात्रभर चालू राहिला. त्या आवाजातच मी पेरियारच्या डोंगरराजीतल्या मसाल्याच्या शेतीत काय पहायचे याचा प्लान करत राहिलो.</span></span></span><br />
<span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR" style="font-size: large;"><br /></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisxhc8l0hYfzMuazN9529bVMvfyQj99OuB4Tw2ACGtPgJOrdsMgrxd7C04EmE8kQf7AXzpMpetYRK0k5ODRgVQFFCBqIOTU7EJwSNY_4ONv_OxCNOd6iALDvvC_FlljJ4840JissGYY3g/s1600/DSCN1917.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisxhc8l0hYfzMuazN9529bVMvfyQj99OuB4Tw2ACGtPgJOrdsMgrxd7C04EmE8kQf7AXzpMpetYRK0k5ODRgVQFFCBqIOTU7EJwSNY_4ONv_OxCNOd6iALDvvC_FlljJ4840JissGYY3g/s320/DSCN1917.jpg" width="320" /></span></a></div>
<span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR" style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">दुस-या दिवशी पहाटे पहाटे थेक्कडीला जाण्यासाठी निघालो तेव्हा कोचीत पाऊस कोसळतच होता. हायसं वाटलं. म्हटलं</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">इथे आता इतका जोरात पाऊस सुरु झालात तर वरती घाटात विचारायलाच नको. पण मनातले मांडे मनात म्हणातात ते तसं झालं. घाटाला गाडी लागून जंगलातून प्रवास सुरु झाला</span>, <span lang="MR">दमटपणा जाऊन थंडी वाजायला लागली</span>, <span lang="MR">थोड्याच वेळात आम्ही ढगांमधून प्रवास करायला लागलो</span>, <span lang="MR">पण पावसाचा एकही थेंव अंगावर पडेना. इथे पाऊस थोडाफ़ार पडून गेला असणार</span>, <span lang="MR">कारण हिरव्याकंच जंगलात दुसरा म्हणून रंग डोळ्यांना दिसत नव्हता. अधूनमधून छोटे धबधबे दिसत होते. डोंगराच्या टोकांवर ढगच ढग होते. पण बरसत मात्र नव्हते. मुन्नार चा मार्ग न पकडता आम्ही थेक्कडीचा रस्ता पकडला. मध्येच रबराची शेती दिसत होती</span>, <span lang="MR">मध्ये कुठे डोंगरउताराने चहाचे मळेही दिसत होते. नुसत्या कुंद वातावरणात आम्ही थेक्कडीला पोहोचलो. मनु अब्राहम भेटला. त्याचा संदर्भ कोचीहूनच मिळाला होता. तो मसाल्यांचा शेतकरी नव्हता</span>, <span lang="MR">पण एक छोटा व्यापारी होता. आमचं येण्याचं प्रयोजन सांगितलं. पावसाबरोबरच्या प्रवासाची टेप पुन्हा वाजवली.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">"<span lang="MR">तुम पूना से कायको आया हमारा बारीश भगाने के लिये</span>?" <span lang="MR">मनूने हसत हसत त्याच्या तो टिपिकल मल्ल्याळी हेल काढत पहिलाच वार माझ्यावर केला.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">म्हणजे इकडेही पावसाची बोंबच होती तर. खरं तर उभं राहू देणार नाही असा पाऊस इथे होतो</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">पण यंदा घोडं कुठं अडलंय समजत नाही</span>, <span lang="MR">मनू म्हणाला. इथं मसाल्याची शेतच शेतं आहेत थेक्कडीला. कोणी प्रत्येक मसाल्याची वेगवेगळी शेती नाही करत</span>, <span lang="MR">आता बहुतेक सारे इंटिग्रेटेड फ़ार्मिंगच करतात</span>, <span lang="MR">म्हणजे एकाच शेतात दालचिनी</span>, <span lang="MR">वेलची</span>, <span lang="MR">लवंग</span>, <span lang="MR">मिरं आणि कॊफ़ीसुद्धा. मनूच्या मित्रांची काही शेतं आम्ही फ़िरलो. अगदी शेती वाया जाण्याइतपत काही परिस्थिती नव्हती. भातासारखा नाही</span>, <span lang="MR">पण काही ठराविक पाऊस या मसाल्यांच्या शेतीला लागतोच. आणि यंदा अजून तो झाला नव्हता. भरून आलेलं आभाळ सांगत होतं की तो येणार आहे</span>, <span lang="MR">पण कधी हे समजत नव्हतं. झाडाच्या वेगवेगळ्या अवयवांचे हे मसाले असतात. कोणी मूळं असतात</span>, <span lang="MR">कोणी खोड</span>, <span lang="MR">कोणी पान अन कोणी अजून काय. हे सगळे झाडापासून तोडून नंतर वेगळे वाळवलेही जातात</span>, <span lang="MR">पण ते झाडावरच वाळून चालत नाहीत</span>, <span lang="MR">आणि यांना भीती ही होती की अजूनही पाऊस नाही आला तर झाडं वाळून जातील</span>, <span lang="MR">त्यांच्या डोळ्यातली चिंता आमच्या डोळ्यात साठवून आम्ही पुन्हा घाट उतरायला लागलो</span>, <span lang="MR">पुन्हा समुद्राकडे. केरळचे दोन शेतकरी आम्हाला भेटले होते</span>, <span lang="MR">एक समुद्रसपाटीखालचा</span>, <span lang="MR">जो म्हणत होता उशीरही चालेल. एक सर्वात उंचावरचा</span>, <span lang="MR">जो आसुसलेला होता. पाऊस सगळ्यांसाठी वेगळा</span>,.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">घाट उतरून पुन्हा समुद्राला भिडलो. आश्चर्य म्हणजे कोचीनंतर सुटलेला पाऊस इथे पुन्हा भेटला. बहुतेक आता हा किना-याला सोडत नाही</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">मला वाटलं. जरा फ़ोनाफ़ोनी केल्यावर समजलं की गोव्यातही तो कोसळतोय. म्हटलं</span>, <span lang="MR">आता ठरलं</span>, <span lang="MR">जर किना-यानं तो सगळीकडे आहे तर किना-यानंच आता वर सरकलं पाहिजे. कालिकत गाठलं. वास्को-द-गामाला इथे पोहोचल्यावर झाला नसेल इतका आनंद मला तिथे पोहोचल्यावर झाला. पाऊस समुद्राला आणि समुद्र पावसाला सॊडायला तयार नव्हता. आता विजिंगम बंदरावर भेटलेल्या त्या केरळी मच्छिमारांचं गणित थोडं उशीरानं का होईना पण सुरु होणार होतं. पुढचे ४५ दिवस ते समुद्रात जाणार नव्हते. आणि त्या ४५ दिवसांनंतर आत गेल्यावर समुद्र त्यांना मोठा </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">कॆच</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">देणार होता. केरळच्या पावसात इथल्या जुन्या आयुर्वेदिक पद्धतीने खास </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून </span>थेरपी</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चा उपचार कमी करायला आलेल्या युरोपिय पर्यटकांचा जीव भांड्यात पडणार होता. त्यांचा या काळात उफ़ाळून आलेला </span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">वात</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">आता शांत होणार होता. त्रिचूरच्या </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">केरळ कलामंडलम</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मध्ये गुरुकुल पद्धतीने कथकली शिकणा-या विद्यार्थ्यांना आता रोज पहाटे पहाटे खास मसाज होणार होता. पावसाळ्यात पहाटेच्या थंडीत स्नायू आखडतात आणि ते लवचिक नाही राहिले तर त्यांच्या अभिनयातील वापरावर दूरगामी परिंणाम होतात. त्यामुळे </span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">कथकली</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चा विशेष वर्ग आता सुरु होऊ शकणार होता.</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पहाटे कालिकत धो धो पावसात सोडलं होतं. कन्नूर पावसात होतं. मंगलोरला कर्नाटकात शिरलो. जणू माझ्या वेगाशी पावसानंही स्पर्धा लावली होती. कारण तिथेही तो अगोदर पोहोचला होता. उडपीला पोहोचलो. म्हटलं जरा वर घाटत चढून पाहूया परिस्थिती काय आहे ते. घाट चढून वर आगुम्ब्यात पोहोचलो. आगुम्बे रेनफ़ोरेस्ट आहे. इतका पाऊस असतो</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">की त्याला </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चेरापुंजी ऒफ़ द वेस्ट</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span style="font-family: Mangal;"> <span lang="MR">म्हटलं जातं. पण बहुतेक घाटावर पाऊस अजून रुसलेलाच होता. ढग होते</span>, <span lang="MR">पण पाऊस नव्हता. भारतातलं किंग कोब्राचं हे जंगल पावसाची वाट पहात शांत उभं होतं. पुन्हा घाट उतरलो</span>, <span lang="MR">समुद्राचा हात धरून कारवारमध्ये शिरलो. रस्ता वाहून जाईल की काय अशी भिती वाटावी असा पाऊस होता. गोवा तर पूर्ण भरून गेला होता. सावंतवाडीतून वर पाहिलं</span>, <span lang="MR">तर आंबोलीही ढगात होतं</span>, <span lang="MR">मग पाऊस असणारच. म्हटलं</span>, <span lang="MR">चला</span>, <span lang="MR">आमची </span></span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23px;">मॉन्सून</span> <span style="font-family: Mangal;"><span lang="MR">एक्स्प्रेस समुद्रकिना-यानं का होईना पण महाराष्ट्राशी पाऊस घेऊन आली. आंबोलीतून पावसात वर आलो</span>, <span lang="MR">तर कोल्हापूर कोरडं होतं. रात्रीच्या प्रवासात फ़क्त साता-याला पाऊस लागला</span>, <span lang="MR">तो नंतर थेट पुण्यालाच भेटला. शनिवार संपला होता. दुस-या दिवशी रविवारी अखंड पाऊस कोसळत होता. ज्या रस्त्यानं आलो होतो</span>, <span lang="MR">तिथं सगळीकडे विचारलं. पाऊस कोसळत होता. खूष झालो. वाटलं</span>,<span lang="MR"> आता सगळीकडे सुरु झाला</span>, <span lang="MR">आता मात्र लागून राहिला.</span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पण जे त्याने अगोदर शिकवलं</span><span style="font-family: Mangal;">, <span lang="MR">तेच शेवटच्या दोन दिवसाच्या शिडकाव्यानं मी विसरून गेलो होतो. अनिश्चितता. हा तर त्याचा नियम</span>, <span lang="MR">त्याचा धर्म. अमूक एका वेळेस तो इथे असेलच</span>, <span lang="MR">इथे असेल म्हणून दुसरीकडे असेलच असे नाही. इतका पडेल</span>, <span lang="MR">तितका पडेल हेही नाही. त्याची सोय तो पाहणार आणि आपण आपल्या सोयीनं अपेक्षा करत बसणार. पण अनिश्चिततेचा नियम तो नाही तोडणार. सोमवारपासून तो गायब झाला. कधी आला होता की नव्हता अशी शंका येण्याइतपत पसार झाला. दुष्काळाच्या भीतीने पुन्हा तोंड वर काढलं होतं. माझे चार हजार किलोमीटर झाले होते. आणि आता पावसाच्या अनिश्चिततेचा नियम घोकण्यासाठी अजून चार हजार किलोमीटर जावं लागणार होतं. आता उतरेकडे</span>, <span lang="MR">कालिदासाच्या </span></span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मेघदूता</span><span style="font-family: Arial;">’</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">च्या मार्गावर.</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: arial; text-align: -webkit-auto;">
<span style="font-family: Mangal; font-size: large;">------------------------------<wbr>------------------------------<wbr>-------</wbr></wbr></span></div>
</div>Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-48865252357903925032012-05-11T23:41:00.000-07:002012-05-11T23:41:50.091-07:00एक शुष्क दिवस....<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मु पो: पांढरवाडी</span><span style="font-family: Arial;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">तालुका: खटाव</span><span style="font-family: Arial;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">जिल्हा: सातारा</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 19.0pt;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">साल २०१२ चा दुष्काळ</span><span style="font-family: Arial;"> <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;">------------------------------------<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">एरव्ही कोणी तिकडे फ़िरकतही नसेल...कोणी आयुष्यात पहिल्यांदाच
तिकडे गेले असेल...पण दुष्काळी भागातले रस्ते सध्या गजबजलेले आहेत...शुष्क दिवसांचे
शुष्क दौरे सध्या सुरु आहेत...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">दुष्काळात इथले टाररोड सुद्धा </span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 28px; text-align: -webkit-auto;">कॉऩ्व्हॉयऩी</span> <span lang="MR" style="font-family: Mangal;"> गजबजले आहेत...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">माळरानावरच्या वाटांवरून जनावरं जाईनाशी झालीत...पाण्याविना
सुकलेल्या झाडांवर पाखरं बसेनाशी झालीत...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पण शहराकडच्या मोटारगाड्यांनी डांबरावर जत्रा मांडली
आहे....</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">सध्या या रस्त्यांवरून कधी </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">जाणते
राजे</span>’<span style="font-family: Mangal;"> </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">जाताहेत...कधी </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">युवराज</span>’<span style="font-family: Mangal;">...</span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">तर कधी </span>’<span lang="MR" style="font-family: Mangal;">वहिनीसाहेब</span>’<span style="font-family: Mangal;">...<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पांढरवाडीच्या दुष्काळानं सुरकुतलेल्या चेह-यावर प्रश्नचिन्हं
पडतात जेव्हा चाळीसएक गाड्यांचा ताफ़ा वाडीत शिरतो...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">कुठे फ़टाके वाजतात</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">कुठे जयजयकार होतात...</span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 28px; text-align: -webkit-auto;">हॉर्नच्या </span> <span lang="MR" style="font-family: Mangal;"> दणदणाटानं पाण्याविना
आडोशाला पडलेल्या जनावरांची झोप चाळवली जाते...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">दुष्काळाचा फ़ेरा आला की नेत्यांच्या फ़े-या सुरु होतात</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">गावाला हे पाठ झालेलं असतं...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">भैरोबाच्या मंदिरासमोरच्या पारावर मग गांव जमवायला
सुरुवात होते...कोणी वैनीसाहेब आल्यात मुंबईतनं</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पाणी आणलंय</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चारा आणलाय...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मुंबईतनं आलेल्या पाहुण्यांना दुष्काळ कसा असतो हे
सांगायला मग सरपंचांना मग आवताणं दिलं जातं...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">जनावरांचे काय हाल होतात हे दाखवायला एका बाप्याला
सांगाडे झालेली जनावरं पाराशी आणून बांधायला सांगितलं जातं...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">तिथंच टेबलं लागतात</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">खुर्च्या लागतात...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">गाव भोवती जमा होतं....</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">भाषणं सुरु होतात आणि मग हळूच खिशातून मोबाईल बाहेर
पडायला लागतात...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">तेच ते ऎकून कान विटलेत</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">हाताला काही उद्योग पाहिजे...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मुंबईच्या दमट वातावरणाला सरावलेल्या</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पण इथल्या माळावरच्या उन्हाच्या
चटक्याला वैतागलेल्या चेह-यांचे फ़ोटो मोबाईलमध्ये काढायचे उद्योग सुरु होतात...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पुण्या-मुंबईतनं आलेले </span></span> <span style="font-size: large;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 28px; text-align: -webkit-auto;">चॅ</span><span style="font-family: Mangal;">नलवाल्यांचे</span></span><span style="font-family: Mangal; font-size: large;"> कैमेरे तर आपलं
काम करताहेतच...</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">भैरोबाच्या पारावर एव्हाना सभा सुरु आहे...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्याभोवती बी एम डब्ल्यू</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">स्कोडा</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">टोयोटा</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">टाटाच्या एस यू व्हीज चं कुंपण
पडलं आहे...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आणि त्या कुंपणापलीकडे प्रत्येक घराच्या उंबरठ्याबाहेर
हंड्यांच्या</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">बादल्यांच्या
रांगा लागलेल्या आहेत..</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">उंबरठ्याबाहेर बाया-बापये वाट पाहताहेत की कधी भाषणं
संपतात</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आणि
बादल्या टॆंकरला लावतोय...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पहिल्यांदा मग येतो ओल्या चा-याचा टेम्पो...आणि आख्खं
गाव त्याच्याकडे धाव घेतं...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पोरं-सोरं-बाया-बापडे सगळे मिळेत तेवढ्या जागेतून चारा
उपसायला लागतात...जोर इतका असतो की वाटतं कधीही हाणामारी सुरु होईल...काडीकाडीसाठी
सगळे हातघाईवर येतात...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्यातल्याच काही चा-याच्या काड्या मग मगाशी मुंबईकडच्यांना
दाखवायला आणलेल्या जनावरांसाठी आणल्या जातात...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्यांना चारा घालून फ़ोटो काढले जातात...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">ते जर काढले नाहीत तर वाडीवर जाऊन वैनींनी काय केलं
हे मुंबईला साहेबांना कळणार कसं</span><span style="font-family: Mangal;">?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चारा संपतो</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मग पाणी...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पाण्याचे टैंकर्स पुढे येतात आणि एव्हाना शिस्तीत उभ्या
असणा-या हंड्यांची आणि बादल्यांची रांग मोडते...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">प्रत्येकजण पाईपाला हात घालतो...हातघाईवर येतो...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्या गदरोळात पाईपातल्या पाण्याची एक धार जमिनीवर लागते...तापलेली
माती तहान भागवून घेते...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">फ़ोटोग्राफ़र्स कैमेरा गळयात मारून टैंकरवर चढतात...मुंबईकर
खालून पोझ देतात...गावक-यांना पाणी मिळतं</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">मुंबईकरांना फ़ोटो...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">काम आता संपलेलं असतं...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">गाड्यांचे हॊर्न्स पुन्हा वाजायला लागतात...डोळ्यांवर
गॊगल्स चढतात...ताफ़ा वस्तीबाहेर पडायला लागतो...एकच धूळ सगळीकडे उडते...ती खाली बसते
तेव्हा पार आणि भोवतीचा चौक मोकळा झालेला असतो...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">गोठ्यातल्या जनावरांपुढे दिवसाचा चारा पडलेला असतो...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">दोन-चार दिवस पुरवता येईल इतकं पाणी जमा झालेलं असतं...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">आता अजून कोणाच्या तरी दौ-याची वाट पहायची...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">चा-यावर आणि पाण्यावर तर काही कोणत्या राजकीय पक्षाचा
शिक्का नसतो...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">पारापासच्या सतरंज्या झाडून घडी करायला घेतल्या जातात...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">टेबलं</span><span style="font-family: Mangal;">, </span><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">खुर्च्या ज्या घरातून आणल्या तिथं पोचवल्या जातात...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">वैंनींना दाखवायला आणलेली सापळा झालेली जनावरं परत
घरी न्यायला त्याचा मालक येतो...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">त्याची बायको आजूबाजूला पडलेली जमिनीवरची काटकीन काटकी
गोळा करते...तेवढ्यावर अजून काही दिवस जगतील ही जनावरं असं कदाचित तिचं गणित...</span><span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border: none; mso-border-bottom-alt: solid windowtext .75pt; mso-element: para-border-div; padding: 0cm 0cm 1.0pt 0cm;">
<div class="MsoNormal" style="border: none; mso-border-bottom-alt: solid windowtext .75pt; mso-layout-grid-align: none; mso-padding-alt: 0cm 0cm 1.0pt 0cm; mso-pagination: none; padding: 0cm; text-autospace: none;">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">गाव पुन्हा शांत झालेलं
असतं...दुष्काळातला अजून एक शुष्क दिवस संपलेला असतो...</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="border: none; mso-border-bottom-alt: solid windowtext .75pt; mso-layout-grid-align: none; mso-padding-alt: 0cm 0cm 1.0pt 0cm; mso-pagination: none; padding: 0cm; text-autospace: none;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;"><span lang="MR" style="font-family: Mangal;">व्हिडिओ
पहायचा असल्यास लिंक:</span><span style="font-family: Arial;"> </span><span class="apple-converted-space"><span style="text-align: -webkit-auto;"> </span></span><a href="http://starmajha.newsbullet.in/videos/maharashtra/16024-2012-05-11-12-11-33" style="text-align: -webkit-auto;"><span style="font-family: Arial;">http://starmajha.newsbullet.in/videos/maharashtra/16024-2012-05-11-12-11-33</span></a></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: large;">-------------------------------------------------<span style="font-family: Mangal;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Mangal;"><span style="font-size: large;"> <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Mangal;"><span style="font-size: large;"> <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-63187663128453541482010-11-30T06:37:00.000-08:002010-11-30T06:37:03.788-08:00बिहारवर लक्ष असायला हवं....<br />
<br />
<b><i>"तपशीलाला महासिद्धांताचे रूप देण्य़ाची ताकद माझ्याकडे नाही : ग्रेस"</i></b><br />
<br />
<br />
<b>१.एक.</b><br />
<br />
पाटण्याला उतरल्याच्या पहिल्याच दिवशी भाजपाच्या कार्यालयात ’पंजाब केसरी’चे एक जुने, वरिष्ठ पत्रकार भेटले. बिहारचा माहौल या निवडणूकीत कसा आहे हे पहात हिंडायचंय असं सांगितलं तर म्हणाले, "नितीस जो है ना, बिहार का चंद्राबाबू नायडू बनेगा यह दिमाग मे रखकर घुमना. सुनना मेरी बात..."<br />
संदर्भ होता चंद्राबाबूंच्या प्रगतीच्या गप्पा शहरापर्यंतच मर्यादित राहिल्या आणि आंध्र प्रदेशातून त्यांचा सुपडा साफ़ झाला होता, त्याचा.<br />
ऎकून घेतलं आणि निघालो.<br />
पुढचे पंधरा दिवस मला चंद्राबाबूही आठवले नाहीत आणि त्यांची आठवण करून देणारेही.<br />
२४ तारखेला निकाल येणं सुरु झालं, नितीश कुमारांची गाडी सुसाट पळायला लागली आणि मग मी या महाशयांना फ़ोन लावला. ’अब आपका क्या कहना है?’ या प्रश्नावर ते निरूत्तर होते.<br />
त्यांचं मत चुकलं होतं, पण बिहारचं ते कधीच चुकणार नव्हतं.<br />
<br />
<b>२.दोन.</b><br />
<br />
२४ तारखेला नितीश जिंकले आणि अनेकांनी बिहार जातीय राजकारणाच्या दलदलीतून बाहेर आला म्हटलं. शेकडों वर्षांचा हा जातीय विद्वेष असा पाचएक वर्षांत संपतो असं कोणीही म्हणू शकणार नाही. मग असं काय घडलं की कायम आपल्या जातीच्या ’कर्मठ’ उमेदवारालाच ’मान-सम्मान’ राखणा-या बिहारींनी (हे ’कर्मठ’ आणि ’मान-सम्मान’ शब्द वापरल्याशिवाय इकडे निवडणूकीच्या जाहिराती पूर्णच होत नाहीत.), जातीपलीकडे जाऊन मतदान केलं? त्यांच्या रोजच्या आयुष्यातलंच काही तरी बदललं असणार, तेव्हाच ते जाती विसरलेत.<br />
<br />
"क्या शाम छह बजे के बाद हमारी मां-बहनें घर से बाहर निकल सकती थी?"<br />
<br />
नितीश कुमारांचं कोणत्याही सभेतलं हे सुरुवातीचं वाक्यच समोरच्या त्या हजारो बिहारींचा ताबा मिळवायला पुरेसं असायचं. त्यांना फ़ार काही पुढं बोलायचीच गरज उरायची नाही. एका़च वेळेस भूतकाळ आणि वर्तमानकाळाची आठवण करून द्यायची आणि त्याच वेळेस भविष्याचा खुंटा हलवून बळकट करायचा. जरी बिहार इतका मागास, भुकेला प्रदेश आहे आपण म्हणतो, पण जेव्हा अन्न, वस्त्र, निवारा यापेक्षाही ’भयमुक्तता’ हीच जेव्हा जगण्यासाठीची पहिली गरज बनते तेव्हा नितीश जिंकतात.<br />
<br />
’सहा़च्या आत घरात नव्हे, तर सहानंतरही घराबाहेर’ हीच नितीशकुमारांची या निवडणूकीची कॆचलाईन होती. आणि परिस्थिती होतीच खरं तशी. अराजकाचे ते व्रण अजून पुरते पुसलेही गेले नाहीयेत म्हणूनच अगदी गयापासून ते वाल्मिकीनगर, म्हणजे पूर्व चंपारण्याच्या नेपाळ सीमेपर्यंत, ज्या कुणा व्यक्तीला भेटलो आणि विचारलं की पहिलं वाक्य हेच की ’अब तो पूरा माहौल बदल गया है. अंधेरा होने के बाद गांव मे सन्नाटा हो जाता था. अब कोई दिक्कत नही.’ जात, उपजात, धर्म, पक्ष गट कोणतेही असोत, प्रत्येक जण या बदलावर ठाम होता. बिहार मोकळा श्वास घेत होता.<br />
<br />
हे सारे लोक भयमुक्तेतेच्या मुद्द्यावर इतके भावनिक होताहेत तर खरंच पूर्वी, म्हणजे पाच वर्षांपूर्वी, काय परिस्थिती असेल, हा प्रश्न कायम पडायचा फ़िरतांना. आणि त्यांनी सहन केलं कसं असेल? सिवान माझ्यासाठी डोळे उघडणारी भेट होती. शहाबुद्दिनच्या त्या इलाक्यात लोकांकडून जे ऎकलं ते प्रत्यक्षात होतं यावर विश्वास ठेवायला मी बराच काळ तयारच नव्हतो. पण ते तसंच होतं. आणि हे सोसण्याची सहनशीलता होती म्हणूनच नितीश कुमारांचं महत्व त्यांना पटलं. सिवानमध्ये शहाबुद्दीनचं साम्राज्य तर कुठं आनंद मोहनचं, कुठं पप्पू यादवचं, कुठं साधू यादवचं, कुठं मुन्ना शुक्लाचं साम्राज्य बोकाळलं होतं. यादी वाढत जाते आणि आपल्याला नावं लक्षात नाही रहात. पण नितीश कुमारांनी ही दहशत, ही साम्राज्य पद्धतशीरपणे कापून काढली. या सगळ्यांना तुरूंगात डांबलं. जलदगती न्यायालयं बसवली. तुरूंगातून न्यायालयात नेतांनाही बाहेरची हवा मिळू नये म्हणून न्यायालयं तुरूंगाच्या आवारात बसवली. या सगळ्या माजलेल्या बाहुबलींवर मनुष्यहत्येच्या अनेक गुन्ह्यांसह कित्येक केसेस गुदरल्या. इतक्या की आता त्यांचं आयुष्यच तुरूंगात जाईल. लोकांच्या मनातली भीती काढण्यासाठी पोलिसांना मुक्त वाव दिला. पन्नास हजारहून अधिक गुंड बिहारच्या तुरूंगांत डांबले गेले आहेत. जे वाचले ते ’भगौडे’ झाले. दहशतीच्या ओरबडीच्या पंधरा वर्षांच्या खुणा होत्या, त्यांचं भय पोलिसांना ओरबाडूनच काढावं लागलं. भय ओरबाडून काढण्याच्या पद्धती कदाचित मानवी अधिकार पुस्तकांत बसणार नाहीत. पण जशास तसे वागून नितीश कुमारांनी बिहारी जनतेला दिलेला शब्द पाळला होता.<br />
<br />
साधु यादव गोपाळगंज मधून पडला. सिवानमधून राजदचा उमेदवार पडला. पूर्वी खासदार असलेली, बाहुबली आनंद मोहनची पत्नी लव्हली आनंद आलमनगरमधून पडली. पप्पू यादवची पत्नी रंजित रंजन, या बाईही पूर्वी खासदार होत्या, बिहारगंज मधून पडल्या. असे अनेक बाहुबली किंवा तुरूंगात असलेल्या ’बाहुबली’ पतींच्या बाहुल्या, दणकून पडल्या. (पण मुन्ना शुक्ला ची पत्नी, अनू शुक्ला, जेडीयूच्या तिकीटावर लालगंजमधून निवडून आली. मुन्ना शुक्ला सध्या बिहारच्या एका मंत्र्यांच्या हत्येच्या आरोपावरून तुरूंगात आहे.) म्हणायचं हे आहे, की दहशतीतून बाहेर येणा-या बिहारी जनतेला आता या गुंडांची सावलीही नको होती.<br />
<br />
सिवानमध्ये मला वाटलं होतं, की पिचलेपणाचा तळ समाजानं गाठला की त्यावर दहशतीचा कळस चढवायला वेळ लागत नाही. पण पिचलेपणाच्या त्या तळापासून मुक्तीचा एक किरण जरी दिसला तरीही त्याकडे झेप घेणा-या त्या समाजाच्या वेगाशी कोणालाही स्पर्धा करता येत नाही. नितीशनी तो किरण दाखवला, म्हणून जातीय विद्वेष मागे पडण्याचा वेगही वाढला.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHqVJYsoAe-ZL-EU27UwzefN1lsGWkZWY_JFyE2mHpyXCttxJuiZe-xx6SXBleMYxL9xIiQo0008O1nYgr0zB00CS9w8wWrpXUe9XffLK5z_VPGKcYvoAK06eC3temu586sqcj6BTRf3o/s1600/DSC08306.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHqVJYsoAe-ZL-EU27UwzefN1lsGWkZWY_JFyE2mHpyXCttxJuiZe-xx6SXBleMYxL9xIiQo0008O1nYgr0zB00CS9w8wWrpXUe9XffLK5z_VPGKcYvoAK06eC3temu586sqcj6BTRf3o/s320/DSC08306.JPG" width="320" /></a></div><br />
<br />
<b>३.तीन </b><br />
<br />
दोन्ही बाजूला नजर पोहोचेपर्यंत हिरवीगार शेती पसरली आहे आणि मधून अगदी नुकताच झालेला काळाभोर टाररोड धावतोय. दोन गावांना, किंवा दोन वाड्यांना जोडणारा. आणि सकाळच्या कोवळ्या उन्हात पन्नास एक शाळकरी मुलं-मुली, टापटीप गणवेश घालून, काही ठिकाणी टाय सुद्धा घालून, एका रांगेत रस्त्याकडेनं पाठीला दप्तर अडकवून शाळेकडे चालली आहेत. पाचवी-सहावी नंतरच्या मुली सायकल चालवत एका ओळीत शाळेकडे निघाल्या आहेत. गणवेशही सारखे आणि सायकलचा रंगही सारखा, सगळ्यांचा.<br />
<br />
बिहारची अनेक दृष्य आठवणीत अगदी पक्की राहतील. पण हे दृशष्य मात्र विसरणार नाही, जे सगळीकडे दिसलं. पंधराएक दिवस बिहारमध्ये फ़िरलो, आठ जिल्हे हिंडलो. पण रोज सकाळी उठून पुढच्या मुक्कामाला निघालो की रस्त्यात या ’स्कूल चले हम’ रांगा दिसल्या नाहीत असा एकही दिवस गेला नाही. एका गावातून शेजारच्या ज्या गावात शाळा आहे तिथे हसत हसत चाललेले हे तांडे. एस टी बस, सिक्स सीटर वगैरे प्रकार इथे नाही, आणि शाळेत जाऊन सोडायला बहुतेकांच्या वडलांकडे गाड्या नाहीत. मग काय, एकमेकांचे हात धरून तांडे निघाले. पाचवीनंतरच्या प्रत्येक मुलीकडे मात्र सायकल. याच त्या प्रासिद्ध ’नितीशच्या सायकली’. मला वाटणारं नितीश कुमारांच्या विजयाचं दुसरं महत्वाचं कारण.<br />
<br />
जात विसरायला लावेल असं बिहारींच्या रोजच्या जगण्याशी संबंधित जर काही नितीश कुमारांनी केलं असेल तर लाखभर शाळा सुरु केल्या आणि मुलींनी शाळेत यायला हवं म्हणून पंचवीस लाख सायकल्स मोफ़त दिल्या. चालत नका येऊ, सायकल घ्या, पण शाळेत याच. परिणाम होणारच ना, नाही कसा? घरातली एक मुलगी रोज शाळेत जायला लागली तर मतदार आई-वडीलांवर परिणाम होणारच ना. त्यांची पहिली अडचण तर नितीशनी अगोदरच सोडवली होती ती म्हणजे सुरक्षिततेची. अपहरण इंडस्ट्री कापली गेली होती. मुली केव्हाही, कोणत्याही वेळी मैत्रिणींबरोबर बाहेर पडायला घाबरत नव्हत्या आणि आई-वडीलही निशं:क होते. दिमतीला नितीशची सायकल होती. अजून काय लागतं हो? आता सांगा, प्रत्येक घराचा या मूलभूत बदलाशी संबंध आला म्हणतांना केवळ जातीवर आधारलेली व्होट बॆंक कशी आणि का नाही तुटणार? मला तरी विजयाच्या किचकट राजकीय विश्लेषणापेक्षा ’नितीश की सायकल’च जास्त सोपं आणि पटणारं उत्तर वाटतं. तुम्हाला नाही हे पटत?<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVUJG1XCtr4HQHosnHhAqbgQG72m183J45guwW_RKoEYuIvw-MVVoTALAlLphVNLV5y9RIOQlxBy0fKSGwf_mCKYtLccM8EaQTrJPQba4lCdT1BaHRreMZ-iAo-DK-zFxKQDQ80EP5bjc/s1600/school.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="217" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVUJG1XCtr4HQHosnHhAqbgQG72m183J45guwW_RKoEYuIvw-MVVoTALAlLphVNLV5y9RIOQlxBy0fKSGwf_mCKYtLccM8EaQTrJPQba4lCdT1BaHRreMZ-iAo-DK-zFxKQDQ80EP5bjc/s320/school.JPG" width="320" /></a></div><br />
<br />
पूर्व चंपारण्याच्या मोतिहारीमध्ये चहा एका टपरीवरच्या गप्पांचा फ़ड रंगला होता. निवडणूकांपेक्षा दुसरा विषय काय असणार? एक गट नितीशच्या बाजूचा, दुसरा लालूंच्या. विषय होता नितीशनी शाळा सुरु केल्या ख-या पण त्यात शिक्षणसेवकांची भरती करतांना दाबून पैसा खाल्ला, हा आरोप होता. तसं तथ्यही होतं त्यात. कारण बिहारमध्ये झालं असं की एक लाखावर शाळा सुरु झाल्या. पण त्या त्या गावात हे शिक्षक भरायचे अधिकार मुखियांकडे दिले गेले. आता मुखिया हे कॆरेक्टर तसं आत्तापर्यंत अधिकारविरहित होतं, पण आता शेफ़ारलं. पैसे खाऊन शाळेत भरती व्हायला लागली. एकाच्या पुतण्याला चांगले मार्क्स होते आणि त्यालाही शहरात ओझी उचलण्यापेक्षा गावच्या शाळेत शिकवायचं होतं. पण हात गरम करायला पैसे नाहीत म्हणून त्याला काही नोकरी मिळाली नाही. त्याचा हा काका म्हणून उचकला होता आणि नितीशना शिव्या घालत होता.<br />
<br />
हा विरोधाभास मात्र इथे आहे. बाबूगिरीनं भ्रष्टाचार वाढवला. नितीशनाही त्याची जाण आहे, नाही असं नाही. पण त्याला उत्तर द्यायची त्यांची एक स्टाईल आहे. त्यांनी बिहारमध्ये पहिल्यांदाच एक अभिनव कायदा आणायचा ठरवलंय. विधानसभेत मंजूरही झालाय, दिल्लीच्या हिरव्या कंदीलाची वाट पाहताहेत. हा कायदा असं म्हणतो की कोणीही सरकारी अधिकारी, भले तो आय ए एस असो, वा आय पी एस, पैसे खातांना पकडला गेला की त्याची सारी संपत्ती जप्त करून सरकारदप्तरी जमा. या बद्दल स्वत: नितीश सध्या खूप बोलताहेत. तो प्रत्यक्षात आला तर बिहार भारतातंल असं पहिलं राज्य ठरेल. या कायद्याचा मुद्दा त्यांनी निवडणूकीत खूप पिटला. कोणतीही पत्रकार परिषद असो वा सभा त्यांचं एक वाक्य पक्कं ठरलेलं असायचं,<br />
<br />
"मै तो उस दिन की राह देख रहा हूं की किसी बडे अधिकारी को घूस लेते पकडा जाए... चौबीस घंटे के अंदर उसकी सारी संपत्ती की निलामी की जाए...और मैं उस सारे पैसे से लडकीयों के लिए एक स्कूल खुलवा दूं...."<br />
<br />
हे वाक्य प्रत्येक वेळेस करायचा तो योग्य परिणाम करत होतं.<br />
<br />
<b>४.चार</b><br />
<br />
बिहारचे निकाल आले आणि बेधडकपणे जवळपास प्रत्येक विश्लेषणात हे म्हटलं जाऊ लागलं की जातीच्या शृंखला तुटल्या, जातीय दलदलीतून बिहार बाहेर आला, विकासाच्या राजकारणासमोर जातीय राजकारण संपलं वगैरे. कोणी तरी म्हणालं की ’मंडल राजकारणा’चा दौर नितीशच्या या विजयाबरोबर संपला. खरंच असं झालं असेल? शेकडो वर्षांची मुळं अशी सहज कशी उपटली जातील? हां, तत्कालिन काही कारणं या विजयासाठी कारणीभूत नक्कीच ठरली असतील. पण या सरसकट विधानांबद्दलचे प्रश्न माझ्या मनातही आहेत. बिहारच्या जातीय राजकारणाबद्दल ऎकलं होतं, वाचलं होतं. काही दिवस तिकडं जाऊन आल्यावर आणि तेही निवडणूकांच्या काळात, हे प्रश्न अधिकच गडद झालेत. पंधरा दिवसांच्या निरिक्षणावर तिथल्या या निवडणूकीतल्या जातीय समीकरणांवर मी काही म्हणावं, हे काही पटत नाहीये. या विषयासाठी अजून खूप लोकांना भेटायला लागणार, खूप फ़िरायला लागणार. फ़क्त काही निरिक्षणं नोंदवतोय.<br />
<br />
पण एक नक्की की जातीय राजकारणात नितीशही काही कमी लेचेपेचे नाहीत. नाहीतर तीन टक्के कुर्मी समाजातून आलेल्या या नेत्याला अशी संपूर्ण सत्ता मिळालीच नसती. तिकडच्या ब-याच लोकांनी एका गोष्टीकडे बोट कायम दाखवलं, ते तुमच्याही नजरेस आणून दिलं पाहिजे. नितीशनीसुद्धा अगदी प्रयत्नपूर्वक सोशल इंजिनिअरींग केलं ते म्हणजे इथल्या दलित महादलितांची मोट बांधून. या गटातल्या बहुतेक जाती एक टक्क्यांपेक्षा कमी आहेत. एकूण मिळून सोळा टक्क्यांच्या आसपास. यांना आरक्षण देऊन त्यांनी लालूंच्या अढळ बारा टक्के यादव व्होट बॆंकेला थेट आव्हान दिलं. आणि दुसरं म्हणजे महिलांना पंचायत राज्य संस्थांमध्ये त्यांनी थेट ५० टक्के आरक्षण दिलं. कायम अत्याचार सहन करत घरकामं नाहीतर शेतमजूरी करणारी बाई सरळ सरपंच झाली, आणि पिछडा जातीतलीसुद्धा. नितीश कुमारांच्या या डावामुळे सारी जातीय समीकरणंच बदलली. रामविलास पासवानांसारख्या दलित राजकारण करणा-या नेत्याचीही गोची झाली. या सोशल इंजिनियरींगची गोड फ़ळं त्यांनी २००९ च्या लोकसभा निवडणूकीतही चाखायला मिळाली होती, तिच चाल आताही यशस्वी झाली.<br />
<br />
दुसरीकडे बारा टक्के मुस्लिम हा कायम लालूंचा मतदार होता. पण आता विकासाच्या राजकारणाबरोबरच सर्वसमावेशक धोरणाच्या नितीश कुमारांच्या मेसेजमुळे त्यांच्याकडे आलेला दिसतोय. अर्थात लालूकाळातल्या अराजकाचे चटके त्यालाही मिळाले होतेच. भाजपासारख्या हिंदुत्ववादी मित्राकडे बोट दाखवून, नरेंद्र मोदींचा बागुलबुवा दाखवून नितीश कुमारांची मुस्लिम रसद तोडायचेही प्रयत्न झाले., पण परिणाम तर झालेला दिसत नाहीये. राष्ट्रीय पातळीवर इतका इश्यू झालेला नरेंद्र मोदींच्या बिहारमध्ये प्रचाराला जाण्याचा मुद्दा नेमका किती प्रत्यक्ष मतदानावर परिणाम करणारा होता याबद्दल शंकाच आहे. कारण, भाजपाच्या जाहिरनाम्यात असाच एक मुद्दा होता. अडवाणींनी स्वत: बिहारमध्ये येऊन तो जाहिर केला होता. ’गो हत्या बंदी’ कायदा कणखरपणे राबविण्याचा. हा मुद्दा तर महाराष्ट्रातही नव्हता, पण बिहारात आणला. आता यावर मुस्लिमविरोधी गदारोळ उठणार, नितीश कुमारांची कोंडी होणार असं वातावरण तरी तयार झालं. निदान अनेक स्थानिक पत्रकारांना तरी तसं वाटलं. लालूंनी दुस-या दिवशीच्या सभांमध्ये मुस्लिमांना खेचण्यासाठी हा मुद्दा उचलला. सगळे वाट पहात होते की आता काय होणार. एक दिवस गेला, दुसराही गेला. काहीच झालं नाही. तिस-या दिवशी लालूंच्या भाषणातही हा मुद्दा आलाही नाही. नितीश एक चकार शब्दही त्यावर बोलले नाहीत.<br />
<br />
कॊंग्रेसनं, विशेषत: स्वत: सोनिया गांधींनीही मुस्लिम हा कॊंग्रेसचा पारंपारिक उमेदवार म्हणून नितीश कुमारांच्या विरोधात एका मुद्द्यावर रान उठवण्याचा प्रयत्न केला. ’अलिगढ मुस्लिम विद्यापीठा’नं बिहार सरकारकडे शंभर एकर जागा मागितली कटिहारामध्ये त्यांची एक शाखा सुरू करण्यासाठी. नितीश सरकारनं ती दिली नाही. हे सरकार मुस्लिम विरोधी आहे, कॊंग्रेसनं राळ उठवली. कटिहाराच्या सोनियांच्या सभेत हा मुद्दा आल्यावर संध्याकाळी पाटण्यात नितीश कुमारांची पत्रकार परिष्द होती. अपेक्षेप्रमाणे प्रश्न आलाच.<br />
<br />
"हम तो इस मुद्दे पर बोलनाही नही चाहते थे, मगर उन्होनं सवाल खडे कर दिये...हम तो अलिगढ यूनिवर्सिटी को दो सौ एकड जमीन दे रहें है...लेकिन हमने उनसे कहा की आप किशनगंज मे आईये...कटिहारामे तो सरकारने बहुतसे स्कूल खुलवा दिये है मगर ऎसा काम किशनगंज में नही हुआ है...तो हम चाहते है की इस यूनिवर्सिटी के साथ काम कर स्कूल भी बढा दिये जाए...अब कौन सुने हमारी बात?" <br />
<br />
दुस-या दिवशीपासून हा मुद्दा रोज नितीश कुमारांच्या सभेत असायचा, तर कॊंग्रेसच्या सभेतून गायब. घर्मवादी राजकारणालाही विकासाचा चष्मा लावण्याचं हे नितीशचं कसब. यामुळे मुस्लिम लांब गेले असतील की जवळ आले असतील?<br />
<br />
एकीकडे दलित-महादलित-पिछडे-अतिपिछडे-मुस्लिम यांना जवळ करतांना नितीश उच्चवर्णियांनाही नाराज करण्याचा धोका पत्करू शकत नव्हते. पण त्या प्रयत्नातला एक भाग म्हणून त्यांनी जे केलं ते पटण्यासारखं नाही, स्वत: नितीशना आणि अन्य कोणालाही. ते होतं बटाईदारी निर्मूलन, जमीन सुधार. जे ते करू शकले असते, पण करता आलं नाही.<br />
<br />
<b>५.पाच</b><br />
<br />
बिहारला जायची पूर्वतयारी म्हणून अनिल अवचटांचं ’पूर्णिया’ वाचून गेलो होतो. साठीच्या दशकाच्या शेवटी अवचटांनी एस एम जोशींबरोबर केलेल्या बिहारच्या सर्वात मागास जिल्ह्याच्या, पूर्णियाच्या, अनुभवांवरचा हा रिपोर्ताज. बिहारातल्या बटाईदारी बद्दल, म्हणजे आपल्याकडची ’कुळं’, त्यात पहिल्यांदा वाचलं होतं. हजारो एकर शेतजमिनी उच्चवर्णियांच्या (भूमिहार, रजपूत, कायस्थ आणि ब्राम्हण). त्यावर पिढ्यान पिढ्या मजूरी करणारे हे मागास जातीतले बटाईदार. यांच्या नावावार जमिनीचा चतकोर तुकडाही नाही. तेव्हा, स्वातंत्र्यानंतर, विनोबांच्या भूदान चळवळीच्या काळात, जमीन सुधारणांच्या आंदोलनात पहिली मागणी हीच होती की या बटाईदारांचं किमान सरकारी रेकॊर्डवर नाव तर येऊ दे. जमिन मिळणं पुढची गोष्ट. हैराण करणारं वास्तव म्हणजे, आज पन्नास वर्षांनंतर, नितीश कुमारांच्या बिहारमध्येही, बटाईदारांची तिच पहिली मागणी कायम आहे. पण त्यावर कोणीही बोलत नाहीत, खुद्द नितीश सुद्धा.<br />
<br />
"सर, बटाईदारी का मुद्दा अहम है...बंदोपाध्याय कमिटी की रिपोर्ट पर आपने कुछ नही किया है...ऎसा क्यों?"<br />
<br />
जदयु च्या जाहिरनामा प्रकाशनाच्या वेळेस माझ्याबरोबर महाराष्ट्रातून आलेला एक सहकारी, अमोल, नितीश कुमारांना थेट विचारतो. दोन सेकंद पॊझ. आणि अचानक सभागृहातल्या सा-या पत्रकारांचा जोरदार हशा उठतो. ज्यात खुद्द नितीश कुमारही सामिल असतात. मिनीटाभराचं हसणं झाल्यावर नितीश विचारतात,<br />
"बिहार के नही हो क्या? बाहर से आये हो?"<br />
"हम महाराष्ट्र से आये है?" अमोल सांगतो.<br />
"अच्छा. महाराष्ट्र से आये है. तो आपको कुछ मालूम नही. छोड दिजीये." नितीश समजावतात आणि पुढच्या प्रश्नाकडे वळतात.<br />
<br />
हसणारे स्थानिक पत्रकार आम्हाला ढोसत होते, विचारा. हाच प्रश्न विचारा. आम्ही इथे विचारू शकत नाही, तुम्ही विचारा. पण हे ’कुछ मालूम नसणं’ म्हणजे काय हे आम्हाला बिहारमध्ये असेपर्यंत तरी समजलं नाही. अनेकांनी हे मात्र सांगितलं की तो एक मुद्दा असा आहे की नितीश त्यावर काही बोलत नाही (आणि कदाचित त्यांना तो सलतोय.) जेव्हा ते पूर्ण बहुमतात सत्तेवर आले २००५ मध्ये तेव्हा त्यांनीच ’बंदोपाध्याय कमिशन’ नेमले बटाईदारी निर्मूलन अणि जमीन सुधारणेसाठी. २००८ मध्ये आयोगाने शिफ़ारशी केल्या, अर्थात जशा जमीन सुधारणा देशात इतरत्र झाल्या तशा त्या बिहारमध्ये व्हाव्यात यासाठीच तो प्रयत्न होता. पण अशा कोणत्याही सुधारणेला जातीव्यवस्थेचा जो करडा, हिंसक विरोध बिहारमध्ये आहे तसा तो इतर कुठेही नसेल. उच्चवर्णिय या जमिनी आपल्याकडून जाऊ देणार नाहीत म्हणजे नाहीत. (म्हणून ज्या बिहारमध्ये नक्षलवादी असतात, तिथेच रणवीर सेनाही असते.) बंदोपाध्याय आयोगाचा रिपोर्ट आला आणि हलकल्लोळ माजला. ’बटाईदारी बिल’ आता आलं, जमिनी वाटल्या जाणार अशा चर्चा सुरु झाल्या आणि उच्चवर्णीय आक्रमक झाले. सत्ताधारी सुद्धा यात विभागले गेले. जे इतके वर्षं घडलं नव्हतं ते आता कसं घडणार होतं? नितीशवर दबाव वाढला आणि त्यांनी उच्चवर्णिय व्होट बॆंक वाचविण्यासाठी असं कोणतही बटाईदारी बिल तयारच नसल्याचं सांगायला सुरूवात केली. नंतर तर त्यावर बोलणंच थांबवलं. त्यांच्या या कोलांटीउडीमुळे लल्लनसिंगांसारखे त्यांच्या सावलीसारखे असणारे मित्रही नितीशना सोडून गेले. या त्यांच्या घनिष्ठ मित्रानेच नितीशने बटाईदारी हटविण्यापासून पळ काढून विश्वासघात केला अशा जाहिराती निवडणूकांच्या वेळेस वर्तमानपत्रांत दिल्या. पण, अर्थात, नितीशच्या विजयावर याचा कोणताच परिणाम झाला नाहीत. परवा जिंकल्यावर त्यांच्या पहिल्या पत्रकार परिषदेत त्यांना हा प्रश्न (बहुतेक बिहारच्या बाहेरून आलेल्या पत्रकरानेच) विचारला गेला. उत्तर एका त्रोटक वाक्यात होतं, "हम तो कह रहे थे की ये मुद्दा ही नही था."<br />
<br />
त्यांच्या या मौनानं उच्चवर्णीय जमीनदारांना आश्वस्त केलं होतं आणि या बाहुबलींनी नितीशना त्यांच्या मतांनी. वैश्य समाजाची उच्चवर्णीय मतं सुशील मोदींचा भाजपा कायमच आपल्या खिशात ठेवतो, उरलेल्यांची सोय नितीशनी केली. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2aZfY371gQVB4VvcqvtNIVxhCrdlwJWRGhgIUwlKGrhIfD_deZrfKCA22EZNwLaha9Q2l3Vl_KmJ13xGmCp10Otw5ogL1J-jffN5RaotovnmdE_1MVTHzsBodH-r3DWyz_o5B2Wy4fE4/s1600/vote.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2aZfY371gQVB4VvcqvtNIVxhCrdlwJWRGhgIUwlKGrhIfD_deZrfKCA22EZNwLaha9Q2l3Vl_KmJ13xGmCp10Otw5ogL1J-jffN5RaotovnmdE_1MVTHzsBodH-r3DWyz_o5B2Wy4fE4/s320/vote.JPG" width="255" /></a></div><br />
<br />
<b>६.सहा</b><br />
<br />
रात्री अकराला सिवानमध्ये ट्रेनमध्ये चढून दीडच्या सुमारास आम्ही हाजीपूर स्टेशनवर उतरलो. दिवसा असतो तसाच गजबजाट होता. हे पूर्वीचं असुरक्षित बिहार नाही हे पटलं असलं तरीही शंकेखोर नजर भिरभिरत होतीच अविश्वासानं, की कोणी येऊन लूटपाट तर करणार नाही ना म्हणून. गंगा ओलांडून पलिकडे पाटण्यात जायचं होतं. बाहेर आलो, टेक्सी विचारली, हजार रूपये म्हणाला. शक्यच नव्हतं. चार जण मावतील अशा डिझेल रिक्षा होत्या बाजूला.<br />
"पटना जाना है. मारवाडी निवास. कितना लोगे?"<br />
"पांचसौ." खाटकन उत्तर आलं<br />
"काय वेडं समजतात काय आपल्याला?" मी मराठीत मित्राला वैतागून म्हणालो. आम्हाला फ़क्त १२ किलोमीटर जायचं होतं.<br />
मित्र काही बोलणार तितक्यात त्या गर्दीनं आवाज आला.<br />
"आमाला पन डोकं आसतं साहेब. आमी काय येडे नाय..."<br />
च्यामारी. या बिहारी गदारोळात हे मराठी कोण बोललं? आम्ही सगळेच शोधायला लागलो. ज्या रिक्षाची आम्ही चौकशी करत होतो, त्याच्या ड्रायव्हर सिटवर एक इसम डोकं ठेवून झोपला होता. आता तो उठला होता.<br />
"ढाईसौ द्या. चला."<br />
तो मराठीत बोलला काय आणि आम्ही चटकन रिक्षात बसलो काय.<br />
"मराठी कसं कसं येतं तुम्हाला?"<br />
"लोनावला में था छह साल. स्क्रीन प्रिंटिंग. वही सिखा मराठी."<br />
या मराठी बिहारीनं आम्हाला त्या रात्री अडिचशेत पाटण्याला सोडलं, जिथं कोणीही आम्हाला सहज गंडवू शकलं असतं. <br />
<br />
पण हे मराठी बिहारी इथे जागोजाग भेटतात. मला तर वाटायला लागलं की आपल्याकडे नाही का ते तसले ’ यूएस रिटर्न्ड’ असतात तसे इकडे ’पुणे रिटर्न्ड’ ’बम्बई रिटर्न्ड’ असतात. ते खरं क्वालिफ़िकेशन. सिवानचा एक वेटर होता हॊटेलचा. आम्ही पुण्याचे आहोत म्हटल्यावर फ़ारच आपुलकीनं जेवू खाऊ घालू लागला. का रे बाबा असं, मी एकदा विचारलं. तर म्हणाला की चारएक वर्षं पुण्यात होता हडपसरमध्ये एका हॊटेलात. त्यामुळे पुण्याबद्दल आपुलकी.<br />
<br />
पाटण्यात तर पार्टी ऒफ़िसेसबाहेर निवडणूकीच्या सामानाचं दुकान लावून बसणारा एक जण भेटला. पुण्यातून आलो तर म्हणाला की आम्ही पण पुण्याला येतो ना हे निवडणूकीच्या काळात हे झेंडे, टोप्या विकायला. बुधवार पेठेत दुकान होतं त्याचं तात्पुरतं. मनसे आणि शिवसेनेचे झेंडेही विकले का त्या वेळेस मग असं विचारल्यावर म्हणाला, हो, सगळेच झेंडे होते, तेही असतील.<br />
<br />
ज्यासाठी सा-या भारतात, माजलेल्या शहरांत त्यांना ’ए बिहारी’ म्हणून शिव्या घातल्या जातात, ती त्यांची अपरिहार्यता आहे. हे कोण असतात हो जे आपल्याकडे येऊन राहतात. ते नक्कीच उच्चवर्णिय नसतात. ज्यांच्या पिढ्यान पिढ्यांकडे कधीच जमिनी नव्हत्या अशा मागास जातींतले असतात. स्वत:ची जमीन नाही. त्यामुळे शेतमजूरी सोडून दुसरा पैशाचा मार्ग नाही. शिक्षणाचा तर गंध नाही, म्हणून सरकारी नोकरी नाही. इकडं उद्योग नाहीत म्हणून ’इंडस्ट्रियल स्किल्स’ नाहीत. मग ओझी उचलण्यापेक्षा दुसरं काय करणार. म्हणजे शरीरमेहनत. ते एक तर पाटण्यासारख्या शहरात करतात सायकल रिक्षा ओढून नाहीतर पुणे, मुंबई, दिल्ली, कलकत्ता, बंगलोरला जाऊन. मराठीत आपण त्याला ’स्थलांतर’ म्हणतो, इंग्रजीत ’मायग्रेशन’. इकडे त्याला ’पलायन’ म्हणतात. आणि मला वाटतं ’पलायन’ या शब्दात कृतीबरोबर बोचरेपणाची, सलणारी भावनाही अभिप्रेत आहे.<br />
<br />
यावरून तर आपल्याकडे सारा राडा झाला होता. यांना हाकलून लावा, बाहेर पिटाळा अशा आरोळ्या घुमल्या होत्या. बिहारात एक मात्र मी पक्कं मनाशी ठरवून केलं. जो कोणी भेटला, गप्पा सुरु झाल्या की राज ठाकरे आणि त्याच्या त्या राडा आंदोलना बद्दल विचारायचं. काय झालं नक्की त्यावेळेस इकडे? अजूनही त्यांच्या मनात राग खदखदतोय का? मी हा प्रश्न किमान शंभरएक जणांना विचारला असेन. अगदी तेजस्वी यादव पासून नेपाळ सीमेवरच्या वाल्मिकीनगरच्या स्वयंपाक्यापर्यंत सा-यांना. खरं, प्रामाणिकपणे सांगू? राज ठाकरे आणि त्या हाणामारीचं नाव काढलं की ’गलत हुआ, बुरा असर हुआ’’ असं सारे म्हणायचे, पण म्हणून मग पेटून उठायचे, चार शिव्या हासडायचे, इकडं आल्यावर हात तोडू पाय तोडू असं म्हणायचे, चिडायचे असल्या काही प्रतिक्रिया बिलकुल मिळाल्या नाहीत. जणू काही ही मारामारी सवयीचीच होती. मार खाऊन घाबरून आले, काही दिवसांनी परत गेले. मला वाटायचं की इकडे हे बाहुबलींच्या दहशतीत जगायचे, मग मुंबई-पुण्याचा मार काय सहज सहन केला काय?<br />
<br />
’बिहारी अस्मिते’ तेचा उल्लेख प्रत्येक पक्षाने आपापल्या जाहिरनाम्यात केला होता. ’प्रदेस में ही नौकरी तो पलायन नही करना पडेगा’ अशा आशयाची आश्वासने प्रत्येक पार्टीची होती. महाराष्ट्रातून गेलो तेव्हा एक चर्चा सर्वत्र होती की ’राज ठाकरे आणि त्यांचं बिहारीविरोधी आंदोलन’ हा बिहारच्या निवडणूकीचा महत्वाचा मुद्दा बनणार. प्रत्यक्षात असं काहीच बिहारमध्ये नव्हतं. कोणताच नेता, लालू असो वा नितीश, हा मुद्दा काढत नव्हता. ’बिहारी अस्मिता’ खवळून उठायला मराठी अस्मितेच्या आंदोलनाचा वापर करत नव्हता. (हा मुद्दा काढणारा एकच नेता होता. तोही बिहारच्या बाहेरचा. राहुल गांधी. जेव्हा जेव्हा ते बिहारात राज ठाकरेंचा मुद्दा काढायचे, तेव्हा तेव्हा ते महाराष्ट्रात व्हिलन बनायचे, पण बिहारात हिरो अजिबात झाले नाहीत. कॊंग्रेसचे ९ आमदार होते, आता चारच आले.)मी जेव्हा महाराष्ट्रातल्या माझ्या मित्रांना फ़ोनवर सांगायचो तेव्हा त्यांना ते पटायचंच नाही. ज्या आंदोलनामुळे तिकडे बिहारमध्ये पार ट्रेन जाळल्या, आता तो तिकडे मुद्दाच नाही. हे पटत नाही, पण तसं होतं.<br />
<br />
हे असं का याचं एक कारण मला ’कॊम्रेड’ अभ्युदयनं सांगितलं. अभ्युदय पाटण्यात ’भारतीय कम्युनिस्ट पार्टी मार्क्सिस्ट लेनिनीस्ट (लिबरेशन)’ च्या ऒफ़िसमध्ये भेटला. जुन्या एका बंगलीतल्या कार्यालयात भिंतभर चारू मुजुमदारांचा फ़ोटो आणि बाजूला तेवढ्याच मोठ्या लेनीनच्या फ़ोटोच्या साक्षीनं. अभ्युदय ’माले’च्या स्टुडंट विंगचा तरूण कार्यकर्ता आहे. इथं राज ठाकरेंच्या आंदोलनाचा काय परिणाम होईल, मी विचारलं.<br />
"कुछ नाही होगा. ये नेता लोग बोलेंगेही नही उस बारे मे. उनकी पोल जो खुल जायेगी." अभ्युदय म्हणाला.<br />
असं का होईल याचं त्याने स्वत:चं निरिक्षण सांगितलं. राजच्या आंदोलनानंतर बिहारमध्ये वादळ उठलं खरं, नितीश-लालू-पासवान यांनी ’बिहारी अस्मिते’साठी एकत्र यायचं नाटक केलं खरं, पण त्यावेळेस बिहारच्या रस्त्यांवर वेगळच चित्र होतं.<br />
<br />
"सारे छात्र रस्ते पर उतर आये थे...उन्हे पता था की बिहारी लोग मुंबई मे पीट रहें है मगर उसकी वजह बिहार मे ही है...यहां बिहार के नेता ने कुछ नही किय अब तक...पढाई नही कर सकते, नौकरी नही कर सकते...बाहर जा कर मार खा रहे है तो इन्ही नेताओं की वजह से...हफ़्तेभर के लिए पटना मे मानो बंद जैसी स्थिती थी...फ़िर नितीश ने सारे छात्र संघटनाओं की मीटिंग बुलाई...’माले’ उसमे नही गया...मगर छात्र गुस्साएं है आज भी..."<br />
<br />
काय हा राग आतल्या आतच रहावा, आपल्यावरच उलटू नये म्हणून या मुद्द्याला नितीशही हात घालत नाहीत? अभ्युदयच्या निरिक्षणामागे त्याची एक राजकीय विचारधारा होती, मात्र घडत होतं ते तर खरं होतं. हा मुद्दा निवडणूकीच्या रणधुमाळीत आलाच नाही. ज्यांनी आणला, त्यांची दांडी गुल झाली.<br />
<br />
मी बिहारमध्ये जाण्यापूर्वी आणि गेल्यावरही अनेकांनी सल्ला दिला गेला, की फ़िरू नका. महाराष्ट्रातून आलो आहे हे सांगू नका, मराठी तर अजिबात बोलू नका. तुम्हाला मारायला मागेपुढे बघणार नाहीत आणि तापलेल्या राजकीय वातावरणात महाराष्ट्रातल्या बिहारीविरोधी आंदोलनाचा मुद्दा पेटवण्यासाठी तुम्हाला पकडूनही ठेवतील, इथपर्यंत सल्ले आले. मनावर घेतलं नाही तरी किडा डोक्यात राहिलाच. पण शपथेवर सांगतो की असा कणभरही अनुभव आम्हाला आला नाही. भेटलेल्या प्रत्येक माणसाला आम्ही महाराष्ट्रातून आलोय हे आवर्जून सांगितलं. द्वेषाचा तिथं अंशही नव्हता, ना रागाचा अंश, होती फ़क्त ’महमाननवाजी’.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6g2oUmfjRvA0m_8O5mB5wnM7ji6rzBUlSVUx4rcoUM_tmkoIMQiXFh33Fsp1W3UFWn_yUMO8X9QduoyLsgjgd3BAMDUKGn6hzrBfB1iS0J8v95U2kS3rSS2gj9fKlvCG3cmmRJ718F2k/s1600/2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="187" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6g2oUmfjRvA0m_8O5mB5wnM7ji6rzBUlSVUx4rcoUM_tmkoIMQiXFh33Fsp1W3UFWn_yUMO8X9QduoyLsgjgd3BAMDUKGn6hzrBfB1iS0J8v95U2kS3rSS2gj9fKlvCG3cmmRJ718F2k/s320/2.JPG" width="320" /></a></div><br />
<br />
<b>७.सात.</b><br />
<br />
आता नितीश जिंकलेत. स्वतंत्र भारताच्या लोकशाहीतील एक ऎतिहासिक, विक्रमी विजय त्यांनी नोंदवलाय. पण बिहार बदलेल? म्हणजे बदलाची जी प्रक्रिया त्यांनी नितीश कुमारांवर विश्वास ठेवून स्वीकरली आहे ती पूर्णत्वाला जाईल? किमान ती वेगवान तरी होईल?<br />
<br />
याचं उत्तर शोधतांना आपल्या राज्याशी तुलना करण्याचा मोह सोडवत नाही, किंबहुना अननुभवाला दुसरा पर्याय नाही. महाराष्ट्रात स्वातंत्र्यानंतर जमिन सुधारणा झाल्या, कुळ कायद्यासारख्या गोष्टींमुळे शेतजमीनीचं वाटप झालं. म्हणजे शेतीआधारित अर्थव्यवस्था जेव्हा होती तेव्हा शहरी नोक-यांवर न आधारलेल्यांकडे जमीन होती. सहकाराचा एक टप्पा आपल्याकडे आला. उद्योगाधारित अर्थव्यवस्थेकडे जाण्याअगोदरचा तो महत्वाचा टप्पा होता. या काळात फ़ुले-आंबेडकर-शाहू-आगरकरांच्या सुधारणावादी, समरसतावादी विचारांचं अभिसरण आपल्या समाजात चालू होतं, राहिलं हाही महत्वाचा भाग. त्यांनंतर मग महाराष्ट्र मुक्त अर्थव्यवस्थेच्या काळात, जागतिकीकरणाची फ़ळं चाखतांना आधुनिक उद्योगाधारित अर्थव्यवस्थेकडे आलाय. पण अजूनही त्यात विषमता आहेच.<br />
<br />
पण बिहार हा त्या सामाजिक-आर्थिक बदलाच्या या एका टप्प्यालाच मुकलाय. जमीन सुधारणाच कर्मठ जातिव्यवस्थेमुळे झाल्या नाहीयेत, मग सहकार चळवळ तर दूरचीच गोष्ट. जातिव्यवस्था सैल होण्याऎवजी हिंसक बनत गेली. बटाईदारी बिल आजही आणण्याचं धाडस नितीश करू शकत नाहीयेत. शिक्षणाचा प्रसार क्धी झालाच नाही. मग हे अंतर बिहार कसं कापणार? समजा बिहार थेट उद्योगाधारित अर्थव्यवस्थेकेडे गेला तर? नितीश कुमारांच्या छबीकडे बघून टाटा-अंबानी-मित्तल बिहारमध्ये मोठमोठे उद्योग सुरु करतीलही, पण ही एवढी झेप बिहारला एकदम झेपेल का? एक शरीरकष्ट जर सोडले तर या उद्योगांसाठीचं ’स्किल्ड लेबर’ तिथं स्थानिक पातळीवर आहे का? जर शेतजमिनी उद्योगांसाठी जायला लागल्या, जशा सध्या त्या आपल्याकडे जाताहेत, तर मग ज्यांच्याकडे जमिनीच नाहीत अशा शेतमजूरी करणा-या बावन्न टक्के बिहारींनी करायचं काय? या खूप पुढंच्या गोष्टी असतील या, पण असे काही भाबडे प्रश्न पडतात.<br />
<br />
अजूनही काही प्रश्न आहेत. कदाचित त्यांची उत्तर इतिहासात असतील. इतिहासानं बिहारवर सूड उगवलाय. नाहीतर काय, अजून काय म्हणाय़चं? हिंदू, बौद्ध आणि जैन ही तीनही शांति-मानवता या ध्येयांनी प्रेरित तत्वप्रणाली इथं वाढल्या, बहरल्या. नालंदा विद्यापीठ त्याचं उत्तम उदाहरण आहे. मग असं काय घडत गेलं की हा समाज इतका हिंसक बनत गेला? या इतिहासाचा, संस्कृतीचा वारसा ते का नाही दाखवू शकत आहेत? जरासंधाच्या या भूमीला शापातून मुक्त करण्याची प्रक्रिया काय असू शकेल?<br />
<br />
ती प्रक्रिया समजेल तेव्हाच हे अंतर नितीश कसं पार करणार याचा अंदाज येईल? समजून घेणं सुरु तर झालंय. बिहारवर लक्ष असायला हवं.<br />
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-19589828189056629702010-10-29T04:27:00.000-07:002010-12-06T00:28:08.925-08:00जाता जाता नितीशबाबूंच्या घरी...अगदी ध्यानी मनी नसतांनाही नितीशकुमारांच्या घरी गेलो<span style="font-family: Mangal;">. </span>म्हणजे त्यांच्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>पुश्तैनी<span style="font-family: Mangal;">’ </span>घरी<span style="font-family: Mangal;">. </span>फ़ार काही नाही<span style="font-family: Mangal;">, </span>पण एका राज्याच्या मुख्यमंत्र्याचं घर किती साधं असू शकतं याची कल्पनाही करता येत नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
नालंद्याहून पाटण्याला चाललो होतो<span style="font-family: Mangal;">. </span>जाता जाता बख्तियारपूर लागलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>रात्रीचे आठ वाजून गेले होते<span style="font-family: Mangal;">. </span>आमच्या गाडीचा ड्रायव्हर सुरिंदर हा एक अचाट वल्ली आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>तासनतास पानाच्या ठेल्यावर वा चहाच्या टपरीशी उभं राहून <span style="font-family: Mangal;">’</span>लालू<span style="font-family: Mangal;">-</span>नितीश का क्या होगा<span style="font-family: Mangal;">’ </span>या चावून चोथा झालेल्या विषयावर जुनं पान परत रंगवावं तशी चर्चा करणा<span style="font-family: Mangal;">-</span>या <span style="font-family: Mangal;">’</span>बिहारी<span style="font-family: Mangal;">’ </span>सवयीचा तो परिपाक आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>सांगण्याची शैली फ़क्त वेगळी<span style="font-family: Mangal;">, </span>पण पत्रपंडितांची निरिक्षणं त्याच्यापेक्षा काही वेगळी नाहीत<span style="font-family: Mangal;">. </span>नितीशनी <span style="font-family: Mangal;">’</span>चना<span style="font-family: Mangal;">’ </span>एक्स्प्रेस का सुरु केली याचं <span style="font-family: Mangal;">’</span>सुंदर<span style="font-family: Mangal;">’ </span>गॊसिप तो आम्हाला ऎकवत होता<span style="font-family: Mangal;">. </span>पत्रकारच व्हायचा<span style="font-family: Mangal;">, </span>ड्रायव्हर झाला<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>वह है नं सर<span style="font-family: Mangal;">, </span>नितीशजी का घर है<span style="font-family: Mangal;">..." </span>गप्पांच्या ओघात एक वाक्य सुरिंदर बोलून गेला<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>क्या<span style="font-family: Mangal;">? </span>किसका<span style="font-family: Mangal;">?" </span>काही चुकीचं ऎकलं का असं वाटून मी विचारलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>हां<span style="font-family: Mangal;">. </span>हां<span style="font-family: Mangal;">. </span>नितीशजी का ही घर<span style="font-family: Mangal;">. </span>यहीं तो रहता है उनका परिवार<span style="font-family: Mangal;">. </span>सी एम बनने के बाद पटना चले गये ना <span style="font-family: Mangal;">"</span>सुरिंदर म्हणाला<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>पिछे लो<span style="font-family: Mangal;">, </span>पिछे लो<span style="font-family: Mangal;">, </span>पिछे लो<span style="font-family: Mangal;">..." </span>गाडीतले आम्ही सारे जवळजवळ किंचाळलोच<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvseXQMjwyy9RDaaMBkskNBmmPEhBgbyWL1zgIKkECzdiznzj1hNBFGj3xmL7opopSUe2MzQQqQGJYq97jN2E-hRUJk9N2FoKHXTpwu9DKWc7UBvc_p-02GCJc_9dtMv38fS09IfVRQn0/s1600/DSC08724.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvseXQMjwyy9RDaaMBkskNBmmPEhBgbyWL1zgIKkECzdiznzj1hNBFGj3xmL7opopSUe2MzQQqQGJYq97jN2E-hRUJk9N2FoKHXTpwu9DKWc7UBvc_p-02GCJc_9dtMv38fS09IfVRQn0/s320/DSC08724.JPG" width="320" /></a></div>नितीश कुमारांचं घर<span style="font-family: Mangal;">? </span>मुख्यमंत्र्याचं घर<span style="font-family: Mangal;">? </span>आत जाऊन पाहिलंच पाहिजे<span style="font-family: Mangal;">. </span>रस्त्याच्या बाजूला जुन्या वाड्यासारखं दिसावं असं घर होतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>छोटं फ़ाटक ढकललं की लगेचच मुख्य खोलीत<span style="font-family: Mangal;">. </span>इकडं सगळ्या घरांसमोर असतात असं प्रशस्त अंगण वगैरे काही नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>आत दोन खोल्यात छोटे बल्ब मिणमिणत होते<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्या उजेडात दोन तीन माणसं एका बाजेवर जेवत बसली होती<span style="font-family: Mangal;">.</span><span style="font-family: Mangal;"><br />
</span><br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>क्या यह नितीशजी का घर है<span style="font-family: Mangal;">?" </span>आम्ही विचारलं<span style="font-family: Mangal;">.</span>हांजी<span style="font-family: Mangal;">. </span>यही है<span style="font-family: Mangal;">?" </span>लगेच उत्तर आलं एकाकडून<span style="font-family: Mangal;">. </span>तो आप क्या उनके परिवार से है<span style="font-family: Mangal;">?"</span>अरे नही भई<span style="font-family: Mangal;">. </span>हम काहे के उनके परिवारवाले<span style="font-family: Mangal;">? </span>हम पुलिसवाले है<span style="font-family: Mangal;">. </span>यही पर बंदोबस्त के लिए रहते है<span style="font-family: Mangal;">." </span>त्यातल्या एकानं सांगितलं<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
हे सालं कसलं बंदोबस्तासाठी राहणं<span style="font-family: Mangal;">? </span>स्वत<span style="font-family: Mangal;">:</span>चं घर असल्यासारखंच वापरत होते<span style="font-family: Mangal;">, </span>आणि तेही मुख्यमंत्र्याचं घर<span style="font-family: Mangal;">. </span>सगळा पसारा होता<span style="font-family: Mangal;">. </span>कपडे सगळीकडे पसरले होते<span style="font-family: Mangal;">. </span>तिथंच एक मातीची चूल करून स्वयंपाकघर केलं होतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>लगतच्या खोलीत टेबल मध्यभागी ओढून मस्तपैकी गावक<span style="font-family: Mangal;">-</span>यांचा गप्पांचा फ़ड लागला होता<span style="font-family: Mangal;">. </span>डोकावून डोकावून अजून लोक त्यात येत होते<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
तपशीलाचा भाग असा की<span style="font-family: Mangal;">, </span>की मुख्यमंत्री होईस्तोवर नितीश कुमार इथंच रहात होते<span style="font-family: Mangal;">. </span>आता येऊन जाऊन असतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>याच घरात त्यांचं लहानपण<span style="font-family: Mangal;">, </span>जेपींच्या चळवळीनं भारावलेलं तारूण्य गेलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>हे त्यांचं पुश्तैनी<span style="font-family: Mangal;">, </span>म्हणजे पिढीजात घर<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यांचे वडील कविराज लखन सिंग यांनी<span style="font-family: Mangal;">, </span>जे स्वातंत्र्यसिनिक होते<span style="font-family: Mangal;">, </span>त्यांनी वाढवलं<span style="font-family: Mangal;">, </span>जपलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्याच्या आई परमेश्वरी देवी<span style="font-family: Mangal;">, </span>भाऊ सतीशकुमार अगदी काही दिवसांपूर्वीपर्यंत इथं रहायचे<span style="font-family: Mangal;">. </span>आता त्यांचाही पत्ता <span style="font-family: Mangal;">’</span>सी एम हाऊस<span style="font-family: Mangal;">, </span>सर्क्युलर रोड<span style="font-family: Mangal;">, </span>पटना<span style="font-family: Mangal;">’ </span>असा झालाय<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यांचा मुलगाही तिकडेच असतो पाटण्याला<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण या घरातलं सगळं अजून असचं आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>इकडचं काही घेऊन गेले नाहीत<span style="font-family: Mangal;">. </span>अर्थात फ़ार मोठं घर नाहीच आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>सुरुवातीच्या दर्शनी खोल्या संपल्या की एका बोळकांडातून छोटा जिना वर जातो<span style="font-family: Mangal;">. </span>वर माडीवर दोन छोट्या खोल्या आहेत<span style="font-family: Mangal;">, </span>बस्स<span style="font-family: Mangal;">. </span>आणि हे घर बंदोबस्ताच्या नावाखाली असंच्या असं या पोलिसांना वापरायलाच दिलंय<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>लेकिन अक्सर आते जाते रहते है<span style="font-family: Mangal;">. </span>ये फ़िलहाल चुनाव का मौसम है नं<span style="font-family: Mangal;">. </span>इसिलिये बहुत दिनों मे नही पधारे<span style="font-family: Mangal;">..." </span>एक साधारण पन्नाशीचा<span style="font-family: Mangal;">, </span>फ़ार गर्दी का झालीयं म्हणून डोकवायला आलेला माणूस माहिती पुरवतो<span style="font-family: Mangal;">. </span>हे गोविंद ठाकूर<span style="font-family: Mangal;">. </span>लहानपणापासून नितीशना ओळखतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>नाभिक समाजाचे आहेत<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgglbaGE8tdvJCOd8b6HVHBUO1dh0oNiywwTrrho67rvlfGKkIlIJ6N531hlruj8Yoi8PItqne988ywPI54Y1Qd0Q0NQsm1-7a8eAtSkOZw1oSVDxOxZzlQ0mBge3r-AzHKgjMoVt590mE/s1600/DSC08742.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgglbaGE8tdvJCOd8b6HVHBUO1dh0oNiywwTrrho67rvlfGKkIlIJ6N531hlruj8Yoi8PItqne988ywPI54Y1Qd0Q0NQsm1-7a8eAtSkOZw1oSVDxOxZzlQ0mBge3r-AzHKgjMoVt590mE/s320/DSC08742.JPG" width="320" /></a></div><br />
<br />
"हमेशा मुझसेही बाल बनाते है<span style="font-family: Mangal;">. </span>लेकिन अब हमेशा के लिए पटना चले गए इसलिये नही होता<span style="font-family: Mangal;">. </span>मगर जब भी कोई पारिवारिक कार्यक्रम हो<span style="font-family: Mangal;">, </span>यानी शादी<span style="font-family: Mangal;">, </span>पूजा या कुछ भी<span style="font-family: Mangal;">, </span>तो मुझेही बुलाते है यहां से<span style="font-family: Mangal;">." </span>गोविंद ठाकूरांना अभिमान वाटत असतो<span style="font-family: Mangal;">. " </span>अब वह तो यहां है रहते<span style="font-family: Mangal;">. </span>तो यही पर ही मैने अपना सलून भी खुलवा दिया है<span style="font-family: Mangal;">, </span>यही बगल में<span style="font-family: Mangal;">." </span>गोविंद ठाकूर जागा दाखवतात<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
अशक्य<span style="font-family: Mangal;">, </span>मुख्यमंत्र्यांच्या घरात सलून<span style="font-family: Mangal;">! </span>पटत नाही<span style="font-family: Mangal;">, </span>पण ते असतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>लक्षात घ्या<span style="font-family: Mangal;">, </span>की याच नितीश कुमारांनी इथं पिछ्डा<span style="font-family: Mangal;">-</span>अतिपिछडा जातींचं <span style="font-family: Mangal;">’</span>पोलिटिकल इंजिनियरींग<span style="font-family: Mangal;">’ </span>केलंय आणि त्यातूनच या ३ टक्केच असलेल्या कुर्मी समाजातून आलेल्या नेत्यानं लालूंच्या यादव<span style="font-family: Mangal;">-</span>मुस्लिम आणि इतरांच्या सवर्ण साम्राज्याला यशस्वी आव्हान दिलंय<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
<br />
थोड्या वेळ गप्पा मारून आम्ही निघतो<span style="font-family: Mangal;">. </span>जाणवतं ते फ़क्त इतकंच की नितीश कुमारांच्या साधेपणाबद्दल जे सारे बोलतात ते किमान त्यांचा या घरी जाऊन खरं वाटतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>नाहीतर स्वत<span style="font-family: Mangal;">:</span>च्या गावी अक्षरश<span style="font-family: Mangal;">: </span>गढ्या असलेले मुख्यमंत्र्यांची संख्या महाराष्ट्रात काही कमी आहेत काय<span style="font-family: Mangal;">? </span>उभं राज्य लोड शेडिंगच्या नावाने बोंबा मारत असतांना फ़क्त आपल्याच गावाला चोवीस तास वीज देणारे ऊर्जामंत्र्यांची संख्याही कमी नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>फ़ॊर रेकॊर्ड<span style="font-family: Mangal;">, </span>जे काही १५<span style="font-family: Mangal;">-</span>२० मिनीटं आम्ही नितीश कुमारांच्या घरात होतो<span style="font-family: Mangal;">, </span>त्यात दोन वेळा वीज गेली आणि इथे चोवीस तासात ६ तासच वीज असते<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Arial;">------------------------------------------------- </span>Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-84868206466994178742010-10-27T01:04:00.000-07:002010-10-27T01:04:13.384-07:00जिरादेई: ’साधुपुरूषां’च्या प्रदेशात<span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">झालं असं</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">की चाललो होतो </span>’<span lang="MR">देवाच्या आळंदी</span>’<span lang="MR">ला आणि पोहोचलो </span>’<span lang="MR">चोरां</span>’<span lang="MR">च्या !</span></span> <br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">शोधायलो गेलो राजेंद्रबाबू आणि सापडला </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">मिस्टर नटवरलाल</span>’!!</span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">म्हणजे एक असतो </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">राष्ट्रपती भवना</span>’<span lang="MR">त राहणारा पहिला बिहारी (आणि भारतीय)</span>, <span lang="MR">तर दुसरा असतो ते </span>’<span lang="MR">विकणारा</span>’ <span lang="MR">पहिला (आणि एकमेव) बिहारी आणि दोघेही एकाच गावचे</span>, <span lang="MR">जिरादेईचे!!!</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">खरंच</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">बिहारमध्ये काहीही घडू शकतं. आता आलोच आहे जिरादेईजवळ (सिवानपासून फ़क्त १० किमी) तर भारताचे पहिले राष्ट्रपती असलेल्या डॊ.राजेंद्रप्रसादांच्या या गावी जायलाच हवं हे ठरवलेलं होतं. त्यांचं म्हणे इथं अजूनही सुरेख जपलेलं घर आहे</span>, <span lang="MR">ते पहायचं होतं. पण कसं जायचं याची जरा चौकशी करायला लागलो तर प्रत्येक जण सांगायला लागला</span>, "<span lang="MR">जा ही रहे हो तो नटवरलाल के घर जरूर हो आना...". म्हणजे</span>? <span lang="MR">मला सुरुवातीला काही समजलंच नाही. "अरे वो नटवरलाल...दुनिया का वसी मशहूर महाठग जिसपर अमिताभ फ़्लिम बनी है...वह उसी गांव का है नं...". </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">मग लाईट पेटला...अरे बाप रे! तो मिस्टर नटवरलाल</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">? <span lang="MR">ठगांच्या ठगांचा ठग</span>? <span lang="MR">द फ़ादर ऒफ़ ऒल फ़्रॊड्स</span>?</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6FtcFs3TTsb0jR642UeYBT5bGaSe77yXXyZhfAqEwrAEHQXmGhAt5XLxo0iKH1SI52PEl2smqnQ6aeV_k7568dJeswwL_MktdEqgMmcZjP_3u6GKXGEjh2ao-pVcAuvvlJZSFJCUvVg4/s1600/Film+Poster.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6FtcFs3TTsb0jR642UeYBT5bGaSe77yXXyZhfAqEwrAEHQXmGhAt5XLxo0iKH1SI52PEl2smqnQ6aeV_k7568dJeswwL_MktdEqgMmcZjP_3u6GKXGEjh2ao-pVcAuvvlJZSFJCUvVg4/s1600/Film+Poster.jpg" /></a></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">ज्यानं परदेशी नागरिकांना </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">ताजमहाल</span>’ <span lang="MR">तीनदा विकला</span>, ’<span lang="MR">लाल किल्ला</span>’ <span lang="MR">दोनदा विकला आणि सालं हेही कमी पडलं म्हणून </span>’<span lang="MR">राष्ट्रपती भवना</span>’ <span lang="MR">चाही एकदा सौदा केला तो मि.नटवरलाल</span>?</span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">पाच फ़ुट अंतरावर उभा राहूनही केवळ हाताची हालचाल लक्षात ठेवून जगातल्या कोणाचीही हुबेहूब सही करू शकायचा मि. नटवरलाल</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">?</span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">शेकडो लोकांना कोट्यावधींना गंडवून १००<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>हून अधिक केसेस मध्ये जो भारतातल्या ८ राज्यांच्या पोलिसांना हवा होता आणि एकूण ११३ वर्षांची शिक्षा होऊनही भारतातला कुठलाच तुरूंग ज्याला शिक्षेचा पूर्ण काळ अडकवून ठेवू शकला नाही तो मि.नटवरलाल</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">? </span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">एकदा संधी द्या आणि भारताला चार दिवसांत कर्जमुक्त करून दाखवतो असं सरकारला जाहिर आव्हान देणारा मि.नटवरलाल</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">? </span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">ज्याचा आयुष्यात दोनदा मृत्यू झाला तो मि.नटवरलाल</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">? </span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">ज्याचं खरं काय नी काल्पनिक काय पण ठग असूनही </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">लिजंड</span>’ <span lang="MR">बनून राहिलेला</span>, <span lang="MR">ज्याच्या हातचलाखीवरची रेलबुकं आजही हजारोनं खपतात</span>, <span lang="MR">तो मि. नटवरलाल</span>? </span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">सगळं असं खटाखट आठवायला लागलं आणि जाम एक्साईट झालो. माफ़ करा</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">पण राजेंद्रबाबूंपेक्षा त्याच्याविषयीच जास्त आकर्षण वाटायला लागलं. आणि त्या गावात नी परिसरातही हीच एक्साईटमेंट आहे. नटवरलाल विचारलं की लगेच हसू यायला लागतं</span>, <span lang="MR">ठग म्हणतानाही आदर वाटायला लागतो आणि त्याला कधी पाहिलं असो वा नसो रामायणाचे असतात तसे नटवरलालच्या किश्श्यांचे संस्कार बाहेर पडायला लागतात.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">त्याचं घर काही अगदी प्रॊपर जिरादेईत राजेंद्रबाबूंच्या घराजवळ नाहीये. पण इथून साधारण दीड किलोमीटरवर जिरादेईचा भाग म्हणावा अशी </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">बरगा</span>’ <span lang="MR">वस्ती आहे. जरा बांधाबांधानं गेलं की आलीच लगेच.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">नटवरलाल का घर</span>?" <span lang="MR">आमचा प्रश्न पूर्णही होत नाही तोवर हसत हसत प्रतिशश्न येतो</span>, "<span lang="MR">देखना है</span>? <span lang="MR">आईये मेरे पिछे..." असं म्हणून जोगिंदर स्वत:च भराभरा पुढे चालायला लागतात.यांचं वय साधारण ५० वर्षे. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">आपने देखा है कभी नटवरलाल को</span>?" <span lang="MR">हा प्रश्न मी या गावात भेटणा-या प्रत्येक माणसाला विचारणार होतो. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">अरे नही भाई...हम कहा देखेंगे उनको</span>? <span lang="MR">मगर सुना बहुत है बचपन से...बताते है</span>,<span lang="MR">यह आदमी एक कुछ भी कर सकता था...एक बार उनकी बेटी की शादी थी और यह साब पुलिस क लिए वांटेड थे...पुलिस आकर बैठ गयी थी बाहर...उअनका मानना था बेटी की शादी है तो कही न कही से तो आयेंगे ही...बात तो सही थी...नटवरलाल तो जरूर आये के लेकिन पुलिस को पता भी न चला...पूरे समारोह मे एक दिन पहले से वो औरत के कपडे पहनकर बैठ गये...किसी को जरा सी भी आशंका नही हुई...जैसे ही पुलिस राह देख कर चली गयी तब नटवरलाल सबके सामने आये और </span>’<span lang="MR">देखिये</span>, <span lang="MR">पुलिस मुझे कभी पकड नही सकती</span>’ <span lang="MR">ऎसा बोलकर वापस चले भी गये..." जोगिंदर अगदी रमून सांगत होते. कितव्यांदा हा किस्सा अशा बाहेरच्या व्यक्तीला सांगत होते कोणाच ठावूक पण सांगतांना आत गुदगुल्या होत होत्या हे नक्की. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">बोलता बोलता आम्ही एका जुन्या घरापाशी आलो. पडीक घर होतं. छप्पर नव्हतंच पण विटांच्या भिंती आणि पुढचं दार शाबूत होतं. बाकी खंडहर होतं गवत माजलेलं. आम्ही मात्र </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">अजि म्या ब्रम्ह पाहिला</span>’ <span lang="MR">असं त्या घराकडे पाहत होतो. याच घराबाहेर पोलिस त्यांची वाट पहात होते</span>, <span lang="MR">आणि हे बाबू आत लग्नसमारंभात होते. अमेझिंग!</span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMJpyWF2TX8MNgK16eUD2HiisX5lXbSvKBa7OgqPl0-Eov1l6efKlVB5ejeWp3D5BIrFn2QjltAkxP2i8lq-3lEfQAmQKi-48qXR1Za3iw0GwKrNt4qJ2PZZACjgDDbZlQo9wyod4k02k/s1600/Natwarlal+House.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMJpyWF2TX8MNgK16eUD2HiisX5lXbSvKBa7OgqPl0-Eov1l6efKlVB5ejeWp3D5BIrFn2QjltAkxP2i8lq-3lEfQAmQKi-48qXR1Za3iw0GwKrNt4qJ2PZZACjgDDbZlQo9wyod4k02k/s320/Natwarlal+House.JPG" width="320" /></a></div></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">अभी कुछ साल पहले उनके एक भाई रहते तथे यहां</span>, <span lang="MR">मगर बाद मे सिवान चले गये. लडकी का पता नही." जोगिंदर माहिती पुरवतात. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">कोई है अभी गांव मे उस वक्त का जो उनसे मिला हो</span>?" <span lang="MR">हे तर आमचं पालुपद. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">हां. एक राजेश्वर पांडे है यहां पर. पैंसठ साल के है...वो कभी उनसे मिले हो शायद." </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">चलिये फ़िर उनके पास जायेंगे." आमची चौकडी मग गल्ल्यागल्ल्यांतून पांडेच्या घरी. राजेश्वर पांडे</span>, <span lang="MR">नटवरलाल पाहिलेला माणूस</span>, <span lang="MR">एक नंबर!</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">नही भई मैने तो कभी नही देखा उनको." पांडेंचं पहिलं वाक्य. हात्तीच्या</span>, <span lang="MR">म्हाता-यानं सारा खेळच मोडला. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">" <span lang="MR">मगर मै उनकी अंत्यसंस्कार को गया था रांची. सतानवे (१९९७) में उनके भाई के साथ</span>, <span lang="MR">जब पहली भार उनकी मौत हुई थी..." चला</span>, <span lang="MR">पांडे कशाला तरी साक्षीदार होते तर. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">आता</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">या </span>’<span lang="MR">पहली बार मौत</span>’ <span lang="MR">चा किस्सा लै भारी आहे. या नटवरलालाभवती ज्या अनेक दंतकथा फ़िरताहेत त्यातली एक अचाट म्हणजे हा मनुष्य एका आयुष्यात दोनदा मेला. त्यातल्या पहिल्यांदा रांचीला १९९७ मध्ये. २४ जून १९९६ ला शिक्षा भोगत असतांना त्याला कानपूर जेलमधून दिल्लीत आणलं जात होतं रेल्वेनी </span>’<span lang="MR">एम्स</span>’<span lang="MR">मध्ये इलाजासाठी. त्यावेळेस व्हिलचेअरमध्ये असलेला नटवरलाल रेल्वे स्टेशनवरून फ़रार झाला</span>, <span lang="MR">त्यावेळी पोलिसांनी त्याला शेवटचं पाहिलं. नंतर बातमी आली की रांचीमध्ये त्याचं निधन झालं आणि त्याच्या भावानं गावातल्या लोकांसहित जाऊन अंत्यसंस्कार केले. पण प्रकरण इथे संपेल तो नटवरलाल कसला</span>? <span lang="MR">त्यानंतर १३ वर्षांनी तो अजून एकदा मेला. त्याच्या वकीलांनी कानपूर कोर्टामध्ये २००९ साली असा अर्ज दाखल केला की </span>’<span lang="MR">माझ्या अशिलाविरूद्ध असलेले सारे खटले आता थांबविण्यात यावेत कारण २५ जुलै २००९ रोजी त्यांचं निधन झालं आहे</span>’. <span lang="MR">खरं काय नी खोटं काय</span>, <span lang="MR">त्या </span>’<span lang="MR">वर</span>’ <span lang="MR">गेलेल्या नटवरलाललाच माहिती!</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">जसा तो मेला किती वेळा अन कधी हे माहित नाही</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">तसा किती नावांनी जगला हेही माहित नाही. जरी </span>’<span lang="MR">अमर</span>’ <span lang="MR">झाला मि.नटवरलाल म्हणून</span>, <span lang="MR">अधिक तरी आयुष्यभर त्याने ५० हून अधिक नावांनी त्याने गंडवागंडवी केली. आता जन्माचंच नाव म्हणाल तर हा मूळ होता </span>’<span lang="MR">मिथिलेश कुमार श्रीवास्तव</span>’ <span lang="MR">ज्याचा जन्म १९१२ साली जिरादेईत झाला. पण एकदा उद्योग वाढायला लागल्यावर त्याने </span>’<span lang="MR">नटवरलाल</span>’, ’<span lang="MR">भूखल प्रसाद</span>’, ’<span lang="MR">राधेश्यम अग्रवाल</span>’ <span lang="MR">अशा अनेक नावांनी तो जगला. भारताच्या एका टोकापासून ते दुस-या टोकापर्यंत त्याने सगळ्यांना गंडवलं. कोट्यावधींचा चुना लावला. ताजमहाल-लाल किल्ला-राष्ट्रपती भवन अनेकदा विकल्याचा किस्सा तर प्रसिद्ध आहे पण आपल्या सही करण्याच्या कौशल्याने त्याने एकदा खुद्द राजेंद्र प्रसादांना गंडवले होते. त्यांची सही हुबेहुब करून त्यांच्या खात्यातून पैसे काढले होते. अनेकदा पकडला गेला</span>, <span lang="MR">पण कधी कोणताही तुरूंग त्याला अडकवून ठेवू शकला नाही. एकदा तर म्हणे पोलिसांच्या वेशातच सगळ्यांचे </span>’<span lang="MR">सॆल्यूट</span>’ <span lang="MR">स्वीकारत तो आरामात फ़रार झाला होता. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">" <span lang="MR">देखिये बाबू. एक बात मगर समझ लिजिये...वह कोई डकैत नही था..नाही गोलीबारी कर किसकी हत्या उसने की है...तेज दिमाग की उसे देन थी और उसे इस्तमाल कर वह अमीरोंको ठगता था और गरीबों मे पैसा बांटता था..." पांडे हे वाक्य जरा जरबेने बोलतात तेव्हा तो तर्क मलाही पटायला<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>लागतो. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">पण या काळात आम्हाला ख-या</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">हयात असलेल्या </span>’<span lang="MR">नटवरलाल पाहिलेल्या माणसा</span>’<span lang="MR">चा शोध लागलेला असतो. जयराम पणित</span>, <span lang="MR">वय वर्षं शंभरहून अधिक</span>, <span lang="MR">नटवरलालचे शाळेपासूनचे सवंगडी. इतकं वय होऊनही नटवरलाल हा विषय त्यांना अजूनही पुरतो. </span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigwqHERWyDPMiPrejwktTJkvpIkgpyuNkCax9Wc8hNHz3IjviSkla1jNCJFWoqPymfQnNnRMPuS30mRa7MgeVang-IWWT6Tt2m7JbZ4bktbLxGg93uTGkDF2vvY2Z57o66E7m5PfQswbU/s1600/Natwarlal+Friend.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigwqHERWyDPMiPrejwktTJkvpIkgpyuNkCax9Wc8hNHz3IjviSkla1jNCJFWoqPymfQnNnRMPuS30mRa7MgeVang-IWWT6Tt2m7JbZ4bktbLxGg93uTGkDF2vvY2Z57o66E7m5PfQswbU/s320/Natwarlal+Friend.jpg" width="320" /></a></div></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">" <span lang="MR">वह तो स्कूल से ही उसके </span>’<span lang="MR">चिटींग</span>’ <span lang="MR">से नमूने दिखाई देते थे...वैसे वह पढा भी नही</span>, <span lang="MR">सोलह-सत्रह साल की उम्र मे घर से निकल गये और धंडे शुरू कर दिये...मुंबई मे दुकान खुलवाई गहनों की</span>, <span lang="MR">बाद मे गोरखपूर में भी कपडॊंकी दुकान थी...गांव हमेशा आते थे और यहां<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>के लडकों के दुकानों मे नौकरी देते थे...बाद मे फ़िर पता चला की पैसे कैसे मिलते थे इनको..."</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">हे असले शेकडो किस्से आहेत नटवरलालचे या गावांत. कोणी सांगायचं थांबत नाही. ते खरे खोटे आहेत याचा कोणी विचार करत नाहीत. पण दंतकथा बनून राहिलेल्या नटवरलालची ओळख आपल्या गावाला आहे हे त्यांना आवडतं. तो महाठग असला तरी त्यांना तो आवडतो</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">इतकंच काय पण त्याच्याकडे काही दैवी शक्ती असणार असं त्यांना वाटतं.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">दैवी शक्ती वगैरे जाऊ दे. पण त्याच्या या </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">कर्तबगारी</span>’<span lang="MR">चं रहस्य खुद्द नटवरलालनेच सांगितलंय. १९६८ ला जेव्हा एका गुन्ह्यात अटक करून त्याला लखनौला न्यायाधीशांसमोर हजर केलं तेव्हा तो म्हणला होता</span>, " <span lang="MR">मी काही लोकांना फ़सवत नाही</span>, <span lang="MR">उलट तेच लालसेपायी माझ्याकडे पैसे देतात. जोपर्यंत लालसा</span>, <span lang="MR">हव्यास आहे तोपर्यंत नटवरलाल काही मरत नाही."!</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">त्याला या असल्या चांगल्या-वाईट</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">मानवी-दैवी असल्या विशेषणांत उगाच न अडकवता आम्ही गावाबाहेर पडतो. एक नक्की की</span>, ’<span lang="MR">मी नटवरलालच्या घरी जाऊन आलो</span>’ <span lang="MR">ही सांगण्यासारखी गोष्ट आहे. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">ख-या </span></b><b><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">साधुपुरूषा</span>’<span lang="MR">चं</span>, <span lang="MR">राजेंद्रबाबूंचं गांव</span></span></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWVCLMg8wZbeH7Lh2eGSTZZuFluwc-HklEfNku1d7iNpnL0R7li3BvDGzagHCX_MvTnaVss3Jk6AA7kZhZ6LdJnkf-5WKUd8rC1w5dfGcUN-PuCUbVGIbno0lw7WyD596Xn4nvppiC6IA/s1600/Dr+prasad.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWVCLMg8wZbeH7Lh2eGSTZZuFluwc-HklEfNku1d7iNpnL0R7li3BvDGzagHCX_MvTnaVss3Jk6AA7kZhZ6LdJnkf-5WKUd8rC1w5dfGcUN-PuCUbVGIbno0lw7WyD596Xn4nvppiC6IA/s320/Dr+prasad.jpg" width="263" /></a></div></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">जिरादेईला आलो मात्र हे राजेंद्रबाबूंचं म्हणून. स्वतंत्र भारताचे पहिले राष्ट्रपती डॊ.राजेंद्र प्रसाद यांचे हे गाव. हे राजेंद्र प्रसादांचं जन्मस्थान. आजही त्यांच्या कुटुंबाची प्रचंड हवेली व्यवस्थित जपली गेली आहे. राजेंद्रप्रसादांचे वास्तव्य उत्तरार्धात दिल्लीत जरी असले तरीही सारे एकत्र कुटुंब इथेच असायचं जिरादेईत. बिहारच्या या भागात स्वातंत्र्यचळवळ त्यांनी रोवली या घरातून. कॊंग्रेसचंही ते एक महत्वाचं केंद्र होतं. राजेंद्रबाबूंच्या पश्चात त्यांचा एक मुलगा मृत्युंजय प्रसाद इथे असायचे. त्यांनीही इथून राजेंद्रप्रसादांचा राजकीय वारसा पुढे चालवला</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">ते दोन वेळा खासदारही होते. आता मात्र त्यांच्याही कुटुंबाचं इथे कोणी नाही. ते डेहरादूनला असतात. गांधीवादी असूनही बिहारच्या पंरंपरागत जमीनदारी प्रथेने हजारो एकर जमीन आपल्याकडे ठेवल्याचे आरोप त्यांच्यावर झाले ती जमीन आता जवळपास सगळीच विकून टाकली आहे. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">राजेंद्रबाबूंचं आज मात्र हे घर </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">भारतीय पुरातत्व विभागा</span>’<span lang="MR">कडे आहे. प्रचंडच आहे. खोल्यांची संख्या मोजली तरीही पसारा किती मोठा होता ते कळेल. आत एक छोटा पुतळा आहे प्रांगणातच. या घराततच महात्मा गांधींचही वास्तव्य होतं. ते रहात असलेल्या खोल्याही व्यवस्थित जपल्या आहेत. इथे जयप्रकाश नारायणांचंही वास्त्यव्य असायचं. जेपींची पत्नी प्रभावती आणि मृत्युंजय प्रसादांची पत्नी या दोघी बहीणी</span>, <span lang="MR">त्यामुळे साडूंकडे जेपींचा मुक्काम असायचा. अगोदरच बिहारला पर्यटन वगैरे करायला येणा-यांची संख्या कमी आणि त्यात इथही त्याबद्दल फ़ार काही अप्रूप नाही</span>, <span lang="MR">त्यामुळे भेट देणा-यांची संख्या अगदीच तुरळक. नाही म्हणायला</span>, <span lang="MR">ही वास्तू संरक्षित असल्यानं गावाला रस्ते वगैरे करून मिळालेत चांगले. </span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx1sXILf8EFhJPavclYYpmROxnvcE_8I_LInVVTBHJXyPeTBM04j-BibubJbrhBPdRzxoSKr5k1PurUaFaPZXcD52AMGiCJ0dhyhWbj13FUO5y6efnp0N9JiqW55FDqWhbIqWaqT6eWSE/s1600/Rajendrababu.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx1sXILf8EFhJPavclYYpmROxnvcE_8I_LInVVTBHJXyPeTBM04j-BibubJbrhBPdRzxoSKr5k1PurUaFaPZXcD52AMGiCJ0dhyhWbj13FUO5y6efnp0N9JiqW55FDqWhbIqWaqT6eWSE/s320/Rajendrababu.JPG" width="320" /></a></div></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">पण राजेंद्रबाबूंची कॊग्रेस आता इथे पाण्यालाही मिळत नाही. एकेकाळी या राज्या सर्वत्र असलेल्या कॊग्रेस आता बिहारमधून कशी हद्दपार झाली आहे याचं जिरादेई हे उत्तम उदाहरण आहे. आता<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ज्यांनी गांधीवाद इथे रूजवला त्या राजेंद्रबाबूंच्या गावातून शहाबुद्दिन पहिल्यांदा निवडून जातो याला काय म्हणायचे</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">? <span lang="MR">गेल्या दोन निवडणूका इथे भाजपा आणि जद(यू)च आहे. कॊंग्रेसला इथे एकही चेहरा नाही. सध्या राहुल गांधीच्या बिहारच्या नव्या कॊंग्रेसचा एक चेहरा आहे. पण तो पहायला जरा पुढं जावं लागतं</span>, <span lang="MR">जिरादेईशेजारच्या गोपालगंज मध्ये</span>, <span lang="MR">साधु यादव!</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><b><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">साधु</span></b><b><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">,<span lang="MR">साधु!</span></span></b></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">साधु यादव हे नाव आता उभ्या भारतात सर्वांना माहित आहे. प्रकाश झा च्या </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">गंगाजल</span>’<span lang="MR">ने हे नाव आणि त्याची दहशत घराघरात पोहोचवली. पण त्याच्याअगोदरही तो प्रसिद्ध होताच. राबडी देवींचा भाऊ</span>, <span lang="MR">लालूंचा मेव्हणा म्हणून तो गोपालगंजमधून आमदार झाला</span>, <span lang="MR">खासदार झाला. </span>’<span lang="MR">राजद</span>’<span lang="MR">च्या गुंडगिरी राजकारणाचा पक्का वारस बनला. बिहारमध्ये जरा त्याने जास्तच हातपाय पसरायला सुरुवात केली होती</span>, <span lang="MR">म्हणून २००९ च्या लोकसभा निवडणूकीत त्याचं तिकीट लालूंनी कापलं. घरातलाच माणूस डोईजड होऊ दिला नाही. मग तो बेतिया</span>, <span lang="MR">म्हणजे पश्चिम चंपारण्यात</span>, <span lang="MR">इथून लढला ज्यानं त्याला </span>’<span lang="MR">गंगाजल</span>’<span lang="MR">मधून देशभर बदनाम (</span>?) <span lang="MR">केलं त्या प्रकाश झा विरूद्ध खुन्नस म्हणून. पडला</span>, <span lang="MR">आपटला. साधु मग कॊंग्रेसकडे वळला. त्याला गांधींची आठवण झाली. आता पुन्हा गोपालगंजमधून कॊंग्रेसच्या तिकीटावर उभा आहे विधानसभेसाठी. </span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidqG230EosO4zdDGOtMHTEifrMB88mAPLBKSACwKHhsOa3-gyPCSLntZztE7YY5CAHTxnLFZxvaOHHDq_rFS9IY2ViseOreqIAM5n_qKTSgWYRm_Cl1NzuaXg5AtWCow7ByYKVIHTXZaM/s1600/Sadhu+Yadav.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="276" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidqG230EosO4zdDGOtMHTEifrMB88mAPLBKSACwKHhsOa3-gyPCSLntZztE7YY5CAHTxnLFZxvaOHHDq_rFS9IY2ViseOreqIAM5n_qKTSgWYRm_Cl1NzuaXg5AtWCow7ByYKVIHTXZaM/s320/Sadhu+Yadav.jpg" width="320" /></a></div></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">आता इथं आल्यावर याही </span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">साधु</span>’<span lang="MR">पुरूषाला भेटलच पाहिजे. गोपालगंज जिरादेईपासून साधारण ३० किलोमीटर आत शिरलो शहरात तेव्हा एक गोष्ट मात्र चटकन नजरेत भरली ती म्हणजे पहिल्यांदाच बिहारमध्ये सिमेंटचे रस्ते दिसत होते. मध्यभागी मोठं </span>’<span lang="MR">आंबेडकर सभागृह</span>’ <span lang="MR">होतं हॊटेल्स दिसत होती</span>, <span lang="MR">सायबर कॆफ़े दिसत होती. आणि जिथं जिथं विकासकामे झाली होती तिथं तिथं साधु यादवचं नाव कोरलेले फ़लक होते. त्याच्या कार्यालयात गेलो. कार्यालय कसलं</span>, <span lang="MR">बंगलाच होता मोठा साधु यादवचाच. समजलं की तो आता इथे राहत नाही. जवळच एक अजून मोठा बंगला (हवेली!) बांधलीय नवीन. पण आता सारे कार्यकर्ते दिसत होते. कार्यकर्ते कसले</span>, <span lang="MR">कोणीही टगे पांढरे परिटघडीचे कपडे घालून आपल्याकडेही पार्टी ऒफ़िसेस मध्ये बसतात तसे </span>’<span lang="MR">पांढरे</span>’ <span lang="MR">गुंड. बाकी सगळीकडे गेलो बिहारात की पत्रकार म्हटल्यावर स्वागत व्हायचं. इथं कपाळावर आठ्या. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">कैसा है माहोल</span>?"<span lang="MR">आपलं सुरुवात करायची म्हणून विचारलं. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">बढिया है. साधुजी का माहौल है!" सरळसोट उत्तर.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">साधुजी का या राहुलजी का</span>?" <span lang="MR">खरं काय ते काढायचं होतं.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">उनका क्यो</span>? <span lang="MR">अभी कल बिहारमे आये राहुलजी का ऎसा कितना असर पडेगा</span>? <span lang="MR">यहां काम है साधुजी का. अभी लोग कुछ नही कहेंगे लेकिन वोट किस कि देंगे ये देखना." हे निरिक्षण होतं की धमकी</span>? </span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">पण कॊग्रेसच्याच कार्यकर्त्यानं राहुलला शालजोडीतले मारल्यावर खरं चित्र स्पष्ट झालं.</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">’<span lang="MR">यहां राहुल नही चलेगा</span>’ <span lang="MR">हे साधु यादवचा माणूस किती आत्मविश्वासानं सांगत होता. मग साधु यादव स्वत: राहुलला काय मानत असेल</span>? <span lang="MR">बेदरकारपणे गुंडगिरी करणा-या आणि एक समांतर सत्तास्थळ बनत चाललेल्या साधु यादवला कुठं थांबवायचं हे लालू प्रसादांना समजलं होतं म्हणून त्यांनी साधुचं तिकीट कापून बाहेरचा रस्ता दाखवला होता. पण वळचणीला आलेल्या साधुला कॊंग्रेसनं मात्र लगेच पंखाखाली घेतलं होतं</span>, <span lang="MR">लोकसभेचं तिकीट दिलं होतं. खरं तर लोकसभा निवडणूकीत कॊग्रेसचं जे पानीपत झालं त्या मुख्य कारण दुस-याला नैतिकतेचे धडे देणा-या या पक्षाने साधु यादव आणि त्याच्यासारख्या गुंडगिरी प्रवृत्तीच्या लोकांना उमेदवा-या दिल्या. मग लोकांनी नाकारलं</span>, <span lang="MR">नाकारणारच. पण राहुल गांधींची कॊंग्रेस यातून काहीही शिकली नाही.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">राजेंद्रबाबूंचे गांधी आणि साधु यादवचे गांधी वेगळे होते.</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;"></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">साधुजी से मिलना है...कहां मिल सकते है</span>?" <span lang="MR">आम्ही विचारलं.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">कैसे मिलेंगे</span>? <span lang="MR">वह तो क्षेत्र मे है. नही मिल सकते. सुबह छ्ह बजे निकलते है और रात बारह बजे तक आते है." त्या कार्यकर्त्यानं फ़टकारलंच. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">कहां है मगर</span>? <span lang="MR">हम जाकर वही मिल लेंगे उनसे." मी म्हटलं. आम्ही याअगोदरही अनेक उमेदवारांना असं कुठल्या तरी खेड्यातच पकडलं होतं. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">नही बाबू. वह देहात मे होंगे. आप नही पहुंच सकते वहां." </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">मगर उन्हे फोन तो लगाकर देखिये की लोकेशन क्या है</span>?" <span lang="MR">मी हट्टालाच पेटलो होतो. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">वह तो मोबाईल नहीं रखते अपने पास." एक नंबर</span>, ’<span lang="MR">साधु यादव मोबाईल वापरत नाही</span>’ <span lang="MR">हीच खरी बातमी आहे. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">अर्थ समजला. याला आपल्याला भेटू दिलं जाणार नाही. जर जिंकलाच तर भेटेल आणि ती शक्यता कमीच आहे. त्याच्या गुंडगिरीच्या नाड्या पार आवळल्या गेल्यात. राजकारणात खरा बाप दाखवला नाही तर कसं श्राद्ध घालावं लागतं हे त्याला लालूंनी दाखवून दिलंय. जरा हातपाय हालवले की निवडणूक आयोग कारवाई करतोय. गेलो त्याच्या आदल्या दिवशी गोपालगंजमध्ये त्याच्या सात गाड्या पकडून साधु यादव वर गुन्हा दाखल केला गेला होता. लोकांच्या कुजबुजीतनं समजलं की फ़ार बाहेर न पडता</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">पेपरमधून मोठमोठ्या जाहिराती देत साहेब मतदानाच्या दिवसाची वाट पाहत होते. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">"<span lang="MR">भाई वह माहौल नही रहा. साधु को देखा</span>? <span lang="MR">पहले कैसे दाढी बढाकर गुंडो के साथ घुमा करता था. अब दाढी हटाकर सज्जन बन बैठा है!" चहाच्या टपरीवरच्या गप्पा कान देऊन ऎकाव्या लागतात.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">शेवटी</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">या </span>’<span lang="MR">साधु</span>’<span lang="MR">पुरूषांच्या प्रदेशात येऊनही त्यापैकी एकाशीही भेट झाली नाही. एक हयातच नाहीत. दुसरा हयात आहे वा नाही हे कोणी ठामपणे सांगू शकत नाही. आणि तिसरा साधु हयात असून गुहेत आहे</span>, <span lang="MR">बाहेर पडत नाही. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span lang="MR" style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">निघालो</span><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">, <span lang="MR">कारण चंपारण्याची वाट धरायची होती.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;">------------------------</span></div><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin: 5pt 0in; mso-layout-grid-align: none; mso-pagination: none;"><span style="font-family: "Mangal", "serif"; font-size: 12pt;"></span></div>Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-43806414748830494282010-10-22T16:51:00.000-07:002010-10-22T17:36:19.880-07:00शहाबुद्दिनच्या (अस्तंगत) साम्राज्यातसमाजानं पिचलेपणाचा तळ गाठला की त्यावर दहशतीचा कळस चढवायला मोहम्मद शहाबुद्दिन सारखे बेबंद बाहुबली निर्माण होत असणार<span style="font-family: Mangal;">.</span> <br />
<br />
घराबाहेर रस्त्यांवर दिवसाढवळ्या<span style="font-family: Mangal;">-</span>रात्री<span style="font-family: Mangal;">-</span>२४ तास जेव्हा <span style="font-family: Arial;">AK-47 </span>घेऊन कोणत्याही क्षणी गोळ्या घालून मारण्याचं लायसन्स घेऊन गुंड फ़िरत असतील तर काय करायचं<span style="font-family: Mangal;">? </span><br />
<br />
केवळ गाडीला ओव्हरटेक केला म्हणून गाडीबाहेर काढून गोळ्यांनी शरीराची चाळण केली जात असेल तर काय प्रतिकार करायचा<span style="font-family: Mangal;">?</span><br />
<br />
गुंडाला पोलिस अटक करायला आले म्हणून भर रस्त्यात पोलिस अधिक्षकाच्या च्या कानाखाली वाजवली जात असेल<span style="font-family: Arial;"> </span>आणि पोलिसांवर <span style="font-family: Arial;">AK-47</span><span style="font-family: Mangal;"> </span>ने हल्ला केला जात असेल तर संरक्षण कोणाकडे मागायचं<span style="font-family: Mangal;">?</span><br />
<br />
न्याय मागायला जर पोलिसांनाच जर बाहुबलीच्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>न्यायदरबारात<span style="font-family: Mangal;">’ </span>जावं लागत असेल तर दाद कोणाकडे मागायची<span style="font-family: Mangal;">?</span><br />
<br />
स्वत<span style="font-family: Mangal;">:</span>चं अपहरण होऊ नये म्हणून अगोदरच जर खंडणी द्यावी लागत असेल तर लपून कुठं रहायचं<span style="font-family: Mangal;">?</span>भर रस्त्यात कपडे फ़ाडून<span style="font-family: Mangal;">, </span>निर्वस्त्र करून आणि अंगावर घाण टाकून बेईज्जत केलं जात असेल तर कुठं पळून जायचं<span style="font-family: Mangal;">?</span><br />
<br />
आणि हे करणारा जर निवडून आलेला लोकप्रतिनिधी असेल तर लोकशाहीचा अर्थ काय<span style="font-family: Mangal;">?</span><br />
<br />
इथं लोकशाही नसते<span style="font-family: Mangal;">. </span>हे असतं हुकुमशहाचं साम्राज्य<span style="font-family: Mangal;">. </span>बाहुबलीची बेलगाम सत्ता<span style="font-family: Mangal;">. </span>मोहम्मद शहाबुद्दिनचं सिवान<span style="font-family: Mangal;">. </span>उत्तर प्रदेशच्या सीमेवर असलेला उत्तर<span style="font-family: Mangal;">-</span>पूर्व बिहारचा जिल्हा<span style="font-family: Mangal;">, </span>सिवान<span style="font-family: Mangal;">. </span>भारतातला सर्वात कुप्रसिद्ध गुन्हेगार राजकारणी मोहम्मद शहाबुद्दिनचं सिवान<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
शहाबुद्दिन गेल्या काही वर्षांपासून तुरूंगात आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण त्याची रक्तरंजित दहशत सिवानच्या लोकांनी पंधरा वर्षांहूनही जास्त काळ भोगली आहे<span style="font-family: Mangal;">, </span>जगली आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>स्वतंत्र भारतात लोकशाही आणि स्वातंत्र्याचा त्यांच्यापेक्षा जास्त महत्व कोणीही समजू शकणार नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>आज जरी इथं मुक्त श्वास आहे<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
ते काय आहे हे पहायचं होतं<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
पाटण्याचा बकाल रस्ता गंगेवरचा हाजीपूर पूल ओलांडला की कधी हिरव्यागार प्रदेशात शिरतो समजत नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण जाणीव होते तेव्हा कर्कश बिहार शांत झालेला असतो<span style="font-family: Mangal;">. </span>हाजीपूर नंतर दोन्ही बाजूला अनेक किलोमीटर केळीच्या बागा आणि कोबीची शेती लागते<span style="font-family: Mangal;">. </span>छाप<span style="font-family: Mangal;">-</span>यानंतर फ़क्त ऊसच ऊस असतो<span style="font-family: Mangal;">. </span>मध्येच बांधाबांधावर उभी असलेली माडाची उंच झाडं एका रांगेत असतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>जसजसं सिवान जवळ येत जात तसं दोन्ही बाजूला नजर जाईपर्यंत हिरवीगार भाताची शेती असते<span style="font-family: Mangal;">. </span>मधून जाणारा संथ रस्ता जेव्हा सिवान मध्ये शिरतो तेव्हा हे शहरही शांतपणे पहुडलेलं वाटतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण आत खूप खदखदत असणार<span style="font-family: Mangal;">. </span>हिरव्यागार रंगात न दिसणारा लाल रंगही आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
सिवानला येण्याअगोदर या शहाबुद्दिन नावाच्या प्रतापी महापुरूषाबद्दल खूप काही ऎकलं होतं<span style="font-family: Mangal;">, </span>वाचलं होतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण इथं आल्यावर लोकांच्या तोंडून एकापाठोपाठ सुरस कथा ऎकायला लागलात की कानावर विश्वास बसत नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>हे खरंच असं प्रत्यक्षात होत<span style="font-family: Mangal;">? </span>फ़ार काही नाही तर फ़क्त पाचच वर्षांपूर्वीपर्यंत<span style="font-family: Mangal;">? </span>त्या एकतर मिथुन<span style="font-family: Mangal;">, </span>धर्मेंद्र वा अतिरंजित बी<span style="font-family: Mangal;">-</span>ग्रेड हिंदी सिनेमांच्या पटकथा वाटतात नाहीतर मग <span style="font-family: Mangal;">’</span>शूल<span style="font-family: Mangal;">’, ’</span>गंगाजल<span style="font-family: Mangal;">’, ’</span>अपहरण<span style="font-family: Mangal;">’ </span>हे बिहारच्या राजकीय गुन्हेगारीवर आलेले वास्तववादी चित्रपटही फ़िके वाटायला लागतात<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguYGnb8v_c0aFvMp2ySkEnOhrXrnAb_OD9zcjIOs6Dc8NkcvON7mWxhPAQuURcgchEAd3y9gXL8-dsIBKO0tCy3VO-LCfjrx3i8DzE016Of2az83ZLoL968Q8QB-ebqcfp-JQFADVc__E/s1600/S'Buddin.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguYGnb8v_c0aFvMp2ySkEnOhrXrnAb_OD9zcjIOs6Dc8NkcvON7mWxhPAQuURcgchEAd3y9gXL8-dsIBKO0tCy3VO-LCfjrx3i8DzE016Of2az83ZLoL968Q8QB-ebqcfp-JQFADVc__E/s1600/S'Buddin.jpg" /></a></div><br />
<span style="font-family: Mangal;"> </span><span style="font-family: Mangal;">"</span>आप जहां पर खडे हो ना<span style="font-family: Mangal;">, </span>बस जरा पिछे मूड कर देखो<span style="font-family: Mangal;">." ’</span>दैनिक जागरण<span style="font-family: Mangal;">’</span>च्या ऒफ़िसबाहेर त्यांचे ब्यूरो चिफ़ राकेश कुमार बोलता बोलता मला सांगतात<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
मी मागे वळून पाहतो<span style="font-family: Mangal;">. </span>एक लाल काव मारलेली जुन्या घराची भिंत असते<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
"क्या उसमे छोटे छोटे होल्स दिखाई दे रहें है आपको<span style="font-family: Mangal;">?" </span>ते विचारतात<br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>हां<span style="font-family: Mangal;">. </span>दिख तो रहे है<span style="font-family: Mangal;">. </span>क्या है<span style="font-family: Mangal;">?" </span>माझा भोळा प्रश्न<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
"शायद २००४ की बात है<span style="font-family: Mangal;">...</span>इसी घर के मालिक थे रघुविर शरण वर्मा<span style="font-family: Mangal;">...</span>अधिवक्ता थे<span style="font-family: Mangal;">...</span>शहाबुद्दिन के <span style="font-family: Mangal;">खिलाफ़ किसी केस मे गवाही देने जा रहे थे<span style="font-family: Mangal;">...</span>सुबह घ्रर के बैठे थे तो यही पे <span style="font-family: Arial;">AK-47 </span>से गोलीयां दाग दी<span style="font-family: Mangal;">...</span>उनकी लडकी बिच मे पड गयी तो उसे भी जान से मार दिया गया<span style="font-family: Mangal;">..." </span>कुमारांनी शांतपणे माझ्या प्रश्नाचं उत्तर दिलं<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
मी सुन्न झालो<span style="font-family: Mangal;">. </span>दोन मिनीटं काय बोलावं सुचलच नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>काय आणि कसं रिएक्ट व्हायचं<span style="font-family: Mangal;">? </span>जालियनवाला बागेच्या भिंतीकडे जसं बघायचं असतं तसं बघत राहिलो त्या भिंतीकडे<span style="font-family: Mangal;">. </span>हे असलं रोज घडायचं<span style="font-family: Mangal;">. </span>१९९० नंतर २००५ पर्यंत<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
सिवानच्या मार्केट रोडवरून सरळ पुढे गेलं गोपालगंजच्या दिशेला की होला नदीचा पूल ओलांडला की एक चौक येतो<span style="font-family: Mangal;">, ’</span>डॊ<span style="font-family: Mangal;">.</span>आंबेडकर चौक<span style="font-family: Mangal;">’. </span>तिथे आंबेडकरांचा पुतळाही आहे बाजूला<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण आता या चौकाला <span style="font-family: Mangal;">’</span>चंद्रशेखर चौक<span style="font-family: Mangal;">’ </span>म्हणून ओळखलं जातं<span style="font-family: Mangal;">. </span>मध्यभागी मोठा पुतळाही आहे चंद्रशेखर प्रसादचा<span style="font-family: Mangal;">. </span>कोण आहे हा चंद्रशेखर प्रसाद<span style="font-family: Mangal;">? </span><br />
<br />
चंद्रशेखर मागासवर्गीय कुशवाहा समाजातून आलेला हा सिवानच्या एका शहिद सैनिकाचा मुलगा<span style="font-family: Mangal;">. </span>पुण्याच्या एन डि ए मध्ये मिळालेला प्रवेश सोडून दिल्लीच्या जे एन यू मध्ये गेला कारण कार्यकर्ता व्हायचं होतं<span style="font-family: Mangal;">, </span>पूर्ण वेळ जमीनदारांविरूद्धच्या चळवळीत पडायचं होतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>तसं त्यानं काम सुरुही केलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>सिवान आणि आसपासच्या भागात राजकीय दृष्ट्या सक्रीय असलेल्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>भारतीय कम्युनिस्ट पार्टी <span style="font-family: Mangal;">(</span>मार्क्सिस्ट<span style="font-family: Mangal;">-</span>लेनिनिस्ट<span style="font-family: Mangal;">)’ </span>म्हणजेच <span style="font-family: Mangal;">’</span>माले<span style="font-family: Mangal;">’ </span>चा स्टुडंट्स विंगचा तो सक्रीय कार्यकर्ता होता<span style="font-family: Mangal;">. </span>लालूंची <span style="font-family: Mangal;">’</span>राष्ट्रीय जनता दल<span style="font-family: Mangal;">’ (</span>अगोदरची जनता दल<span style="font-family: Mangal;">), </span>ज्यातर्फ़े शहाबुद्दिन ४ वेळा सिवानचा खासदार होता<span style="font-family: Mangal;">, </span>त्यांचा <span style="font-family: Mangal;">’</span>माले<span style="font-family: Mangal;">’</span>शी उघड उघड संघर्ष होता<span style="font-family: Mangal;">. </span>शिवाय त्यांची चळवळ उच्चवर्गीय जमीनदारांनासुद्धा डोकेदुखी झाली होती<span style="font-family: Mangal;">. </span>१९९० ते १९९६<span style="font-family: Mangal;">, </span>ज्या काळात लालूंचं सरकार होतं त्याकाळात <span style="font-family: Mangal;">’</span>माले<span style="font-family: Mangal;">’</span>चे ७० कार्यकर्त्यांच्या हत्या झाल्या<span style="font-family: Mangal;">. </span>३१ मार्च १९९७ ला <span style="font-family: Mangal;">’</span>माले<span style="font-family: Mangal;">’</span>नं जिल्हा बंद पुकारला होता आणि सकाळी चंद्रशेखर याच चौकात एक सभा घेत होता<span style="font-family: Mangal;">. </span>सभा सुरू असतांनाच <span style="font-family: Arial;">AK-47</span><span style="font-family: Mangal;"> </span>घेतलेले काही गुंड गाड्यांतून आले आणि चंद्रशेखरच्या दिशेने फ़ायरिंग सुरु केलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>चंद्रशेखर आणि त्याच्या अजून एका सहका<span style="font-family: Mangal;">-</span>याच्या शरीराची अक्षरश<span style="font-family: Mangal;">: </span>चाळण उडाली<span style="font-family: Mangal;">. </span>आरोप हा आहे की शहाबुद्दिननेच ही हत्या घडवून आणली<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
या चौकातल्या चंद्रशेखरच्या पुतळ्यकडे पाहत असतांना पुन्हा एकदा जालियानवाला बाग आठवली<span style="font-family: Mangal;">. </span>मी सुन्न उभा<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJz-k9IMgaOIEv5ThdNGopVUfrz4RvG44qmz9Vd-hD2qGWEvHqXuhbJ2BK4Trm9jiEhgKLZYZ80LMz_kp_35UFvTMCxtLgQgxM50M7ERwchhd9dWX_Liv_Bt7XeaKCPszpRWm2ZeogLoA/s1600/national-bihar-0402.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="211" nx="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJz-k9IMgaOIEv5ThdNGopVUfrz4RvG44qmz9Vd-hD2qGWEvHqXuhbJ2BK4Trm9jiEhgKLZYZ80LMz_kp_35UFvTMCxtLgQgxM50M7ERwchhd9dWX_Liv_Bt7XeaKCPszpRWm2ZeogLoA/s320/national-bihar-0402.jpg" width="320" /></a></div><br />
या अशा कथा इथल्या चौकाचौकात<span style="font-family: Mangal;">, </span>रस्त्यारस्त्यावर<span style="font-family: Mangal;">, </span>नाक्यानाक्यावर आहेत<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण कोणीच काही बोललं नाही<span style="font-family: Mangal;">, </span>फ़क्त सहन करत राहिले जेव्हापासून <span style="font-family: Mangal;">’</span>शहाबुद्दिन राज<span style="font-family: Mangal;">’ </span>सुरु झालं १९९० साली<span style="font-family: Mangal;">. </span>तसा ८० च्या दशकात तो फ़क्त एक गुंड होता या भागातला पण दहशतीच्या बळावर १९९० मध्ये जेव्हा तो पहिल्यांदा अपक्ष म्हणून <span style="font-family: Mangal;">’</span>जेरादेही<span style="font-family: Mangal;">’ ( </span>हे भारताचे पहिले राष्ट्रपती बाबू राजेंद्रप्रसादांचं गाव<span style="font-family: Mangal;">) </span>मधून विधानसभेत आमदार झाला तेव्हा त्याला राजकीय सत्तेची चटक लागली<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्याची <span style="font-family: Mangal;">’</span>कर्तबगारी<span style="font-family: Mangal;">’ </span>आणि <span style="font-family: Mangal;">’</span>उज्वल भविष्य<span style="font-family: Mangal;">’ </span>तेव्हा मुख्यमंत्री झालेल्या लालूंनी तात्काळ हेरलं आणि त्याला आपल्या पक्षात ओढलं<span style="font-family: Mangal;">. ’</span>शब्बू <span style="font-family: Arial;">AK-47' </span>ला राजश्रय मिळाला आणि सरकारदरबारी तो <span style="font-family: Mangal;">’</span>वाल्याचा वाल्मिकी<span style="font-family: Mangal;">’ </span>झाला<span style="font-family: Mangal;">. </span>१९९६ लालूंनी त्याला दिल्ली दाखविली आणि तेव्हापासून तो ४ वेळा सलग खासदार झाला<span style="font-family: Mangal;">. </span>आणि होणार नाही तर काय<span style="font-family: Mangal;">? </span>इथं लोकशाही सरकार नावाची चीज अस्तित्वातच राहिली नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>जे काही ते सबकुछ शहाबुद्दिन<span style="font-family: Mangal;">. </span>आणि नावं नाही घ्यायचं कोणीच<span style="font-family: Mangal;">, </span>म्हणायचं <span style="font-family: Mangal;">’</span>साहेब<span style="font-family: Mangal;">’, </span>नाहीतर गोळ्या<span style="font-family: Mangal;">. </span>राजकीय विरोधक अस्तित्वातच उरले नाहीत<span style="font-family: Mangal;">. </span>ज्याने इतर कोणत्याही पक्षाचा झेंडा हातात धरला<span style="font-family: Mangal;">, </span>किंवा त्याचा संशयही आला तर मृत्यू<span style="font-family: Mangal;">. </span>यापैकी एकाही निवडणूकीत त्याचे विरोधक प्रचाराला घराबाहेरही पडू शकले नाहीत<span style="font-family: Mangal;">. </span>तोंडातून <span style="font-family: Mangal;">’</span>ब्र<span style="font-family: Mangal;">’ </span>जरी काढला तरी काय होईल हे सांगता येत नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>बेपत्ता झालेल्या लोकांचा तर आजतागायत पत्ताही लागला नाही<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
विरोधकच न ठेवण्याची शहाबुद्दिनी पद्धत अशीच आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
२००४ची लोकसभा निवडणूक शहाबुद्दिननं तुरूंगातून लढवली<span style="font-family: Mangal;">. </span>विरोधात होते<span style="font-family: Mangal;">. </span>जद<span style="font-family: Mangal;">(</span>यु<span style="font-family: Mangal;">)</span>चे ओम प्रकाश यादव<span style="font-family: Mangal;">.(</span>हे यादव आता सिवानचे खासदार आहेत आणि २००९ च्या निवडणूकीत शहाबुद्दिनच्या पत्नीला हरवून निवडून आलेत<span style="font-family: Mangal;">.) </span>शहाबुद्दिन निवडून आला<span style="font-family: Mangal;">, </span>यात अनपेक्षित काहीच नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण दुपारी निकाल हातात आला आणि यादवांच्या घरावर फ़ायरिंग सुरु झालं<span style="font-family: Mangal;">. </span>कारण होतं १९९९ च्या तुलनेत त्यांची मतं २३ टक्क्यांनी वाढली होती<span style="font-family: Mangal;">, ’</span>साहेब<span style="font-family: Mangal;">’</span>च्या सिवानमध्ये त्यांना २ लाख मतं मिळाली होती<span style="font-family: Mangal;">. </span>आत्ताच्या २०१० च्या निवडणूकीत सिवानशेजारच्या जिरादेई विधानसभा मतदारसंघात <span style="font-family: Mangal;">’</span>भाजपा<span style="font-family: Mangal;">’</span>कडून <br />
<br />
<br />
उभ्या आहेत आशा पाठक<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यांना विचारा इथे विरोधाचं फ़ळ काय असतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यांच्या मुलानं घराबाहेर पक्षाचा झेंडा लावला म्हणून त्यांच्या मुलासह तिघांची रेल्वे स्टेशन जवळ असलेल्या घराबाहेर हत्या करण्यात आली<span style="font-family: Mangal;">. </span>बाई मात्र खमकी<span style="font-family: Mangal;">, </span>त्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>बलिदानां<span style="font-family: Mangal;">’</span>ना जागून या निवडणूकीला उभी आहे<span style="font-family: Mangal;">.</span>पटत नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>किंवा मन पटवूनच घेत नाही की असं काही खरंच घडत असतं आपण राहतोय त्या देशात<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
मग पोलिस काय करत होते<span style="font-family: Mangal;">? </span>पोलिसी स्वाभिमानावर तो अत्याच्यार होता<span style="font-family: Mangal;">. </span>कलेक्टर<span style="font-family: Mangal;">, </span>एस पी चालले की त्यांना कोणीही पोलिस सलाम करत नसे<span style="font-family: Mangal;">. </span>इथे सलाम फ़क्त शहाबुद्दिनला<span style="font-family: Mangal;">. </span>इथल्या दुकानांत गांधींचा नाही तर फ़क्त शहाबुद्दिनचाच फ़ोटो हवा हा फ़तवा काढलेला<span style="font-family: Mangal;">. </span>सरकार<span style="font-family: Mangal;">, </span>न्याययंत्रणा<span style="font-family: Mangal;">, </span>पोलिस यंत्रणा फ़ाट्यावर मारून याच्या प्रतापपूरच्या हवेलीत <span style="font-family: Mangal;">’</span>अदालत<span style="font-family: Mangal;">’ </span>भरायची<span style="font-family: Mangal;">. </span>स्वत<span style="font-family: Mangal;">:</span>ची बदली करून घ्यायची असेल तर याच्या दरबारात हजर व्हायला लागायचं<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
पोलिसांची काय किंमत केली जायची ही २००१ च्या एका हादरवून सोडणा<span style="font-family: Mangal;">-</span>या घटनेनं समजतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>मनोज कुमार पप्पू हा <span style="font-family: Mangal;">’</span>राजद<span style="font-family: Mangal;">’</span>चा एक विभागप्रमुख आणि शहापुद्दिनचा एक पाळलेला गुंड<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्याला अटक करण्यासाठी गेलेल्या संजीव कुमार या आय पी एस अधिका<span style="font-family: Mangal;">-</span>याला शहाबुद्दिनने थोबाडीत मारली आणि बरोबरच्या पोलिसांना मारून मारून पळवून लावलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>मग चवताळलेल्या पोलिसांनी पूर्ण ताकतीनिशी शहाबुद्दिनच्या प्रतापपूर हवेलीवर हल्लाबोल केला<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण शहाबुद्दिन गॆंगकडे असणा<span style="font-family: Mangal;">-</span>या अत्याधुनिक शस्त्रांपुढे पोलिसांचं काही चालेला<span style="font-family: Mangal;">. </span>तीन पोलिस शहिद झाले<span style="font-family: Mangal;">. </span>उत्तर प्रदेश पोलिसांची एक पथक बोलवावं लागलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण हे भारत<span style="font-family: Mangal;">-</span>पाक सीमेवर घडावं तसं भयानकं युद्ध सिवानमध्ये घडूनसुद्धा शहाबुद्दिन आणि मनोज कुमारला अटक होऊ शकली नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<span style="font-family: Mangal;"> </span><br />
<br />
सरकारी यंत्रणेमध्ये जी दहशत होती तिच रस्त्यावरही होती<span style="font-family: Mangal;">. ’</span>शब्बूचे शूटर्स<span style="font-family: Mangal;">’ </span>म्हणजे यानं पाळलेले गुंडं हातात <span style="font-family: Arial;">AK-47 </span>घेऊन चौकाचौकात फ़िरत असायचे<span style="font-family: Mangal;">. </span>याच्या गॆंगचे वेगवेगळे विभाग होते<span style="font-family: Mangal;">. </span>म्हणजे<span style="font-family: Mangal;">, </span>हत्या करणारे<span style="font-family: Mangal;">, </span>अपहरण करणारे<span style="font-family: Mangal;">, </span>खंडणी गोळा करणारे<span style="font-family: Mangal;">, </span>रस्त्यात गाठून कपडे फ़ाडून अंगावर चिखल टाकून बेईज्जत करणारे<span style="font-family: Mangal;">. </span>या पाळीव गुंडांचा हैदोस पंधरा वर्षं सिवानमध्ये बेलगाम चालला होता<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
अशा स्थितीत पत्रकारिता करायची तरी काय<span style="font-family: Mangal;">? </span>अगोदर सांगायला तयार होत नाहीत<span style="font-family: Mangal;">, </span>पण मग एक पत्रकार हळूच सांगतो<span style="font-family: Mangal;">, "</span>अगर वैसी कोई खबर हो तो उनके पास पहले कॊपी जाती थी और फ़िर ओके होने के बाद छपने के लिए जाती थी<span style="font-family: Mangal;">...". </span>या परिस्थितीत जगणं हेच कौतुकास्पद<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
आज सिवानमध्ये या दहशतीच्या खुणा पदोपदी पहायला मिळतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>तरीही लोक मुक्त आहेत<span style="font-family: Mangal;">. </span>शहाबुद्दिनचं नाव जाहिरपणे घेतलं जातयं<span style="font-family: Mangal;">. </span>दुकानांतून त्याचे फ़ोटो गायब आहेत<span style="font-family: Mangal;">. </span>बंदूका घेतलेले मग्रूर गुंड दिसत नाहीत<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण त्याच्या विषयी खुलून बोलायला अजूनही घाबरतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>नाव काढलं तर एखाद दुसरं वाक्य बोलून विषय बदलतात किंवा संपवतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण तरीही जरा खोदलं की काही जण बिनधास्त बोलतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>बस समझिये अब सब बेहतर हाल है<span style="font-family: Mangal;">...</span>आप पत्रकार है ऎसा मुंबई से आकर यहां बोल सकते है और हम आपसे बाते कर रहें है इसी मे समझ लिजिये<span style="font-family: Mangal;">...</span>वरना उस वक्त हम आपको चाय पिने के लिए भी नही पूंछ सकते थे<span style="font-family: Mangal;">..." </span>जिरादेईच्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>भाजपा<span style="font-family: Mangal;">’ </span>कार्यालयातला एक कार्यकर्ता म्हणतो<span style="font-family: Mangal;">. </span>घर से बाहर निकले तो पता नही था की वापस घर आऊंगा या नही<span style="font-family: Mangal;">. </span>गाडी पर जा रहां हूं तो रास्ते मे ही रूकवाकर बोलते थे की गाडी छोडो और निकल पडो<span style="font-family: Mangal;">....</span>अगर किसीने पूंछा क्यों तो जान से हाथ धो बैठा<span style="font-family: Mangal;">..." </span>दरौंदातला एका निवृत्त शाळामास्तर सांगतो<span style="font-family: Mangal;">. </span>तो आता शहाबुद्दिनविषयी उघड उघड बोलायला घाबरत नाही<span style="font-family: Mangal;">.</span>यह जो बाहर सभी अन्य प्रत्याशीयों का प्रचार चल रहा है ना जोर शोर से<span style="font-family: Mangal;">, </span>उसी मे समझ लिजिएगा की अब एक पर्सेंट भी नही बचा उस वक्त का<span style="font-family: Mangal;">..." </span>हे सांगताना त्या पत्रकाराच्या आवाजात निर्भयता आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
पण हे कसं बदललं<span style="font-family: Mangal;">? </span>हाडापर्यंत उतरलेली भीती अशी सहज संपून जाते का<span style="font-family: Mangal;">?</span><br />
<br />
२००५ नंतर बिहारमध्ये सत्ताबदल झाला आणि या राज्यात माजलेल्या सा<span style="font-family: Mangal;">-</span>याच बाहुबलींची राजकीय रसद तुटली<span style="font-family: Mangal;">. </span>ज्यासाठी लोकांनी नितीश कुमारांच्या हातामध्ये सत्ता दिली त्याला नितीश जागले<span style="font-family: Mangal;">. </span>शहाबुद्दिनचा पाडाव सुरु झाला<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्याअगोदर बिहारमध्ये काही काळ राष्ट्रपती राजवत असतांना एप्रिल २००५ मध्ये शहाबुद्दिनच्या प्रतापपूर हवेलीवर तत्कालिन एस पी रत्न संजय यांनी छापा टाकला<span style="font-family: Mangal;">. </span>या छाप्यात त्यांना <span style="font-family: Arial;">AK-47 </span>वगैरे मिळाल्याच पण लेझर गाईडेड गन्स<span style="font-family: Mangal;">, </span>नाईट व्हिजन गॊगल्स सारखी फ़क्त सैन्याकडेच असलेली उपकरणंही सापडली<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्याचा संबंध थेट पाकिस्तानात आय एस आय शी जोडला गेला<span style="font-family: Mangal;">. </span>रत्न संजय यांची बदली झालीच पण सुप्रीम कोर्टाने शहाबुद्दिनचा जामीन अर्ज फ़ेटाळला आणि तो तुरूंगात गेला तो आजपर्यंत<span style="font-family: Mangal;">. </span>नितीश कुमार सरकारने मग तुरूंगातच त्याच्यावर स्पीडी ट्रायल कोर्ट्स सुरू केले<span style="font-family: Mangal;">. </span>हत्या करण्यापासून ते शस्त्रास्त्रांचे अवैध साठे करण्यापर्यंत त्याच्यावर खटले गुदरले गेले<span style="font-family: Mangal;">. </span>आजपर्यंत त्याच्यावर असे ३४ खटले चालू आहेत आणि संख्या अजूनही वाढत जाईल<span style="font-family: Mangal;">. </span>शहाबुद्दिनच्या साम्राज्याला बूच बसलं<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
पण इथवर थांबून चालणार नव्हतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>पंधरा वर्षांची ही दहशत<span style="font-family: Mangal;">, </span>हा खौफ़ असा एका अटकेनं इथल्या लोकांच्या मनातून नष्ट होणार नव्हता<span style="font-family: Mangal;">. </span>पोलिसांना त्यासाठी स्वातंत्र्य दिलं गेलं आणि दे वेन्ट वाईल्ड<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यांनी या साम्राज्यातल्या प्रत्येक मोह<span style="font-family: Mangal;">-</span>याला कसं संपवलं याच्या कथा अनेक जण इकडे सांगतात<span style="font-family: Mangal;">, </span>पण ऒफ़ द रेकॊर्ड<span style="font-family: Mangal;">. </span>जे कोणी शहाबुद्दिनच्या गॆंगमध्ये होते त्यांना शोधून शोधून पकडण्यात आलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>बडवण्यात आलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>रस्त्यावरून लोकांसमोर फ़टके मारत धिंड काढल्या गेल्या<span style="font-family: Mangal;">. </span>चौकात त्यांना उभं करून लोकांना मारायला लावलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>जे जे त्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>जंगलराज<span style="font-family: Mangal;">’ </span>मध्ये भोगलं<span style="font-family: Mangal;">, </span>ती पिळवणूक<span style="font-family: Mangal;">, </span>ती भिती<span style="font-family: Mangal;">, </span>ती आत दाबून ठेवलेली चिड<span style="font-family: Mangal;">, </span>तो खदखदणारा अंगार<span style="font-family: Mangal;">, </span>ते स्वाभिमानावर होणारे बलात्कार<span style="font-family: Mangal;">, </span>ते स्वत<span style="font-family: Mangal;">:</span>च्या पुरूषार्थावर निर्माण झालेले प्रश्न<span style="font-family: Mangal;">, </span>सगळी उद्विग्नता<span style="font-family: Mangal;">, </span>राग पोलिसांचाही आणि सामान्य जनतेचाही ज्वालामुखी जागा होऊन लाव्हारसासारखा बाहेर आला<span style="font-family: Mangal;">. ’</span>गंगाजल<span style="font-family: Mangal;">’ </span>हे असं लाव्हारस असतं<span style="font-family: Mangal;">. </span>शेकडो जण तुरूंगात डांबले गेले<span style="font-family: Mangal;">, </span>त्यांच्यावर तितकेच खटले गुदरले गेले<span style="font-family: Mangal;">, </span>जे वाचले ते <span style="font-family: Mangal;">’</span>प्रदेस<span style="font-family: Mangal;">’ </span>सोडून पळून गेले<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
शहाबुद्दिन सध्या सिवान तुरूंगात आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>जन्मठेपेची शिक्षा भोगतोय हत्येच्या उद्देशाने अपहरण केल्याच्या सिद्ध झालेल्या गुन्ह्यासाठी<span style="font-family: Mangal;">. </span>अगोदर मुजफ़्फ़रपूर तुरूंगात होता<span style="font-family: Mangal;">, </span>अर्ज विनंत्या करून त्याच्या जिल्ह्यातल्या तुरूंगात आला<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण आता तो <span style="font-family: Mangal;">’</span>ख<span style="font-family: Mangal;">-</span>याखु<span style="font-family: Mangal;">-</span>या<span style="font-family: Mangal;">’ </span>तुरूंगात आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्याचे दरबार भरू शकतील अशा ऎशआरामी तुरूंगात नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>नियम कडक आहेत<span style="font-family: Mangal;">, </span>त्याला भेटायला जाणाराच पोलिसांच्या तावडीत सापडू शकतो म्हणून कोणी भेटायलाही जात नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>तरी बातम्या असतातच<span style="font-family: Mangal;">. </span>मध्ये तुरूंगात त्याच्याजवळ अनेक मोबाईल सापडले म्हणून दोन पोलिसांना निलंबित करण्यात आलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>२००९ ची निवडणूकीसाठी त्याला न्यायालयानंच अपात्र ठरवलं म्हणून आता तो <span style="font-family: Mangal;">’</span>एम पी साहेव<span style="font-family: Mangal;">’ </span>नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यामुळे त्याने गेल्या लोकसभा निवडणूकीत स्वत<span style="font-family: Mangal;">:</span>ची पत्नी <span style="font-family: Mangal;">’</span>हिना शहाब<span style="font-family: Mangal;">’</span>ला उभं केलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>पण निर्भय झालेल्या लोकांनी तिला नाकारलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>ती आता प्रतापपूर हवेलीत त्यांचा मुलगा<span style="font-family: Mangal;">’</span>ओसामा<span style="font-family: Mangal;">’ </span>आणि दोन मुली <span style="font-family: Mangal;">’</span>तस्लीम<span style="font-family: Mangal;">’ </span>आणि <span style="font-family: Mangal;">’</span>हेराह<span style="font-family: Mangal;">’ </span>बरोबर राहते प्रसिद्धीपासून दूर<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
या असल्या राक्षसप्रवृत्तीच्या माणसाची दुसरीही एक बाजू असते<span style="font-family: Mangal;">. </span>चांगला शिकला सवरलेला माणूस आहे हा<span style="font-family: Mangal;">. </span>राज्यशास्त्रात एम ए केलंय त्याने नंतर पी एच डी सुद्धा केली आहे<span style="font-family: Mangal;">.(</span>आता ती कशी मिळवली हा संशोधनाचा विषय आहे<span style="font-family: Mangal;">.) </span>पण त्याला जवळून ओळखणारे सांगतात की डॊ<span style="font-family: Mangal;">.</span>शहाबुद्दिन यांच वाचन अफ़ाट आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>तुरूंगात असले <span style="font-family: Mangal;">’</span>साहेब<span style="font-family: Mangal;">’ </span>तरी लायब्ररी बाळगूनच असतात बरोबर<span style="font-family: Mangal;">. </span>घरीही मोठा संग्रह आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्याच्या काळात म्हणे सिवानची जितकी प्रगती झाली तितकी कधीच झाली नाही असाही एक प्रवाह आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>आयुर्वेदिक आणि युनानी कॊलेजेस त्यानेच इथे आणली<span style="font-family: Mangal;">. </span>इतर कुठेही नाही पण इनडोअर स्पोर्ट्स स्टेडियम इथे आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>काही त्याच्या दहशतीचं असं समर्थनही करतात की डोक्टरांची फ़ी गरीबांना परवडावी म्हणून ती पन्नास रूपयांपेक्षा जास्त असणार नाही असा फ़तवही त्याने काढला होता<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
शहाबुद्दिनचं पुढे काय होईल<span style="font-family: Mangal;">? </span>खरंच त्याच्यावरचे सारे आरोप सिद्ध करून त्याला नितीश कुमारांचं सरकार त्याला फ़ाशीच्या तख्तापर्यंत पोहोचवेल काय<span style="font-family: Mangal;">? </span>की त्याच्या दहशतीचा राजकीय फ़ायदा बघता त्याला आपल्याकडे वळवून घेईल<span style="font-family: Mangal;">? </span>पण असं जर केलं तर केवळ सिवानची नव्हे तर बिहारची जनता नितीशना वा येणा<span style="font-family: Mangal;">-</span>या कोणाच्याही सरकारला माफ़ करणार नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>का तो फ़क्त लालूंनी निर्माण केलेला <span style="font-family: Mangal;">’</span>घाशीराम कोतवाल<span style="font-family: Mangal;">’ </span>ठरेल<span style="font-family: Mangal;">? </span>आक्रमकरित्या जमीनीवर दावा सांगणारी हरिजनांच्या आधारानं विस्तारत कम्युनिस्ट पार्टीची चळवळ चिरडून उच्चवर्णीय जमीनदारांना सुखावणारा आणि त्याचवेळेस दहशतीने मतं मिळवणारा लालूंचा अल्पसंख्यक मुस्लिम उमेदवार असा हा <span style="font-family: Mangal;">’</span>घाशीराम शहाबुद्दिन<span style="font-family: Mangal;">’ </span>आता अवघड जागेचं दुखणं तर बनला नाही ना<span style="font-family: Mangal;">? </span><br />
<br />
पण असे हे शहाबुद्दिन बिहारात तयार का होतात<span style="font-family: Mangal;">? </span>त्याला सोसणारी पिचलेली जनता इथे असते म्हणून<span style="font-family: Mangal;">? </span>इतर सा<span style="font-family: Mangal;">-</span>या राज्यांपेक्षा बिहार मागास का या प्रश्नाइतकाच हा प्रश्न गहन आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>शेकडो वर्षांच्या कर्मठ जातिव्यवस्थेच्या उतरंडीवर ठरलेलं जमिनींच वाटप<span style="font-family: Mangal;">, </span>त्यातून केवळ शेतीआधारित अर्थव्यवस्थेचं निर्माण झालेलं शोषण करणारं चक्र आणि ते बदलण्याची शक्ती कमावण्यापेक्षा सहन करण्याची प्रवृत्तीत झालेली वाढ<span style="font-family: Mangal;">, </span>जिथं सहनशीलता हाच ज्या जीवनपद्धतीचा कणा मग प्रतिकार कोण आणि क्सा करणार<span style="font-family: Mangal;">? </span>पूर्वीचे जमीनदार असो वा नंतर त्यांचे झालेले उच्चवर्णीय बाहुबली असो वा शहाबुद्दिन असो<span style="font-family: Mangal;">, </span>राज्य करणं त्यांना सोपं जातं<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
आपल्या महाराष्ट्रात हे असे <span style="font-family: Mangal;">’</span>शहाबुद्दिन<span style="font-family: Mangal;">’ </span>नाहीयेत असं तुम्हाला वाटतंय<span style="font-family: Mangal;">?</span><br />
<br />
<br />
</span>Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-90880619447110354392010-10-20T09:04:00.000-07:002010-10-20T09:24:30.596-07:00लालू द सेकंड<b></b><span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तिकडे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुंबईच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शिवाजी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पार्कवर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जेव्हा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एका<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नातवाला<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>महाराष्ट्रार्पण’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>केलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होतं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेव्हा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इकडे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पाटण्याच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गांधी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मैदानावर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एका<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पुत्राला<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>बिहारार्पण’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>केलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होतं<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>मुंबईत<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>ठाकरे’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पाटण्यात<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>यादव’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आपल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजकारणाची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बोथट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>झालेली<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तलवार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आपापल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पुढच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पिढ्यांना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>धार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लावायला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होते<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>निवडणुकांच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रणधुमाळीत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालू<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रसाद<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यादवांनी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आपल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> 22 </span>वर्षाच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुलाला<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>तेजस्वी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यादवला<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>राजकारणात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लाँच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>केलंय<br />
<span style="font-family: Times New Roman;"></span><br />
<br />
<br />
तेजस्वी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>निवडणूक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लढवत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नाहीये<span style="font-family: Times New Roman;">, (</span>तसे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आपल्याकडे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ठाकरेही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>निवडणूक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लढवत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नाहीत<span style="font-family: Times New Roman;">) </span>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बिहारभर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सभा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>घेऊन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वडिलांइतकाच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इकडच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वृत्तपत्रांच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पहिल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पानावर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रोज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>झळकतोय<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>बऱ्यापैकी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालू<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>स्टाईलनं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>भाषण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करतांनाची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>त्याची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुद्रा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पाहिल्यावर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वाटलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पक्कं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गंगाकाठचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यादवांचंच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पाणी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असणार<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जेव्हा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पाटण्याच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>सर्क्युलर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रोड’वरच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालूंच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>घरी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीशी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गप्पा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मारायला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गेलो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेव्हा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वाटलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बॅट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>घेऊन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>दिवसभर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नेट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रॅक्टिस<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करणारा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुलगा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कसली<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>यादवी’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तलवार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>परजणार<span style="font-family: Times New Roman;">?</span><br />
<span style="font-family: Times New Roman;"></span><br />
राजकारण्यांची<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>मंत्र्यांची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजकारणात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आलेली<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तरूण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हटलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ठराविक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>चित्र<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आपल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>डोळ्यासमोर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>येतं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>महाराष्ट्रात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बिहारात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काय<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>फ़ार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वेगळं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नाही<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुजोरपणा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीमध्ये<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>निदान<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>त्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अर्ध्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तासात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तरी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाणवला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नाही<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>पुण्याहून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आलोय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हटल्यावर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खुललाच<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><br />
<br />
<br />
"हमारे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बहुत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सारे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>दोस्त<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वहां<span style="font-family: Times New Roman;">.... </span>अक्सर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हम<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पुणे<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>वो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सेनापती<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बापट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रोड<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पर<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>मेनलँड<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>चायना’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ना<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>वहां<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रहता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हमारा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>दोस्त<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शिवाजी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुंडे<span style="font-family: Times New Roman;">.... </span>उसीके<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पास<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">..." </span>या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पुण्याचे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रस्ते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हॉटेल्स<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पाठ<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होती<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>कसं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काय<span style="font-family: Times New Roman;">?</span><br />
<br />
<br />
"अच्छा<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>सुना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आपकी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बहन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पुणे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>में<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>थी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पढाई<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>के<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लिये<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उस<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वजह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>से<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रहा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होगा<span style="font-family: Times New Roman;">..." </span>मी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हटलं<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><br />
<span style="font-family: Times New Roman;">"</span>अरे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>दोस्त<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इतने<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वहां<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>वह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कोरेगांव<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पार्क<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>में<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>हार्ड<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रॉक्स’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हमारी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सबसे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पसंदीदा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जगह<span style="font-family: Times New Roman;">. ’</span>जर्मन<span style="font-family: Mangal;"> </span>बेकरी’भी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हमेशा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाया<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>थे<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>मॅचेस<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खेलने<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>के<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लिये<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अक्सर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>न<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वहां<span style="font-family: Times New Roman;">..." </span>तेजस्वीचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>स्पष्टीकरण<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><span style="font-family: Mangal;"></span><br />
<br />
<br />
तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पुण्याशी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सलगी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बाळगून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असलेला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तिथल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हॉटेल<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रस्त्यांची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>माहिती<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असलेला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालू<span style="font-family: Times New Roman;">-</span>राबडीपुत्र<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>क्रिकेटर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आहे<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>दिल्लीच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रणजी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>संघातून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खेळतो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एल<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मध्येही<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>डेल्ही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>डेअरडेव्हिल्स’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कडून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खेळतो<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>मधल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>फळीतला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बॅट्समन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उपयुक्त<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ऑफ<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>स्पिनर<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>मॅच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खेळायला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कायम<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पुण्यात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>येणं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाणं<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>क्रिकेट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सोडून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजकारणाचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खूळ<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कुठून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शिरलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>याच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>डोक्यात<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>वडीलांनी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ओढलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आईनं<span style="font-family: Times New Roman;">?</span><br />
<br />
<br />
"अरे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>भाई<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>क्रिकेट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इस<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>स्टील<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>माय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>फ़र्स्ट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लव्ह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अँड<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>माय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>फ्यूचर<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>लेकिन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजनीति<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बचपन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>से<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>घर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>में<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देखता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आया<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हूं<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मैने<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खुद<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कहा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुझे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रचार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>में<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>चाहिये<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>पॉलिटिक्स<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>में<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आ<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गया<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हूं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लेकिन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>चुनाव<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लड<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रहा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हूं<span style="font-family: Times New Roman;">..." </span>तेजस्वीचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उत्तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तत्पर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होतं<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><br />
<br />
<br />
याचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आत्तापर्यंतचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सारं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आयुष्य<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>दिल्लीत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गेलं<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>शिक्षणही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>फ़ार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नाही<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>१२वी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पर्यंतच<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>क्रिकेटच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>फक्त<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>डोक्यात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होतं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हणूनच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शिक्षण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सोडलं<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>अर्थात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>याला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सहज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शक्यही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होतं<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करस्पाँडन्स<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कोर्स<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ग्रॅज्युएशन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पूर्ण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करणार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हणतोय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजकारणाची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तयारी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हणून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बिहारमध्ये<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>येणंही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वाढलंय<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>आई<span style="font-family: Times New Roman;">-</span>वडील<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुख्यंमंत्री<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असले<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजकारणात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उतरणंही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सोपं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अटळ<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असतं<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>नाही<span style="font-family: Times New Roman;">?</span><br />
<br />
<br />
"वह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>लेकिन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सिर्फ़<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एंट्री<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आसान<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">.... </span>अगर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काम<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नहीं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करूंगा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>और<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उसमे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कंटिन्यूटी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होगी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कौन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुझे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अपनाएगा<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>यह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जिम्मेदारी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बडी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">..." </span>राहुल<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गांधींपासून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रणिती<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शिंदे<span style="font-family: Times New Roman;">-</span>अमित<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देशमुखांपर्यंत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सगळ्यांनी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देऊन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देऊन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गुळगुळीत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>केलेलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उत्तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देऊ<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शकतो<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><span style="font-family: Mangal;"></span><span style="font-family: Times New Roman;"><br />
</span><br />
<br />
<span style="font-family: Times New Roman;">’</span>राजद’चा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>स्टार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रचारक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आहे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वी<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>जशी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालूंना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पहायला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रचंड<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गर्दी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तशी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पहायलाही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होते<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तोही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>भोजपुरी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मिश्रित<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बिहारी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ढंगात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अगदी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालू<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>स्टाईलनेच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बोलायचा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रयत्न<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करतो<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राबडींचं<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>राजद’चं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सरकार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पाच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वर्षांपूर्वी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लोकांनी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उलथून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>फ़ेकलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होतं<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>सध्याच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नीतिश<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सरकार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बद्दल<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खूष<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आहेत<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>मग<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बिहारी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जनतेसमोर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कोणते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रश्न<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>घेऊन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जातोय<span style="font-family: Times New Roman;">?</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDgyp-nOK3tc9JP84DHopQfp9isXbt_7zhZDT9EjXYTQB8TLPd6xddeINnjVfTRxFV75PzPNS9yaRQk4hFSpxuQABPgIxvO0B7J1XGp4PpnAJaR11ADC4SngPD4dTY37kEmLQU-huvPIU/s1600/Tejaswi+2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" ex="true" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDgyp-nOK3tc9JP84DHopQfp9isXbt_7zhZDT9EjXYTQB8TLPd6xddeINnjVfTRxFV75PzPNS9yaRQk4hFSpxuQABPgIxvO0B7J1XGp4PpnAJaR11ADC4SngPD4dTY37kEmLQU-huvPIU/s320/Tejaswi+2.jpg" width="320" /></a></div>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लाँचिंग<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जरा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>घाईघाईतच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>झालंय<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>कारण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यावेळी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बिहारच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>निवडणुकीत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काँग्रेसचे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>युवराज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राहुल<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गांधी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उतरतायत<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>त्यांच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सभांना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गर्दीही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होतेय<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>शिवाय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इथल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लोकांना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालूपेक्षा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नितीश<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कुमार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यांचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सरकार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जवळचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वाटू<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लागलंय<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सर्व<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आव्हानांचा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सामना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करण्यासाठी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालूंनी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लाँच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>केलंय<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>राहुलच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मागे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाणाऱ्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>युवावर्गावर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>त्यांनी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीचा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उतारा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>केलाय<span style="font-family: Times New Roman;">. </span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Times New Roman;">"</span>हम<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अपील<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रहै<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यहां<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>के<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यूथ<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>को<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>क्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मिला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उनको<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पिछले<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पांच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>साल<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>में<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>रोजगार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रदेश<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>छोडना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पडता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>ना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शिक्षा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>का<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रबंध<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यहा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>ना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यहा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इंडस्ट्रीज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आती<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>अच्छे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अस्पतालों<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>में<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इलाज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करवाना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बिहार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>से<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बाहर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पडता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>स्पोर्ट्स<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>के<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लिये<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यहां<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कुछ<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>किया<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाता<span style="font-family: Times New Roman;">...." </span>तेजस्वीची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सरकारविरोधातली<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लिस्ट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तयार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आहे<span style="font-family: Times New Roman;">...</span><br />
<br />
<br />
पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मग<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>१५<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वर्षं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होतं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तुमच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पक्षाचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सरकार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>का<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काहीच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>केलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गेलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नाही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तुझ्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुख्यमंत्री<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असलेल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आईवडीलांकडून<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>तुमचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राज्य<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तर<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>जंगलराज’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हणवलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गेलं<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>त्याचं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काय<span style="font-family: Times New Roman;">?</span>अरे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सारा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मीडिया<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>का<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एजेंडा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>था<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>और<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>हमारे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>समय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कोई<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अपहरण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>का<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मामला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>था<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मीडिया<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बवाल<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खडा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>था<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>आज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अपहरण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>क्यां<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>लेकिन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खबरे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आती<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>हमारे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वक्त<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नक्सलाईट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाने<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वाली<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सिर्फ़<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पांच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जगह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>थी<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>अब<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बढकर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>२६<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गई<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>उसके<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उपर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कोई<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ध्यान<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>क्यों<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देता<span style="font-family: Times New Roman;">?" </span>तेजस्वी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कडाडून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>विरोध<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करतो<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><br />
<br />
<br />
पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सारे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इलेक्शन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सर्व्हे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हणताहेत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नीतिश<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कुमारांची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सत्ता<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सहज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>परत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>येणार<span style="font-family: Times New Roman;">?</span>सब<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मॅनिप्युलेशन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>सारे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सर्व्हे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गलत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">" </span>या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कोणाच्याही<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>ठरलेल्या’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उत्तरात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आत्मविश्वास<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कधीच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नसतो<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>फक्त<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>निकालाची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वाट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पहायची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असते<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><br />
<br />
<br />
राज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ठाकरे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>त्यांच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>भैय्याविरोधी’<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आंदोलनाचा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>विषय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>येणारच<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>हाणामारी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>चूक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>स्थलांतराचा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुद्दा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>अतिमहत्वाचा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नव्हे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काय<span style="font-family: Times New Roman;">?</span><br />
<br />
<br />
"ये<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देखीये<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हम<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पहले<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>भी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कह<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>चुके<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रदेश<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>के<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>युवक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>को<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>यही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रोजगार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मिलना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>चाहिये<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>लेकीन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हम<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काम<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करने<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>के<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लिए<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देश<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>भी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सकते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">... </span>क्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उसके<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लिए<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पासपोर्ट<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लायसन्स<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लगेगा<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>राज<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ठाकरे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ये<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सिर्फ़<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पब्लिसिटी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>के<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लिए<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रहै<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>है<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>उन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ध्यान<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>न<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>देना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बेहतर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>रहेगा<span style="font-family: Times New Roman;">.." </span>इति<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वी<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><br />
<br />
<br />
सगळी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उत्तरं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जरी<span style="font-family: Times New Roman;"> ’</span>पार्टी’लाईनवरची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असली<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>तरी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इथे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कायम<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>साध्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उमेदवारांमध्येही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बोलतांना<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>एक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मग्रूरी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>ती<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मात्र<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बिहारमध्ये<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालूपुत्र<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तेजस्वीच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बोलण्यात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कुठेही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जाणवत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नाही<span style="font-family: Times New Roman;">. </span>हे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पढवल्यासारखं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बोलणं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असाच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आहे<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असाच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शांत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आहे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>हे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बेमालूमपणे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वठवलेलं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नाटक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आहे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हणून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>लालूंसारखाच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुरब्बी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजकारणी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>होण्याचे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गुण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>त्याच्यामध्ये<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आहेत<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>त्याला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>खरंच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजकारणात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शिरायचंय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वडिलांच्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गरजेपोटी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तो<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कंडिशन<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नसलेल्या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पिच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>बॅटिंग<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करायला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उतरलाय<span style="font-family: Times New Roman;">? </span>तेजस्वीलाच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पण<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>कोणाही<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मुलाला<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>मुलीला<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>पुतण्याला<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>राजकीय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वारसदारी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आनंदाने<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>स्वीकाराविशी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>वाटते<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>की<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>पर्यायच<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>नसतो<span style="font-family: Times New Roman;">?</span><br />
<br />
<br />
या<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>सगळ्याची<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>उत्तरं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>काय<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असू<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>शकतील<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>याचा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>विचार<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असतांनाच<span style="font-family: Times New Roman;"> (</span>निवडणूक<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>निकालाआधीच<span style="font-family: Times New Roman;">) </span>तेजस्वी<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मिठाई<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>मागवतो<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>तोंड<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>गोड<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>करा<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हणतो<span style="font-family: Times New Roman;">, </span>आणि<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>थांबलात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>इथे<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>तर<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>प्रचारात<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>भेटू<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>असं<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>म्हणून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>आत<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>निघून<span style="font-family: Times New Roman;"> </span>जातो<span style="font-family: Times New Roman;">.</span><span style="font-family: Arial;"></span><br />
<br />
<span style="font-family: Arial;">---------------------------------</span><br />
<div class="separator" style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none; clear: both; text-align: center;"><br />
</div><br />
<br />
<br />
"<br />
"<br />
<br />
<br />
"<br />
<br />
<br />
"<br />
<br />
<br />
"<br />
<br />
<br />
"<br />
<div class="separator" style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none; clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7EXpJt66RIjCHT13jqp3gzDRL7hYM1tGgZaBkcZU9bmEWx5PRzm23wIG392v-uJH0JG9EETYW3VXrhmYPm9Xm3N0Jp1gHJXeqv-hK0UD5X5hKUW69NJ4G_LKh5VE1ckwBoC-cmQ7n6FM/s1600/Tejasvi+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" ex="true" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7EXpJt66RIjCHT13jqp3gzDRL7hYM1tGgZaBkcZU9bmEWx5PRzm23wIG392v-uJH0JG9EETYW3VXrhmYPm9Xm3N0Jp1gHJXeqv-hK0UD5X5hKUW69NJ4G_LKh5VE1ckwBoC-cmQ7n6FM/s320/Tejasvi+1.jpg" width="320" /></a></div>Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6994583492599422049.post-4073308492828818802010-10-19T12:13:00.000-07:002010-10-19T12:13:53.646-07:00बिहार, भुजबळ आणि ठाकरेअगदी पुण्या<span style="font-family: Mangal;">-</span>मुंबईच्या पत्रकार परिषदेला जशी गर्दी असेल तशी पत्रकारांची<span style="font-family: Mangal;">, </span>कॆमे<span style="font-family: Mangal;">-</span>याची आणि बूम्सची गर्दी पाटण्याच्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>पटेल मार्गा<span style="font-family: Mangal;">’</span>वरील राष्ट्रवादीच्या बिहार प्रदेश कार्यालयात असते<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
आणि कॆमे<span style="font-family: Mangal;">-</span>याच्या मागून मोठ्याने प्रश्न येतो<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>लेकिन ये बताईये भुजबल साब<span style="font-family: Mangal;">, </span>वहां आपके के राज ठाकरे तो बिहारी मजदूरोंकी पिटाई कर रहे है<span style="font-family: Mangal;">...</span>तो आप किस आधार पर यहां वोट मांगने आए है<span style="font-family: Mangal;">?"</span><br />
<br />
<br />
छगन भुजबळ मग महाराष्ट्राचे उपमुख्यमंत्री या नात्यानं नेहमीचं ठरलेलं उतर द्यायला तयार होतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>ऎसा नही है जैसा आप सोच रहे हो<span style="font-family: Mangal;">...</span>महाराष्ट्र मे काम कर रहे बिहार के लोग सुरक्षित है<span style="font-family: Mangal;">...</span>सरकार ने उनकी सुरक्षा की जिम्मेदारी उठायी है<span style="font-family: Mangal;">..."</span>इ<span style="font-family: Mangal;">.</span>इ<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
<br />
तेवढ्यात अजून एक प्रश्न<span style="font-family: Mangal;">. </span>एका महिला पत्रकाराचा<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>अच्छा वह छोड दिजीये<span style="font-family: Mangal;">... </span>बाल ठाकरे ने कल मुंबई मे अपने पोते को राजनीति में लॊंच किया<span style="font-family: Mangal;">...</span>आपका क्या कहना है<span style="font-family: Mangal;">?</span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>मेरा कहना<span style="font-family: Mangal;">?" </span>भुजबळ अचंबित<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>हां<span style="font-family: Mangal;">. </span>हां<span style="font-family: Mangal;">. </span>राजनीति मे आये परिवारवाद पर आपकी राय क्या है<span style="font-family: Mangal;">? </span>ये ठाकरे का अब जो चल रहा है ना<span style="font-family: Mangal;">..." </span><br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>अब उस पर मेरी राय क्या होगी<span style="font-family: Mangal;">? </span>वह उनका परिवार जाने<span style="font-family: Mangal;">...</span>बिहार चुनाव के बारे मे हम यहां पर बात कर रहे है नां<span style="font-family: Mangal;">?" </span>भुजबळांनी प्रश्न टोलवलाय पण वैताग मात्र कायम आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>ठाकरे बिहार मध्ये सुद्धा काही पाठ सोडत नाहीत<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
त्यांचा हा वैताग संध्याकाळीही कायम राहतो जेव्हा बिहार मध्ये आलेले मराठी पत्रकार त्यांना याबाबत विचारतात<span style="font-family: Mangal;">. </span>राज ठाकरेंच्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>भैय्या विरोधी<span style="font-family: Mangal;">’ </span>आंदोलनानंतर त्यांना बिहारात कायम हा प्रश्न विचारला जातोय<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Mangal;">"</span>ज्यावेळेस आपल्याकडे पार अराजक माजलंय असं चित्र रंगवलं जात होतं तेव्हाही मला सतत विचारलं जात होतं इकडून<span style="font-family: Mangal;">. </span>बिहारच्या पंचवीस एक पत्रकारांना महाराष्ट्रात बोलावून मी खरं चित्र दाखवलं<span style="font-family: Mangal;">. </span>म्हटलं<span style="font-family: Mangal;">, </span>बघा<span style="font-family: Mangal;">, </span>आहे की नाही सरकार त्यांच्या सुरक्षेसाठी<span style="font-family: Mangal;">." </span>भुजबळ सांगतात<span style="font-family: Mangal;">.</span><br />
<br />
<br />
अर्थात<span style="font-family: Mangal;">, </span>त्यांना विचारली जाणारी ही <span style="font-family: Mangal;">’</span>ठाकरे प्रश्नावली<span style="font-family: Mangal;">’ </span>काही संपत नाही<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यात यंदाच्या निवडणूकांमध्ये राज ठाकरेंच्या आंदोलनामुळे पुन्हा तापलेला बिहारमधून होणा<span style="font-family: Mangal;">-</span>या स्थलांतराचा मुद्दा इथे सत्ताधारी आणि विरोधक<span style="font-family: Mangal;">, </span>दोघांच्याही अजेंड्यावर आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
महाराष्ट्रातून बिहार मध्ये आलेले भुजबळ हे एकमेव स्टार प्रचारक आहेत<span style="font-family: Mangal;">. ’</span>राष्ट्रवादी<span style="font-family: Mangal;">’</span>ची नव्हे तर त्यांच्या <span style="font-family: Mangal;">’</span>महात्मा फ़ुले समता परिषदे<span style="font-family: Mangal;">’</span>ची मोठी ओळख इकडे आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यानिमित्ताने जाणे येणे असल्याने<span style="font-family: Mangal;">, </span>सभा होत असल्याने त्यांचा चेहरा इथे परिचित आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यामुळे दरभंगा<span style="font-family: Mangal;">-</span>पूर्णिया हा शरद पवारांचा दौरा रद्द झाल्यावर <span style="font-family: Mangal;">’</span>राष्ट्रवादी<span style="font-family: Mangal;">’</span>कडे भुजबळांशिवाय दुसरं उत्तर नसतं<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
<br />
<br />
अर्थात २४३ पैकी १७० जागा बिहारमध्ये स्वबळावर लढणा<span style="font-family: Mangal;">-</span>या <span style="font-family: Mangal;">’</span>राष्ट्रवादी<span style="font-family: Mangal;">’</span>चं उपद्रवमूल्य नक्की किती हा वादाचा विषय आहे<span style="font-family: Mangal;">. </span>एक आमदार होता त्यांचा<span style="font-family: Mangal;">, </span>आता तोही मूळ पक्षात<span style="font-family: Mangal;">, </span>म्हणजे कॊंग्रेसमध्ये<span style="font-family: Mangal;">, </span>परत गेला<span style="font-family: Mangal;">. </span>एकमेकांची मतं खाण्यासाठी इतक्या जागा लढवायची फ़ूस राष्ट्रवादीला कॊंग्रेसनं लावली की भाजपाने हा चर्चेचा विषय<span style="font-family: Mangal;">. </span>महाराष्ट्रातून राज्यसभेवर जाणारे तारिक अन्वर हेच बिहारचं <span style="font-family: Mangal;">’</span>राष्ट्रवादी<span style="font-family: Mangal;">’</span>चं एकमेव नेतृत्व<span style="font-family: Mangal;">. </span>त्यामुळे जेव्हा बिहारचे पत्रकार भुजबळांना पत्रकार परिषदेत अन्वरांना केंद्रात एखादं मंत्रिपद देणार का असं विचारतात तेव्हा भुजबळांना <span style="font-family: Mangal;">’</span>ठाकरे प्रश्नावली<span style="font-family: Mangal;">’ </span>सोपी वाटते<span style="font-family: Mangal;">. </span><br />
-------------------------------------<br />
<br />
"<br />
<br />
"<br />
<br />
"<br />
<br />
"<br />
<br />
"<br />
"<br />
<br />
"Mayuresh Konnurhttp://www.blogger.com/profile/03545361821617725315noreply@blogger.com0